13x12x10 centiméteres négyfülű doboz a fától nem messze, famaradványok között.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Gépjárművel Buják legegyszerűbben a 21-es főút felől érhető el. Jobbágyinál kell letérni az útról, majd Szarvasgede és Kisbágyon érintésével juthatsz el ebbe a csodás környezetben fekvő kis zsákfaluba.

Parkolni a falu szélén, a Bujáki-patak hídja környékén érdemes.  N 47° 53,224' E 19° 32,458' 183 m [GCMO13+parkoló]
Innen mind a fa, mind a többi javasolt célpont jól megközelíthető, és körtúraszerűen bejárható.

FIGYELEM! A Bujákot, Bokort és Szandát összekötő erdészeti aszfaltút kizárólag engedéllyel járható!

A tömegközlekedést választóknak buszra kell szállniuk. Bujákra Budapestről, Hatvanból és Pásztóról van rendszeres buszjárat. A menetrendeket ezen az oldalon, a település kiválasztásával érheted el.

A fa megközelítésekor és a környéken tett kirándulás tervezésekor vedd figyelembe, hogy a honvédségi üdülő területe zárt: nem csak autóval, de gyalog vagy kerékpárral sem átjárható!

Az öreg kocsányos tölgyek

A faluhoz közel, a honvédségi üdülő mögött terül el a Keselyrétnek nevezett terület, amely ma már nem is igazán rét, hanem egy csemetekert. Kerítés itt-ott van, de a környék bejárható. Ezen a területen találhatóak Nógrád vármegye legöregebb és legnagyobb tölgyfái, közülük is a legnagyobb a helyiek által "500 éves tölgy"-nek hívott faóriás.
Ha fél évezrede nem is, de nagyjából 350-400 éve bizonyosan vigyázza a környéket. Átmerője megközelítőleg hat és fél méter, magassága nagyjából 20-25 méter. Szerencsére kifejezetten jó állapotban van.
Tőle nem messze nyugatra, az aszfaltos út mentén találni még más, hasonlóan óriási tölgyeket is.

A keselyréti tölgyek 1943 óta védettség alatt állnak.

Néhány szó a helyszínről, amely egyben kirándulási javaslat is

Buják a Cserhát lankái közt megbúvó, remek természeti adottságokkal rendelkező kis falu. A környéken előkerült régészeti leletek alapján már a bronzkor óta lakott környék. A tatárjárás után kővár épült a település melletti egyik hegyen, amely többek közt Csák Máté, majd a Báthoryak birtoka is volt. Az 1552-es török hadjárat során Ali pasa csapatai elfoglalták, majd a magyarok visszafoglalták, de később ismét török kézre került. Ők, még végleges kiűzetésük előtt fölrobbantották, azóta pusztul. A vár szabadon látogatható, falairól szép kilátás nyílik a környékre.
 N 47° 53,882' E 19° 32,086' 314 m [GCMO13+vár]

A falu másik nevezetessége a Szent Anna-kápolna, ahonnan szintén lenyűgöző kilátás tárul a látogatók elé. Ezt, a hozzá tartozó kálváriával és remetelakkal együtt a XIX. század elején építették.
 N 47° 53,208' E 19° 31,889' 265 m [GCMO13+kápolna]

Híres látnivaló még a környéken a Sasbérc-kilátó is, amely az 1910-es évek végén épült erdészlakként és vadászházként, majd a szocialista éra szokásos hanyagsága, és az azzal járó pusztulás után a 2000-es évek elején felújították, és ma már - ha korlátozott időszakokban is, de - újra látogatható. Innen is csodás panorámában lehet részed, de ha a kilátó nincs is épp nyitva, a mellette lévő kopár platóról is gyönyörködhetsz például a szomszédvár, Szanda látványában.
 N 47° 54,727' E 19° 29,735' 455 m [GCMO13+kilátó]

Érdekes helyszín a vártól délkeletre lévő dombon álló, a helyiek által Káponkának nevezett miséző hely. Itt állt egykor a falu régi, alighanem még az Árpád-korból való temploma, mely valószínűleg a török uralom vége felé szűnt meg. Az ősi templom falmaradványai még látszanak a dombon, kiegészítve az újonnan emelt kereszttel és szószékkel. Ehhez kapcsolódik érdekességképpen, hogy a török uralom és a reformáció ellenére is Buják volt (a jóval távolabbi Divény mellett) azon kevés helyek egyike, ahol folyamatosan volt katolikus pap és tartottak katolikus istentiszteleteket.
 N 47° 53,322' E 19° 32,505' 242 m [GCMO13+Káponka]

Az előbbieken túl azonban Bujákon több más nevezetesség is található. Ahogy helyben mondják: "a világnak hét csodája van, Bujáknak viszont nyolc."
Ezek közé tartozik még a bujáki népviselet és a környező táj szépsége éppúgy, mint a környékbe beleszerető festőnk, Glatz Oszkár hagyatéka, valamint Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert gyermekkori lakóháza a közeli Kisbérpusztán.

A fentiekből látszik, hogy ha úgy döntesz, meglátogatod ezt a ládát és a keselyréti fát, akár egy egész napos, természeti és történelmi látnivalókban gazdag kirándulási tervet is össze tudsz magadnak állítani ezen a szép környéken.

A környék jelzett és jelzetlen útjai mind gyalog, mind terepkerékpárral gond nélkül bejárhatóak, érdemes hát belevágni egy felfedezőútba!

Zárszó

Köszönöm, hogy elolvastad ezt az oldalt. Fentebb az MGKE szervezésében 2026-ban megvalósuló "Megyei Óriások" eseményláda-sorozat Nógrád vármegyei pontjáról, a keselyréti tölgyről és annak környezetéről olvashattál. Remélem, hamarosan a láda megtalálói között üdvözölhetlek! Kérem, logodban pár mondatban mondd el élményeidet, tapasztalataidat, oszd meg a közösséggel a túra során készült fotóidat.

Ha Nógrád vármegyéről és turisztikai programjairól többet is szeretnél megtudni, keresd fel ezt az oldalt.

Mindenkinek emlékezetes túrákat kíván a láda rejtője.