Az utcavonaltól beljebb szabadon álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, emeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Óriáspilaszterekkel tagolt K-i homlokzatán két vörös mészkő keretes, felülvilágítós ajtó. Kéttraktusos, dongaboltozatos pince. Kéttraktusos belső, a földszint részben csehsüveg boltozatos, az emelet síkfödémes. Kétkarú lépcső, vörös mészkő lépcsőfokokkal. A helyiségekben kályhafülkék. Kifestés mindkét szinten: 19. század közepe és 20. század eleje. Részben építéskori nyílászárók. A községben birtokos Magyary-Kossa Sándor építtette az 1830-as évek második felében, 1839-ben már kész. A kastély előtt a 19. század közepén gondozott kert volt, melléképületekkel. A 19. század végétől 1947-ig a Kővágó családé. A 20. században részben átalakították, a Ny-i homlokzaton ajtót nyitottak, a főhomlokzat középrésze előtti, vörös mészkőből készült teraszt elbontották, az alaprajzi rendszert részben megváltoztatták, egyes ajtókat kicseréltek, a mázas cserépkályhákat lebontották. A majorsági melléképületeket 1991 után elbontották. Műemléki kutatás: 1988-1989. A kastélytól ÉK-re, az utcavonaltól beljebb neoromán stílusú kis templom (hrsz.: 793), a 20. század elején építtette dr. Kővágó Sándor.
id=8623
