WAP:

A székesfehérvári láda jelszava:
1. A Királykút épületén található házszám ( Emlékház felirat alatt ). N47° 11,982' E18° 24,772'
2. része a falon található emléktáblán az 1. szó (1 betű). N47° 11,665' E18° 24,572'
3. része az ajtó feletti kődíszítésen lévő évszám utolsó számjegye (1 szám). N47° 11,567' E18° 24,604'
4. része a Wattay szobrot öntő mester keresztnevének ( "F" betűs név ) utolsó! két betűje. N47° 11,537' E18° 24,685'
5. része az egyjegyű szám a táblán (1 szám). N47° 11,491' E18° 24,645'
6. része az utolsó sorban lévő évszám utolsó számjegye (1 szám). N47° 11,473' E18° 24,559'
7. része az építtető polgár neve (6 betű). N47° 11,436' E18° 24,580'

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Székesfehérvár 1543. szeptember 3-án került először a törökök kézre. 1601-ben ezt az állapotot próbálták ostrommal megváltoztatni a keresztény hadak. A Győrből érkező seregről előzőleg elhíresztelték, hogy Buda megtámadására készül. A törökök annyira komolyan vették a fenyegetést, hogy még Székesfehérvárról is Budára rendelték a katonák egy részét.
A 28.361 főnyi ostromra készülő sereg szeptember 9-én érkezett a vár alá, majd 3 nap múlva teljesen körülzárta azt. A vár visszafoglalása hosszas ágyúzást követően szeptember 20-án történt.

A korabeli metszeten (1. kép) több olyan helyszín látható, ami a mai napig létezik, vagy a helye pontosan behatárolható. Ezek közül hetet kell felkeresni az 1900 méter hosszú túra során.

A következő leírás a legcélszerűbb sorrendben taglalja a látnivalókat és a begyűjtendő jelszórészleteket.

1. pont a Királykút. Történészek egyértelműen állítják, hogy a rajzon látható gémeskút a mai Királykút ábrázolása. Már jóval korábban is létezhetett ez a kút, mert a néphagyomány szerint a királyok itt mosták le az út porát, mielőtt belovagoltak a várba. 1795-ben csatornákon keresztül még a várba is bevezették a kút vizét, majd a későbbiekben a város legfontosabb közkútja lett. Jelentős szerepét 1911-ben veszítette el, amikor a városban kiépült a vízhálózat. A kút fölött jelenleg látható szépen felújított épületet 1790-ben emelték. A mai napig kézi erővel pumpálható fel az ivóvíz. Fáradozásod jutalma, hogy egy kútból ihatsz a királyokkal. A jelszórészlet a Királykút épületén található házszám ( Emlékház felirat alatt ).
 N 47° 11,982' E 18° 24,772' 116 m [GC1601-1]

A 2. pontot gyalogosan közelítsd meg. Az útvonal hátralévő része 950 méter. Autósok itt találnak ingyenes parkolót:  N 47° 11,978' E 18° 24,777' 114 m [GC1601+ingyenes parkoló].
A fizetős (440Ft/óra) parkoló kicsit közelebb van a 2. ponthoz:  N 47° 11,685' E 18° 24,655' 116 m [GC1601+fizetős parkoló]

2. pont a Budai kapu. Ezen a kapun keresztül is ostromolták a várat. A rajzon is látható, amint egy ezerfős csapat az éjszaka leple alatt átkel a helyenként nyakig érő mocsáron, és elfoglalja a Sziget nevű külvárost. A rajzon éppen lángokban álló kapun keresztül lehetett bejutni az új királyi várba és palotába. A palota helyét egy emléktábla őrzi.
A falon található tábla feliratának első szava a jelszó 2. része.  N 47° 11,665' E 18° 24,572' 126 m [GC1601-2]

3. pont a Bástya utca. Most már bent jársz az egykori vár területén. A kanyargós szűk utca nagyjából követi az egykori várfal vonalát. Az épületek nem abból a korból származnak, de van köztük néhány igazán régi is.
A megadott koordinátán az ajtó felett egy 18. században készült kődíszítést találsz. A kövön látható évszám utolsó számjegye a jelszó 3. része. N 47° 11,567' E 18° 24,604' 124 m [GC1601-3]

4. pont a várfal épségben megmaradt része. Az ostromot követő évben a törökök visszatérésétől tartva építették újjá a falat. A mintegy 8 méter magas és 100 méter hosszú falszakasz jól érzékelteti a hajdani ostromlók előtt álló akadály méretét. A fal mögött most az 1780 után épült Püspöki Palota kertje található.

A fal mentén tovább sétálva elhaladsz Wattay Ferenc szobra mögött, aki az ostromot követően a vár "vicekapitánya" volt. A törökök a következő évben, 1602. augusztus 29-én visszafoglalták a várat. Az elhurcolt rabok között volt a vicekapitány is, aki később históriás könyvben örökítette meg a vár elestét.
Székesfehérvár 1688. május 20-án szabadult fel végleg a török uralom alól.

A Wattay szobrot 1937-ben öntő mester keresztnevének utolsó két betűje  N 47° 11,537' E 18° 24,685' 119 m [GC1601-4]

A szobrot elhagyva ismét beérsz az egykori vár területére az ostrom idején is álló Monostorbástya kapuján. Itt érdemes egy pillanatra bekukucskálni a jobboldalon lévő rácsos ablakon. Szent István királyunk római szarkofágból átalakított kőkoporsóját láthatod, amelyet 1803-ban találtak meg.

5. pont a Szűz Mária királyi prépostsági templom. A Középkori romkert Magyarország legfontosabb középkori templomának maradványait őrzi. A templom alapítója Szent István, akinek halála után (1038) 1543-ig, a város török kézre kerüléséig minden magyar királyt e falak között koronáztak meg. Köztük találjuk I. Andrást (1047), I. (Szent) Lászlót (1077), Róbert Károlyt (1310), Nagy Lajost (1342), I. Ulászlót (1440) és Hunyadi Mátyást (1464). A koronázások mellett tartottak itt királyi esküvőket, illetve ide temettek 15 királyt is. Köztük volt Szent István (1038), Róbert Károly (1342), Nagy Lajos (1382), Mátyás (1490) és Szapolyai János (1540).
A templomnak fontos állami és közjogi szerepe is volt. Itt őrizték a Magyar Szent Koronát és a többi királyi jelvényt, valamint az ország levéltárát. A itt megtartott 46 országgyűlés egyikén - 1222-ben - II. Endre itt adta ki az Aranybullát.
Hunyadi Mátyás átépíttette a templomot, amelynek eredményeként az eredeti épület mintegy felével megnövekedve hatalmas, késő gótikus bazilikává vált.
Az első török ostrom alatt (1543) a várbeliek a bazilika tornyait használták a falak megerősítésére. A vár bevétele után a törökök kifosztották, majd lőporraktárnak használták az épületet. Az 1601-es ostromot követően pedig a menekülő muzulmánok felrobbantották.
Ma a környező járdákon világos árnyalatú burkolat jelöli az egykori falak vonalát.
A bejárathoz közel látható a földön egy kereszttel díszített hatalmas kőlap. Ez az osszárium bejárata. Itt lehet lemenni a sírkamrába, ahol a királysírokban talált maradványokat ládákban őrzik. Sajnos az osszáriumot csak nagy ritkán nyitják meg a turisták előtt.
A megadott koordinátán a bejárattól balra a ház falán két tábla található. Az alsó táblán csupán egyetlen szám van. Ez a szám a jelszó 5. része.  N 47° 11,491' E 18° 24,645' 122 m [GC1601-5]

6. pont Szent István palotája, Szent Imre szülőháza. Ezen a helyen állt az a palota, amit a törökök 1601-ben elpusztítottak. A most itt található templom alapkövében van Szent Imre ereklyéje elhelyezve.
A megadott koordinátán látható dombormű feliratának utolsó sorában látható évszám utolsó számjegye a jelszó 6. részlete. N 47° 11,473' E 18° 24,559' 115 m [GC1601-6]

7. pont a Szent Anna kápolna. A város legrégibb épülete 1470 körül épült gótikus stílusban. A török megszállók imaháznak használták, amire a beltéri zöldes falfestés és a feliratmaradványok, freskótöredékek még ma is utalnak.
A megadott koordinátán olvasható a kápolna építtetőjének neve, ami a jelszó utolsó részlete. N 47° 11,436' E 18° 24,580' 125 m [GC1601-7]

Tehát a teljes jelszó összesen 9 betű és 5 szám egybeírva.

Kellemes és tanulságos "időutazást" kívánok!

Felhasznált forrás:
-1. kép: Türkische und Ungarische Kronika (Nürnberg 1663)
-Fitz Jenő: Alba Regia = a Szent István Király Múzeum évkönyve
-Farkas Gábor: Fejér megyei történeti évkönyv
-Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban
-Középkori romkert