Előzmények
 Csizmások | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.25 18:33:14 (49442) |
|---|
Macikupacnak minden megbocsájtva, mint szervező szuper túrát hozott össze - 1. Vöröskő 15! Köszi! [ előzmény: (49429) Apexsek, 2010.04.24 22:40:00] |
|
| Apexsek | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.24 22:40:00 (49429) |
|---|
Ne bántsátok már egymást!
macikupac egy remek srác, hihetetlen aktivitással.
Téged még nem ismerlek személyesen, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnék jóbarátok.
Lényeg, hogy ha nézeteltérés van (hisz nem lehetünk egyformák, gyakran különbözik a véleményünk), ne vegyük egymás vérét.[ előzmény: (49427) KoLa, 2010.04.24 22:29:11] |
|
| KoLa | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.24 22:29:11 (49427) |
|---|
Te is azok közé tartozol, akiknél egy vitában a végső érv a közvetlen fizikai erőszak? Mert a szavaidból az jön át, hogy nincs különösebben ellenedre :-(
Részemről vége, én erre a szintre nem megyek.[ előzmény: (49420) macikupac, 2010.04.24 20:09:41] |
|
| Bandy | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.24 19:49:47 (49418) |
|---|
Mondtam neked, (3-ik vagy...)
Csak rossz napokat, órákat szerzel magadnak, ha bele mész, mások már jártak így...
Egy jó dolog van az egészben! Az, hogy nekem soha nem volt egy ilyen, mindenkinél, mindenben, mindig okosabb tanárom...
Mert akkor inkább kukás lennék, vagy bankrabló:-)))
[ előzmény: (49414) macikupac, 2010.04.24 15:04:29] |
|
| macikupac | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.24 15:04:29 (49414) |
|---|
Akkor itt és most szeretném lezárni ezt a meddőnek tűnő vitát.
Felejtsd már el kérlek a '60-as évek térképeit a XXI. században! Nézz meg inkább egy mostanit! Ugye Szlovákiába, Kárpátaljára vagy az elcsatolt területek egyikére sem mész 1908-as kiadású térképpel, hogy az ma is Magyarország része? Ha meg mégis, akkor nem csodálkozol, ha egy helyi nacionalista bemos kettőt?
Snake azt állította, hogy a Visegrádi-hg. vulkanikus? Igen, így van! Aki mást állít az minimum dilettáns, de inkább hülye. Milyen tényekkel cáfoltad, ember? Vitathatatlan tények? Ennél azért többet néztem ki egy biológia-kémia szakos tanárból... Ezek szerint a Börzsöny is mészkőhegység? Mert az alatt is megtalálható a mészkő alaphegység? Igaz, csak a Diósjenő-Ógyalla törésvonaltól délre, mert attól északra már a Veporida egység kristályos palái alkotják az alapot. Akkor most a Börzsöny lepusztult tönkfelszín, mint a Kanadai-ősföld? Vagy együtt a kettő? Ami nem létezhet? Nagy Mg-tartalmú ásványvíz? Magnézium a vulkáni kőzeteket felépítő ásványokban is van, méghozzá nem kevés. Ha a bulvárnál kicsit mélyebbre ásol, akkor itt-ott [pl. Vadász Elemér 2x-es Kossuth-díjas akadémikus geológus 1960-ban kiadott "Magyarország geológiája" című művében biztosan) Szabó Józsefre hivatkozva írja, hogy a hazai geológia kiemelkedő alakja már 1872-ben (vagyis szüleidnél egy picinykét korábban) "Dunai trachitcsoport" elnevezéssel illette a környék hegyeit] a nem szakbarbároknak íródott szakirodalom biztosan mást ír. Akkor miért írsz nyilvánvaló baromságokat? A mészkő a szilárd felszínen keletkezett? Ha és amennyiben a Thetys tenger pár száz méteres mélységét szilárdnak tekintem. Ha igen, akkor is a szilárdnak tekinthető kőzetburok kifejezéssel élnék, amibe a több ezer méteres mélytengeri környezetben leülepedő tűzkő, vagy a nagy mélységben megszilárdult gránit is beletartozik.
Pilisszántó, Pilismarót? Esetleg hallottál már az egykor létezett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéről? Mert abból a Pilis név innen van és nem a 4-es számú főút mentén lévő Pilis településről, ami szintén egykor része volt. Ha már mindenáron Pilis: egykoron, még az Árpád-házi királyok idején pl. II. András is a Pilis rengetegébe járt vadászni. (Egy ilyen alkalomkor ölték meg ugye Gertrúdot.) Akkor még egyszerű elnevezéssel éltek őseink, s nem a tudományos kategorizálás volt a mérvadó. Innen és nem az általad vitathatatlan tényekkel (MUHAHA!) alátámasztott verzióból ered az említett települések elnevezése.
Ha van még valami hozzáfűzni valód, vagy újabb vitathatatlan tényekre bukkannál, akkor kérlek, írd meg privátban. Már így is túl sokat terheltük a témával a fórumot. Köszi!
@wanequr!
Pontosan tudom. Ahogy azt is, hogy a jelenleg Baranyában található, nevükben a Somogy előtaggal bíró falvak (-hátság, -hatvan, -viszló, -apáti) is a később megyehatár-változások nyomán kerülhettek át egyik megyéből a másikba. Csak a demonstráció kedvéért írtam, de írhattam volna az ausztriai Németújvár (Güssing) nevét is, ami nyilvánvalóan nem Osztrákújvár.[ előzmény: (49411) KoLa, 2010.04.24 12:39:28] |
|
| KoLa | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.24 12:39:28 (49411) |
|---|
Ha utánanézel, láthatod, hogy még a 60-as években készült turistatérképeken is egy néven szerepel az egész hegység (és '56-ban is mindenki így ismerte, tehát a szüleim nem is mesélhettek volna mást).
A NiFe mag meg nagyon messze van a triász dolomittól. Az előbbinek a felszínhez már nem sok köze van, míg az utóbbi a szilárd felszínen keletkezett, és a nagy magnézium tartalmú ásványvizet ma is ebből a rétegből nyerik.
A általad felsorolt települések elnevezésének nyilván egészen más okai vannak, pl. a Heves megyében található Balaton település valószínűleg a szláv blaton (nádas, mocsaras) szó elmagyarosodásával keletkezett, hazánk legnagyobb tavához nem sok köze van; míg Pilismarót és Pilisszentlászló negyven évvel ezelőtt még a Pilis turistatérképén szerepelt, nevét nyilvánvalóan a hegységről kapta. Vagy szerinted nem?
Egyébiránt meg olvass kicsit vissza: snake azt állította, hogy a "Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű, a Pilis meg mészkő", amit én tényekkel cáfoltam. Erre jössz Te, nemhogy nem vitatod az általam említett tényeket (amik egyébként vitathatatlanok), hanem alátámasztod, kiegészíted. Akkor most tulajdonképpen miről is vitatkozol?
[ előzmény: (49392) macikupac, 2010.04.23 21:31:41] |
|
| macikupac | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.23 21:31:41 (49392) |
|---|
Ha követem a gondolatmenetedet, akkor oda lyukadok ki, hogy teljesen mindegy, hogy a felszínen, vagy az alaphegységben milyen kőzetek vannak, mert a végén a Ni-Fe maghoz (legalább is a legáltalánosabban elfogadott Föld-modellek szerint) érek le.
Az alaphegységről nem feledkeztem meg (mert, mint írtam is folytatódik a Duna túlpartján... [szövegértés 1-es...], ahogy a települések elnevezéséről sem. Keress otthon egy térképet és nézd meg, hogy a következő települések hol vannak. Tudod, mit?! Ne erőltesd meg magad. Odaírom zárójelben. Balaton (Heves megye, Ó-Bükk), Sopronhorpács (~40 km-re Soprontól), Sopronnémeti (Csornától D-re), Zalagyömörő, Zalaszegvár, Zalaerdőd, Zalameggyes (Veszprém megye). Vagy ők nem tudják hol laknak?
Ugyan, már!
Ha a szüleid ilyen jól értesültek voltak '56 ürügyén, akkor talán azt is elmesélhették volna, hogy mi a különbség a Pilis és a Visegrádi-hg között...[ előzmény: (49369) KoLa, 2010.04.23 10:29:40] |
|
| KoLa | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.23 10:29:40 (49369) |
|---|
Kezdem a végén: '56-ról ugyanazt tanultam, mint a mai diák. (Csak nem az iskolában, hanem a szüleimtől.)
Ami a kőzeteket illeti: szinte ugyanazt írtuk csak Te kiegészítetted még pár adattal, pl. a Lajta-mészkő korával (ami szerintem itt lényegtelen). Összességében engem igazoltál snake állításával szemben.
Az általam megemlített - és az egész Visegrádi-hg területén a mélyben meghúzódó - triász dolomitról, mészkőről viszont megfeledkeztél, pedig ha a leltár készítésénél ezt is figyelembe veszed, akkor már nem koránt sem biztos, hogy a hegység "fő tömegét [...] a vulkanizmusból származó különféle láva- és tufa-képződmények adják." Ahogy arról is (bár igaz, hogy az egy korábbi hozzászólásomban szerepel), miért nevezik Pilisszentlászót (vagy említhetném Pilismarótot is) annak, aminek nevezik.[ előzmény: (49363) macikupac, 2010.04.22 20:18:46] |
|
| macikupac | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 20:18:46 (49363) |
|---|
Ha már ennyire elmentünk tudományosba...
A - nem a szűkebb, hanem a konkrét értelemben vett - Pilis hegységet felépítő kőzet a triász időszaki dachsteini mészkő és a fődolomit. Ezeken kívül persze előfordulnak más kőzetek is. A lényeg, hogy a hegységben igen elenyésző ennyiségben vannak más jellegű kőzetek.
A Visegrádi-hg. fő tömegét (és ezen van a lényeg) a vulkanizmusból származó különféle láva- és tufa-képződmények adják. Az általad említett lajtamészkő a vulkanizmussal nagyjából egyidős, a lösz viszont annál jóval fiatalabb. De a hegység tömegét kitevő kőzetek a különféle tufák, agglomerátumok, kisebb mértékben a lávakőzetek is megjelennek. Vagyis a vulkáni működéshez köthetőek.
Azt azért Te sem gondolhatod komolyan, hogy azért, mert a Naszályon is található oligocén hárshegyi homokkő, még a Budai-hg. részének kellene tekintenünk. S, hogy bonyolítsunk még a dolgon: vannak az ún. Duna-bal-parti rögök (Naszály, Csővár-Keszeg környéki mészkőhegyek), melyek a Dunántúli-khg. itt felszínre bukkanó folytatásai. Ezeket sem neveznéd - remélem - Pilisnek, mert ahhoz vannak a legközelebb.
Az már tényleg csak költői kérdés, hogy '56-ról sem hiszem, hogy annak tanultad, mint a mai diákok. ha egyáltalán tanultad...[ előzmény: (49354) KoLa, 2010.04.22 14:39:34] |
|
| KoLa | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 14:39:34 (49354) |
|---|
Azért a helyzet nem ennyire egyszerű. A - szűkebb értelemben vett - Pilis hegységet a mészkő mellett - igaz kisebb kiterjedésben - dolomitot is alkotja, a Klastrom-puszta felőli oldalon pedig megtalálhatók az oligocén homokkövet áttörő amafibolandezit-telérek. A dorogi szénmedencében a miocén vulkanizmus telérei törték át az eocén barnakőszéntelepeket.
Ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor a Visegrádi-hegységnek nevezett területen is találunk üledékes kőzeteket. A mindössze 15 millió éves andezit alatt mindenütt ott van a 200 millió éves triász dolomit és mészkő. A Lepence-patak torkolatánál mélyített fúrásból nagy magnézium tartalmú ásványvizet hoznak a felszínre. Néhol még ásni sem kell, pl. az Apátkúti-völgy Szentlászló felőli végénél jelentős vastagságú lösz található, ez sem vulkáni kőzet. A Nagy-Villám Duna felőli oldalában egy kisebb területen lajtamészkőre bukkanhatunk. A Csódi-hegy környékén oligocén kori kiscell agyagban foraminiferák házait találjuk, ezek sem vulkáni működés során keletkeztek.[ előzmény: (49339) snake, 2010.04.22 08:15:28] |
|
| snake | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 08:15:28 (49339) |
|---|
Szerintem sem árt megkülönböztetni a kettőt, mert a Visegrádi hegység ugye vulkanikus eredetű, a Pilis meg mészkő.
Az Esztergom - Két bükkfa - P.szentkereszt - Pomáz út nagyjából meg is adja a határvonalat a kettő közt.[ előzmény: (49337) Old Fairy, 2010.04.22 02:10:49] |
|
| Old Fairy | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 02:10:49 (49337) |
|---|
Azóta változott a tudomány :-)) Én már úgy tanultam általános iskolában, hogy a Visegrádi-hegység külön entitás (lényegében a Börzsöny folytatása, amit a Duna-áttörés szakított le róla). Persze, azt is mondták, hogy összefoglaló néven Dunazug-hegységként is nevezhetünk mindent, ami a Vértes és a Duna között van :-))[ előzmény: (49336) KoLa, 2010.04.22 00:02:24] |
|
| KoLa | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 00:02:24 (49336) |
|---|
Én sem akarok kötözködni, de az 1960-as években kiadott turistatérképen még az egész hegységet egy néven Pilisként említik. Pilisszentlászló lakóit is nehéz lenne meggyőzni, hogy ők nem a Pilisben, hanem a Visegrádi-hegységben, Visegrádi-hegységszentlászlón faluban élnek.[ előzmény: (49325) macikupac, 2010.04.21 21:14:37] |
|
| macikupac | hozzászólásai | válasz erre | 2010.04.21 21:14:37 (49325) |
|---|
| Nem kötözködni akarok, amikor azt írom, hogy Dobogókő a Visegrádi-hegységben van és nem a Pilisben. |
|
|
|