1. pont: A „magasleselkedő” felső szintjén a korlát alatt laminált lapot keress. Pótjelszó: A közeli uniós tábla hátuljánál.

2. pont: Csadó-tanyánál 10x15x8 cm méretű hagyományos konyhai doboz, fa gyökerénél ágakkal takarva. Pótjelszó: Az információs táblán.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Autóval: Budapestről a 2-es számú főúton Rétságig, majd Parassapuszta irányába kell továbbhaladni.

Tömegközlekedéssel: Menetrendek
Vonattal: Budapest Nyugati pályaudvarról váci átszállással lehet eljutni Drégelypalánkra.
Busszal: Budapesten Újpest Városkapu megállótól indulnak a buszok Rétságra, ahol át kell szállni a Drégelypalánkra induló buszra.
Ha tömegközlekedéssel érkezel, akkor mindkét ládához nagyságrendileg 3 km-t kell megtenni oda-vissza, így összesen 6 km lesz a túra.

Kerékpárral: kiépített kerékpárút nincsen, de kerékpárral is megközelíthető.

Gyermekbarát geoláda, a pontok akár terepbabakocsival is megközelíthetőek száraz időben.

Ajánlott parkoló:
Az 1. ponthoz Drégelypalánk vasútállomásánál érdemes megállni,  N 48° 3,276' E 19° 2,807' 129 m [GCIret+1-parkoló] és az 1. pont kb. 1500 m sétával érhető el, egy szakaszon aszfalt úton, majd le kell térni  N 48° 3,504' E 19° 2,986' 129 m [GCIret+letérés]a jelzetlen földútra. Érdemes elsétálni a Szent Borbála hídig, de ott nem lehet letérni a földútra.

A 2. pont mellett közvetlenül lehet parkolni.  N 48° 2,970' E 19° 3,652' 145 m [GCIret+2-parkoló]

A pontok védett területre esnek, ezért a kijelölt ösvényről letérni nem szabad. A védett területeink látogatási szabályai.

Figyelem: árvíz és belvíz esetén a Szent Borbála híd felé vezető útszakasz lezárásra kerül, ebben az esetben az 1. pont nem kereshető! Indulás előtt mindenképpen tájékozódj az aktuális helyzetről az alábbi oldalon.
Ipolyinfó

1. pont "Magasleselkedő"
 N 48° 3,873' E 19° 2,351' 126 m [GCIret-1]

Drégelypalánktól északra, az országhatár mellett találhatjuk ezt a "magasleselkedőt", útközben megcsodálva az Ipolyt. Nem túlzás azt állítani, hogy az országhatár mentén kanyargó Ipoly ártere a Duna-Ipoly Nemzeti Park legszebb része.

Az Ipoly hazánk legszeszélyesebb folyója, amelynek kisvízi és az árvízi vízhozama között kilencszázszoros különbség mutatkozik, melynél nagyobbat a Kárpát-medencében csak a Tisza produkál. A tavaszi olvadás, illetve egy heves esőzés során óriási víztömeg mozdul meg és terül szét a folyót kísérő területeken. A tavaszi és őszi kiöntések kiváló táplálkozó- és pihenőhelyet biztosítanak a vonuló madaraknak, ezért az Ipoly-völgy ezen szakaszát RAMSARI területté nyilvánították, amelynek célja a nemzetközi vizes élőhelyek megóvása. Az évszázadok alatt a hagyományos rétgazdálkodás az ártéri réteken különleges, természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket hozott létre, amelyek megmaradását csak a gazdálkodás fenntartásával lehet biztosítani.

Sétánk során fokozatosan elénk tárul az Ipoly menti élőhelyek lenyűgöző változatossága: a sötéten csillogó, tápanyagban szegény lápi vízfoltoktól a gyorsan melegedő, virágokban gazdag mocsarakon át a nádasokig, és a nagy kiterjedésű kaszálókig. Utunkat a folyó menti fűzfák, a hatalmas rétek kísérik; a távolban pedig a börzsönyi magaslatok keretezik a tájat.

A "magasleselkedő" tetején állva elsősorban a közeli Nagy-sziget madárvilágát figyelhetjük meg, ha szerencsénk van, többek között vörösgémet, nádirigót, kócsagot is megpillanthatunk. A kilátó korlátjára erősített táblán az itt előforduló madárfajok képei segítenek a szárnyasok beazonosításában. A "magasleselkedő" alsó részén padok és asztalok biztosítanak kényelmet, ill. egy nagy méretű térkép mutatja be a környék nevezetes látnivalóit.

A terület az Ipoly-híd túra útvonal része, amely a dejtári Páskom legelő tanösvényt és a drégelypalánki Apródok útja tanösvényt köti össze. Az útvonalakon nincsenek kijelölt állomások, IPOLY-HÍD TÚRA logóval ellátott oszlopok vezetik a látogatót. A 15 km-s út gyalog és kerékpárral is bejárható, de ez nagyban függ a folyó vízállástól.

2. pont Csadó-tanya
 N 48° 2,968' E 19° 3,663' 145 m [GCIret-2]

A jelzett terület névadója a Csadó család, egykori száz holdas birtokukon ma az Ipoly völgyének egyik legjobb állapotú, állandó vízellátású mocsara található. Az itt megfigyelhető gazdag élővilág egyik kiemelkedő faja a hazánkban csak itt fészkelő énekes hattyú, de más ritka madarat is megpillanthatunk, mint például a fekete gólyát. A legnagyobb nyüzsgést a gázlómadarak átvonulási időszakában tapasztalhatjuk, ilyenkor szinte ellepik a környéket a megpihenő utazók. A bíbicek, piroslábú cankók, pajzsos cankók, récék, ludak, darvak mellett szívesen vadásznak itt a szürke gémek, fehér gólyák és a hófehér tollruhás nagy kócsagok is. Nyáron a víz visszahúzódásával hullámzó fűtenger lepi be a tájat, melyben fürjek és harisok nevelik fiókáikat.

Aki szeretne többet megtudni a Csadó-tanya történetéről és magáról a Csadó családról, itt tud tájékozódni.

Szent Borbála híd
 N 48° 3,655' E 19° 3,199' 128 m [GCIret+Híd]

A Szent Borbála híd (Most Svätej Barbory) Drégelypalánkot köti össze Ipolyhídvéggel (Ipeľské Predmostie). A 19. század első felében kőhíd épült, mely mind a keletkezés idejét, mind kialakítását tekintve rokonítható a hortobágyi kilenclyukú híddal. 1944. december 8-án a német hadsereg a híd egyik ívét felrobbantotta, majd két nappal később a szovjet 2. ukrán front átkelése során vívott tűzharcban teljesen elpusztult. Ezt követően a két település között fából készült egy gyaloghíd (a gyaloghíd maradványa ma is látható), valamint Drégelypalánkról a túlparti Ipolyhídvégre autóval úgy lehetett átjutni, ha a parassapusztai határátkelő felé kerültek a környéken élők.

2016-ban született döntés a híd újjáépítéséről, az alapkőletételre 2022-ben került sor. A híd 48,5 méter szabad nyílású vasbeton pályalemezzel merevített, 2 főtartós alsópályás acél ívhíd. A hidat a személyautók mellett a 3,5 tonnánál kisebb teherforgalom használhatja és kétirányú gyalogúttal is rendelkezik. A hídhoz Magyarországon egy kilométernyi hosszúságban bekötőutat építettek, a szlovák oldalon fél kilométernyi útszakaszt újítottak fel és szélesítettek ki. Az építkezés során, 2022-ben az ipolyhídvégi oldalon, a folyóparti szemétfeltöltés és bozót alól szinte teljes épségben előkerült a régi kőhíd szélső íve. A híd átadására 2024. március 11-én került sor.

Az átkelő 2024-ben elnyerte a rangos Év hídja címet a Magyar Építők szavazásán.

További látnivalók

Amennyiben Drégelypalánkon jársz, érdemes felkeresni a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központot,  N 48° 3,007' E 19° 3,133' 144 m [GCIret+Kiállítótér] ahol megelevenedik a történelem, valamint a közelben található geoládákat:
GCDpal
GCSzCs
GCDREG

Források
Drégelypalánk honlapja
Turista Magazin cikke
Természetjáró cikke
Szent Borbála híd - wikipedia

Kellemes sétát és sikeres ládázást kívánok!