Rejtés

10*16*6 cm-es 0,67 literes, zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt keress a barlangot is rejtő sziklafalban, attól 8-10 méterrel balra egy mélyedésben két méter magasan! Alatta egy sziklapárkány található, így elérése nem ütközik komoly akadályba. Kövekkel gondosan takard el az üreget, de a dobozra ne tegyél! A magas sziklafalak miatt a GPS jelek megtréfálhatnak! Figyelem, a megtett táv oda-vissza az ajánlott parkolóból körülbelül 15 kilométer!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!

Megközelítés

A láda megközelítése gyalogosan, vagy kerékpárral a környező településekről úgy mint Herend, Hárskút, Csehbánya és Bakonybél 7-8 kilométeres túrával kivitelezhető. Csehbánya és Bakonybél felől indulva a legjelentősebb a szintkülönbség, mintegy 360 méter. Éppen ezért én kerékpárral Herend felől javaslom a túránk indítását. Ráadásul ebben az esetben az egykori BARS szovjet katonai állomáshoz vezető korszerű aszfaltozott úton visszafelé mintegy 300 méter szintkülönbségű gurulás lesz a jutalmunk. Gyalogos megközelítésre Hárskút az ideális kiindulási pont, ahonnan 7,5 kilométeres távval és 250 méteres szintkülönbséggel kell számolnunk. Mint látható ez nem egy "drive in" láda. Persze, ha autóval mászatjuk meg a hegyet, akkor egy 850 méteres könnyed sétával is abszolválhatjuk a "túrát". Azonban azt nem tudom garantálni, hogy mindig nyitva találjátok a sorompót!

Parkolás

Ajánlott parkoló Herenden a SPAR szupermarket parkolójában  N 47° 7,906' E 17° 45,023' 300 m [GCTLIK+1parkoló]

Ajánlott parkoló Hárskúton a Rózsafa utcában  N 47° 11,097' E 17° 47,989' 470 m [GCTLIK+2parkoló]

Ajánlott útvonal kerékpárral

A parkolóból északi irányban elindulva a Vasút úton haladunk, majd egy töltésre felkapaszkodva óvatosan keresztezzük a vasúti síneket. Figyeljetek a fénysorompó jelzésére! A településről kiérve egyelőre komfortosan haladhatunk tovább a sárga sáv jelzésen egészen egy leágazásig.  N 47° 8,612' E 17° 45,604' 350 m [GCTLIK+1leágazás] A bal oldali jelzett aszfaltcsíkot válasszuk, hogy egy közel két kilométeres nyílegyenes emelkedővel gyúrhassunk rá a további sok-sok pozitív szintkülönbségre. Utunk először erősen szerpentinezve, majd kisebb körív mentén halad tovább felfelé a következő kereszteződésig. Itt is balra térünk.  N 47° 11,141' E 17° 45,549' 510 m [GCTLIK+2leágazás]
De csak pár száz méter megtételéig, ugyanis figyelve az út jobb oldalán a piros tanösvény és a piros barlang jelzésekre, rájuk hangolódunk, hogy immár terepen folytatva utunkat egészen a hatalmas sziklafalakig vezessenek minket. A sziklafalak közül a nyugati, azaz bal oldalit válasszuk, az rejti a barlangot és a geoládát. A kerékpárt látótávolságban hagyhatjuk, a sziklafal aljáig ne küzdjük fel!

Ajánlott útvonal gyalogosan

A túránk hárskúti kiindulópontjáról elindulva a helyenként sáros úton haladunk szintben, majd kisebb emelkedőket leküzdve végig a piros sáv jelzés mentén a Hajag irányába a következő pontig.  N 47° 12,072' E 17° 45,231' 515 m [GCTLIK+3leágazás] Balra tartva a piros kereszt jelzés mentén folytatjuk túránk, míg el nem érünk a kerékpáros leírásban szereplő második elágazóig. Utunk innentől megegyezik a kerékpáros útvonal leírásának végével. Érdemes a láda megkeresését követően a két sziklafal között felvezető turistaúton folytatnunk a kirándulást és ha időnk engedi felfedezni a Hajag többi látnivalóját.

Törkő-lik

A déli sziklafalban két kis barlang szádája nyílik. Nem túl nagyok, mert a falakat felépítő vörös, gumós vagy vékonyréteges mészkő helyenként agyagos, rosszul oldódik, gyengén karsztosodik. A barlangok kialakulását kisebb-nagyobb törések segítették. A nagyobb a Törkő-lik 24 méter hosszú, három méter magas. Hét méterre a völgytalp felett nyílik, bejáratához ingatag létra támaszkodik. Felmászni nem ajánlatos! A kőlikat kialakító karsztosodási esemény egy kb. 25 méter magas jura időszakban lerakódott, vörös színű, agyaggumós, tűzköves kőfalban ment végbe. Szinonímái: Törkü-lik, Nagy-Törkü-lik. Kataszteri száma: 4411-10.

Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.

Törkő, Rend-kő

A két sziklafalat felépítő vörös, helyenként tűzköves mészkő a felső jurában képződött, 160-146 millió éve. Itt kevesebb, a hegység más részein sok ammoniteszt tartalmaz. Érdekessége, hogy kőzetanyaga nagyrészt olyan élőlények különféle alakú darabjaiból áll, melyeket sokáig nem tudtak mire vélni a kutatók. Végül a kőzetből rendkívül vékony szeleteket vágtak, az abban talált alakokat egymásra rajzolták, kiderült: olyan tengeri liliomok (krinoideák) szétesett kelyhének és karjainak darabjai, amelyek fenéklakó rokonaiktól eltérően a tengerben lebegve éltek, vázrészeik ehhez az életmódhoz idomultak. A karízek metszete szárnyra vagy repülőgépre emlékeztet. A vörös mészkő fölött megvan az a juravégi rózsaszínű mészkő, amelyet előbb a piros kereszt elágazásánál láttunk. Darabjait a törmeléklejtőben is fölfedezhetjük. A fehér mészkő a Törkő lapos felszínén jelentkezik, benne egy-két ammoniteszes réteget tárt fel a geológiai kutatóárok. Ennek a kőzetnek is megvan a saját mikroszkopikus méretű állat-társasága: kancsó, kehely vagy tölcsér alakú mészhéjak vagy piciny gömböcskék. Nincsenek ma élő utódaik, de hasonló felépítésű szervezetek igen, biztosra vehető, hogy életmódjuk is hasonlatos volt: mélyebb tengerekben, óceánokban úszkáltak vagy lebegtek.

Ráktanya Tanösvény

10,4 km hosszú, de csillagtúra jelleggel kisebb szakaszokban is bejárható. 15 db bemutatóhelyet vonultat fel. A piros tanösvény jelzést követve járható végig. A környék bővelkedik látnivalókban: sziklaormok, barlangok, víznyelők tarkítják az utat, de az állat- és növényvilág szépségeit is megleshetjük. Ami mégis kiemelkedő ezen a tanösvényen, hogy saját szemünkkel, természetes lelőhelyükön csodálhatunk meg mészkőbe zárt, ősi - elsősorban kréta-kori - leleteket.

Hajagok

Négy hegyből álló (Mester-, Alsó-, Felső- és Középső-Hajag) hegycsoport. A Középső- (vagy Fekete-) Hajag 646 m-es csúcsán egykor négy emeletes kilátó állt. Északi oldalán egy rádiótorony áll, déli részén pedig szovjet katonai objektum működött. A bázist ugyan megszüntették, de területére a mai napig tilos a belépés! Az antennákat 2019 tavaszán elbontották. Megjelenése markáns, főleg nyugati és déli irányból tűnik ki nagy relatív szintkülönbségével. Keleti oldalról a Hárskúti-fennsík simul hozzá, mely a Dunántúl egyik legnagyobb átlagmagasságú területe a maga 450-500 méteres átlagmagasságával. Geológiai viszonyai nagyon változatosak, a földtörténeti középidőtől kezdve a kőzetek csaknem teljes sora megtalálható határában. A középidő triász kori kőzetei a Hajagok tömbjének alsó részén vannak a felszínen. A Hajagok tömbjének középső részét jura rétegek, felettük kréta kőzetek alkotják, így a teljes földtörténeti középidő megtalálható területén. A harmadidő eocén rétegei foltokban bukkannak elő, ez főleg Pénzesgyőr irányába jellemző.

Felhasznált források: Ráktanya tanösvény ismertetőfüzete

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1 találathoz Tibi1983-nak!