Előzmények

macikupachozzászólásai | válasz erre | 2010.04.23 21:31:41 (49392)
Ha követem a gondolatmenetedet, akkor oda lyukadok ki, hogy teljesen mindegy, hogy a felszínen, vagy az alaphegységben milyen kőzetek vannak, mert a végén a Ni-Fe maghoz (legalább is a legáltalánosabban elfogadott Föld-modellek szerint) érek le.

Az alaphegységről nem feledkeztem meg (mert, mint írtam is folytatódik a Duna túlpartján... [szövegértés 1-es...], ahogy a települések elnevezéséről sem. Keress otthon egy térképet és nézd meg, hogy a következő települések hol vannak. Tudod, mit?! Ne erőltesd meg magad. Odaírom zárójelben. Balaton (Heves megye, Ó-Bükk), Sopronhorpács (~40 km-re Soprontól), Sopronnémeti (Csornától D-re), Zalagyömörő, Zalaszegvár, Zalaerdőd, Zalameggyes (Veszprém megye). Vagy ők nem tudják hol laknak?

Ugyan, már!

Ha a szüleid ilyen jól értesültek voltak '56 ürügyén, akkor talán azt is elmesélhették volna, hogy mi a különbség a Pilis és a Visegrádi-hg között...
[előzmény: (49369) KoLa, 2010.04.23 10:29:40]

KoLahozzászólásai | válasz erre | 2010.04.23 10:29:40 (49369)
Kezdem a végén: '56-ról ugyanazt tanultam, mint a mai diák. (Csak nem az iskolában, hanem a szüleimtől.)

Ami a kőzeteket illeti: szinte ugyanazt írtuk csak Te kiegészítetted még pár adattal, pl. a Lajta-mészkő korával (ami szerintem itt lényegtelen). Összességében engem igazoltál snake állításával szemben.
Az általam megemlített - és az egész Visegrádi-hg területén a mélyben meghúzódó - triász dolomitról, mészkőről viszont megfeledkeztél, pedig ha a leltár készítésénél ezt is figyelembe veszed, akkor már nem koránt sem biztos, hogy a hegység "fő tömegét [...] a vulkanizmusból származó különféle láva- és tufa-képződmények adják." Ahogy arról is (bár igaz, hogy az egy korábbi hozzászólásomban szerepel), miért nevezik Pilisszentlászót (vagy említhetném Pilismarótot is) annak, aminek nevezik.
[előzmény: (49363) macikupac, 2010.04.22 20:18:46]

macikupachozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 20:18:46 (49363)
Ha már ennyire elmentünk tudományosba...

A - nem a szűkebb, hanem a konkrét értelemben vett - Pilis hegységet felépítő kőzet a triász időszaki dachsteini mészkő és a fődolomit. Ezeken kívül persze előfordulnak más kőzetek is. A lényeg, hogy a hegységben igen elenyésző ennyiségben vannak más jellegű kőzetek.
A Visegrádi-hg. fő tömegét (és ezen van a lényeg) a vulkanizmusból származó különféle láva- és tufa-képződmények adják. Az általad említett lajtamészkő a vulkanizmussal nagyjából egyidős, a lösz viszont annál jóval fiatalabb. De a hegység tömegét kitevő kőzetek a különféle tufák, agglomerátumok, kisebb mértékben a lávakőzetek is megjelennek. Vagyis a vulkáni működéshez köthetőek.

Azt azért Te sem gondolhatod komolyan, hogy azért, mert a Naszályon is található oligocén hárshegyi homokkő, még a Budai-hg. részének kellene tekintenünk. S, hogy bonyolítsunk még a dolgon: vannak az ún. Duna-bal-parti rögök (Naszály, Csővár-Keszeg környéki mészkőhegyek), melyek a Dunántúli-khg. itt felszínre bukkanó folytatásai. Ezeket sem neveznéd - remélem - Pilisnek, mert ahhoz vannak a legközelebb.


Az már tényleg csak költői kérdés, hogy '56-ról sem hiszem, hogy annak tanultad, mint a mai diákok. ha egyáltalán tanultad...
[előzmény: (49354) KoLa, 2010.04.22 14:39:34]

KoLahozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 14:39:34 (49354)
Azért a helyzet nem ennyire egyszerű. A - szűkebb értelemben vett - Pilis hegységet a mészkő mellett - igaz kisebb kiterjedésben - dolomitot is alkotja, a Klastrom-puszta felőli oldalon pedig megtalálhatók az oligocén homokkövet áttörő amafibolandezit-telérek. A dorogi szénmedencében a miocén vulkanizmus telérei törték át az eocén barnakőszéntelepeket.
Ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor a Visegrádi-hegységnek nevezett területen is találunk üledékes kőzeteket. A mindössze 15 millió éves andezit alatt mindenütt ott van a 200 millió éves triász dolomit és mészkő. A Lepence-patak torkolatánál mélyített fúrásból nagy magnézium tartalmú ásványvizet hoznak a felszínre. Néhol még ásni sem kell, pl. az Apátkúti-völgy Szentlászló felőli végénél jelentős vastagságú lösz található, ez sem vulkáni kőzet. A Nagy-Villám Duna felőli oldalában egy kisebb területen lajtamészkőre bukkanhatunk. A Csódi-hegy környékén oligocén kori kiscell agyagban foraminiferák házait találjuk, ezek sem vulkáni működés során keletkeztek.
[előzmény: (49339) snake, 2010.04.22 08:15:28]

snakehozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 08:15:28 (49339)
Szerintem sem árt megkülönböztetni a kettőt, mert a Visegrádi hegység ugye vulkanikus eredetű, a Pilis meg mészkő.
Az Esztergom - Két bükkfa - P.szentkereszt - Pomáz út nagyjából meg is adja a határvonalat a kettő közt.
[előzmény: (49337) Old Fairy, 2010.04.22 02:10:49]

Old Fairyhozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 02:10:49 (49337)
Azóta változott a tudomány :-)) Én már úgy tanultam általános iskolában, hogy a Visegrádi-hegység külön entitás (lényegében a Börzsöny folytatása, amit a Duna-áttörés szakított le róla). Persze, azt is mondták, hogy összefoglaló néven Dunazug-hegységként is nevezhetünk mindent, ami a Vértes és a Duna között van :-))
[előzmény: (49336) KoLa, 2010.04.22 00:02:24]

KoLahozzászólásai | válasz erre | 2010.04.22 00:02:24 (49336)
Én sem akarok kötözködni, de az 1960-as években kiadott turistatérképen még az egész hegységet egy néven Pilisként említik. Pilisszentlászló lakóit is nehéz lenne meggyőzni, hogy ők nem a Pilisben, hanem a Visegrádi-hegységben, Visegrádi-hegységszentlászlón faluban élnek.
[előzmény: (49325) macikupac, 2010.04.21 21:14:37]

macikupachozzászólásai | válasz erre | 2010.04.21 21:14:37 (49325)
Nem kötözködni akarok, amikor azt írom, hogy Dobogókő a Visegrádi-hegységben van és nem a Pilisben.

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]