Megye/ország: Nógrád
Elhelyezés időpontja: 2021.01.24 12:30
Megjelenés időpontja: 2021.01.27 08:12
Utolsó lényeges változás: 2023.05.06 16:55
Utolsó változás: 2023.05.06 18:05
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Kokó
Ládagazda: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4000 m
Megtalálások száma: 141, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A forrás mögötti második fa lábánál rejti egy kődarab azt a dolgot, mely kinyitás után elárulja a 10x10x5 cm-es dobozt rejtő kőkupac helyét. Jelszóképzés: az első ponton olvasható "N" és "E" koordináták utolsó számjegyei (ezredpercek) és a dobozban található jelszórészlet. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
Diósjenő centrumából a Kemence táblát követve N 47° 56,460' E 19° 2,647' 250 m [GCOFVK+elágazás] érhetjük el az ajánlott parkolót. N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCOFVK+parkoló] Mivel a két települést összekötő út hivatalosan csak engedéllyel járható, ezért jobban jártok ha az ajánlott parkolót használjátok!
Tömegközlekedéssel a Vácról induló buszok, vagy a Vác - Balassagyarmat vonalon, óránként közlekedő vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre. (Hétvégén persze ritkább a menetrend.)
Az egyik legjobb megoldás talán, ha GCDEET pontjai között keresitek fel - akár GCBarB ládáját is beiktatva.
ABörzsöny "dombjai" között több mint négyszáz forrás fedezhető fel. Ezek között találkozhatunk kőből vagy fából épített forrásházakkal éppúgy, mint "meztelen" vagy foglalatlan vízfeltöréssel, szivárgással. A források remek célpontjai a különböző fejlesztéseknek. Ékes példák erre az 1930-as évben foglalt régi forrásházak, vagy a 2010-ben újrafoglalt, kőből rakott forrásházak mintái. Persze az is lehetséges, hogy a modern fa és kő forrásházak közötti különbséget a hovatartozás határozza meg. A fát inkább Nógrád megyében, a követ pedig Pest megyében használják szívesebben.
Az Őzbereki-forrás a Gyíkos-kúthoz hasonlóan deszkákból épült. Vize kövek közül bukkan elő, és egy kis medencében gyűlik össze, majd a gátat "átlépve" a Lóégésről érkező patakhoz csatlakozik. Az egyesült víztömeg átfolyik az úton, ami komolyabb olvadás idején kihívást jelenthet.
A TuHu szerint már 2008-ban ez volt a forrás foglalása. Mivel merítős forrásról van szó, így vizét nem gondolom ihatónak.
A Verebes-kaszáló, amint neve is mutatja, egy kaszálórét a Börzsöny keleti magaslatainak egyik nyeregpontjában. Egészen pontosan a Bárány-bérc és a Hosszú-bérc közt terül el; lényegében a Magas-Börzsöny keleti határa. A fenyőfák árnyékában kis pihenőhelyet találunk. A PX (azaz síút) jelzés első pihenőjét élvezhetjük itt a diósjenői indulás után, ha fölfelé tartunk. Érdemes is megállni, mert innentől még hosszú menetelés vár ránk a Magas-Börzsöny bükköseiben.
Megtaláljuk még itt a Soproni Egyetemen 1955-ben végzett erdőmérnök, Sándor Géza emlékére emelt kopjafát. Idézet az Erdészeti Lapok cikkéből: 1968-ig a Gerecsében, a Süttői Erdészet vasútüzem vezetője, műszaki vezetője, majd erdészetvezetője volt. A házassága hozta őt a Börzsöny és a környező nógrádi táj erdei közé. A Váci és a Diósjenői Erdészet, a helyi állami gazdaságok, mezőgazdasági üzemek erdeinek szakmai felügyeletét látta el, példás elhivatottsággal és elkészültséggel. Egyesületi tagtársunk volt, a Balassagyarmati Helyi Csoport tagja. Aktívan dolgozott, s nem volt még hatvan éves sem, amikor elszólították az él?k sorából. Emlékét hosszú évek óta a kopjafa őrzi csendes magányában, az erdő szélén, sudár törzsű, koros bükkfák szomszédságában. Amikor elhaladok mellette börzsönyi barangolásaim során, a "mindennapok hőse" kifejezés jut mindig az eszembe.
Mi fordított sorrendben derítettük fel a ládát, mert a Bárány-bércről lefelé jövet először a Verebes-rét esett útba. Körbesétáltunk a réten, és minden kőrakást ellenőriztünk. Viszonylag rövid idő alatt meglett.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! Bővebben majd otthonról... [g:hu+ 2.10.16]
Sajnos a fából készült forrásház teljesen összedőlt, a névtábla a korhadó lécek tetejére van rátéve.
Köszönöm a rejtést, Páratlanpároséknak pedig a pótlást, örülök, hogy egy újabb forrást ismerhettem meg :)
Barnanyával voltunk itt, az első pontot nem találtuk a helyén, de beazonosítottuk a fát, koordináta nélkül pedig nem lett meg a második sem, még a rejtő telefonos segítségével sem sikerült. A képek alapján kérnénk egy-egy elfogadást. (Az utolsó képen én vagyok, csalódottan, az első pont üres rejtekénél.) [Geoládák v4.5.9]
Útban a Csóványos felé ezt a ládát is begyűjtöttük. Én személy szerint a kőből épült forrásházakat szeretem, mert a fából készültek csak akkor szépek ha rendszeresen karban tartják őket. Viszont a rét az tényleg csodás volt. Ahogy kijön az ember a sűrű erdőből, olyan megnyugtatő és felderítő egy nagy rét. Meg is pihentünk egy kicsit, aztán bandukoltunk tovább. Köszi a rejtést!
Diósjenőről tettünk egy 20 kilométeres kört begyűjtve jó pár ládát. Korábban már kirándultunk erre, de akkor valamiért elmaradt a ládák beírása..:-) Ezúttal nem marad el..)
Megyei csúcshódítás apropóján elkövetett négyládás kirándulás Diósjenőről: GCOFVK - GC3har - GCMM14 - GCMuf. 20 kilométer 720 méter szintemelkedés.
A piros keresztet követve előbb a Verebes-kaszálón lyukadtam ki, ahonnan jobb híján leereszkedtem a forráshoz, amelynek a házát elég ramaty állapotban lévén alig vettem észre, de a beazonosítása után már minden simán ment.
Megvan, köszi!
Kutyás körtúra Diósjenőről, első kör.
Sós-kúttól jelzetlen kaptatókon jöttünk, előbb le a forráshoz, majd vissza a réthez. Szép környék, itt még nem jártam korábban. Szép napsütés volt, jó volt kicsit elfeküdni a szépen zöldülő fűben.
A kút bővizű, de merítős.
Az első ponthoz a rövid leírást olvassátok el, úgy minden egyértelmű, de a koordináta nemcsak jócskán arrébb mutat, de ráadásul még az út másik oldalára is :)
A láda koo-ja rendben és maga a doboz is oké.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
GCdkp felől kapaszkodtam először útnak tűnő hóban, majd út nélküli hóban, majd ismét hóban, ami út volt. Elsőként a kerítéskapuhoz mentem, majd a másikhoz, aztán ahhoz a részhez, ahol nem volt kapu, csak kerítés. A kütyü viszont a legjobb útvonalat oda tervezte be. Ahol jöttem, visszamentem az első kapuhoz, és megkezdtem a süllyedést, ami nem sokáig tartott, ahogy az alacsony hómagasság sem. Szerintem 30 centis, de nem mértem. Egy biztos, a bakancs eltűnt benne. Néhol egy párosujjú patás, máshol egy kis termetű madár nyomait követtem. Őket leszámítva törtem az utat. Kellet kis idő mire a kaszálóhoz értem. A köd nem oszlott és a hó is magasabban állt. Átvágtam a szélén. Jobbra tartással értem a letakarított úthoz. Ezen meglepődtem, innen a haladás gyorsabb volt. Az első pont kooja engem az út másik felére vezetett, de a leírást olvasva nekivágtam a patakmedernek. Kiástam a fiolát, majd meglepődtem milyen közel van a második pont. Bosszankodtam is rajta, hiszen szívem szerint ereszkedni szerettem volna. Ismét átvágtam a magas havon, és keresésbe kezdtem. A második koo sem segített sokat, és a hótakaró is nehezített valamelyest. Elkezdtem ásni. Ásás közben figyelmes lettem kövekre, azokat is körbeástam. Közben segítséget kértem, majd még egyszer segítséget kértem. Mindkettőt köszönöm!! Immár fizikai log nélkül, de a befejezéshez szükséges tudással távozni tudtam a helyszínről. Köd ugyanaz, hószint ugyanaz. A forrás felé vezető út jó haladási sebességet biztosított ismét. Csehvár irányába fordultam, emelkedés következett, amit ereszkedés követett egészen Diósjenőig. Eső kezdett esni és rámsötétedett. Hasznos volt a fejlámpa. Az eső alábbhagyott, én pedig kényelmesen érkeztem kiindulópontom helyszínére