1,8 m magasságban.

"Az óriás"

A Tetajni bregen álló szelídgesztenye több, mint 700 éves, és már akkor is itt állt, amikor a török ostromolta Goričko térségét. A gesztenyefát az osztrák-magyar katonai térképekre is berajzolták. A fa impozáns látványt nyújt még a geoláda rejtésekor lombkorona nélkül is. Törzskörmérete 940 cm, magassága 18 m. Oldalából egy másik gesztenyefa ágazik el.

Megközelítés

Szlovénia Magyarország délnyugati szomszédja. Több határátkelőn is megközelíthető, számunkra a legkézenfekvőbb megoldás a tornyiszentmiklósi átlépés volt. Križevcihez a legközelebbi magyar határátkelő: Szomoróc, mely Kercaszomor külterülete.
Szlovéniába jelenleg határellenőrzés nélkül be lehet lépni.
Križevci (Tótkeresztúr) Szomoróctól 7,2 km-re fekszik. A település külterületén Tetajni bregen áll a gesztenyefa. A Panovcit (Úriszék) és Križevcit összekötő útról Tetajni Breg felé kell lekanyarodni. Az elágazóban 1-2 autó tud megállni.  N 46° 46,335' E 16° 13,679' 401 m [GCMO24+elágazó] Ha ráérsz, innen 1,1 km könnyű séta a földúton végig az erdőben a gesztenyefa és a rejtés.
Az elágazótól földút vezet egyenesen a fáig és a közelében lévő ládáig. A földút száraz időben sietősöknek kocsival is járható, de az erdő még a rejtéskor is szép volt.  N 46° 46,623' E 16° 14,367' 327 m [GCMO24+parkoló]
A geoláda nem közvetlenül a fa mellett található, hanem a közeli fiatal erdőben. A ládától rálátni a fára.  N 46° 46,637' E 16° 14,392' 321 m [GCMO24+fa]

Križevci

Križevci (Tótkeresztúr) Muraszombattól 21 km-re északra a Vendvidéki-dombság a Goričko északkeleti részén a Kis-Kerka partján fekszik. Szórt szerkezetű, szeres település, négy dombháton és három völgyben helyezkedik el öt szer és még néhány kisebb házcsoport. A 19. században a vidék legnagyobb települése volt. Közelében ered a Kis-Kerka patak.

Goričko

Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban. Manapság a helyi magyarok is e nevet használják a tájra sajtójukban. A kisebbségi magyar irodalomban gyakran Goricskó alakban szerepel. Kevésbé ismert a kiegyezés utáni névmagyarosítás során megalkotott magyar elnevezése: Vendvidéki-dombság. Részben átfedésben van a magyar Őrséggel. A 2003. október 9-én létrehozott Őrség-Goričko-Raab magyar-szlovén-osztrák tájvédelmi körzet része. Lakossága szlovén és magyar; hagyományosan az egyes falvakat az egyik vagy másik nemzetiség lakta túlnyomó többségben.
A Goričko Tájvédelmi Park területén 9 fának van nemzeti természeti érték státusza. Ezen fák koruk, méreteik vagy különleges alakjuk miatt nevezetesek. A fák a változásokra legérzékenyebben reagáló természeti értékek közé tartoznak, pusztulás esetén, többé nem lehet őket revitalizálni. Éppen ezért különösen fontos, hogy közvetlen védőintézkedésekkel óvjuk őket, és meghosszabbítsuk élettartamukat. A természeti értéknek minősülő fákra leginkább a gombák és a nem őshonos kártevők, köztük a Kínából behozott szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) jelent veszélyt, amely nálunk az Olaszországból behozott gesztenyecsemetékkel terjedt el.

Forrás

Križevci(Tótkeresztúr)
Goričko
Goričko Tájvédelmi Park