Budapest III. ker. Bécsi út 134. szám alatti középiskola előtti parkban, az egykori óbudai téglagyár helyén gránit emlékmű őrzi a deportálások emlékét.

1944. év utolsó két hónapjában a Szálasi rezsim ötvenezernél több magyar állampolgárt adott az SS kezére, az osztrák határ erődítési munkáihoz. A csillagos házakból „honvédelmi szolgálatra” bevonultatott, illetve deportálandó zsidók ezreit, valamint a kiterjedt razziákon összeszedett minden olyan egyént, akit a nyilas fegyveresek az országból „eltávolítandónak” tartottak. Jelentős részüket az egykori Nagybátony-Újlaki Téglagyár óbudai telepére vitték, melyet fő koncentrációs központként vettek igénybe. Innen indították útnak őket gyalogmenetben (fussmarsch) Ausztria felé.

Az óbudai téglagyárban a Nemzetközi Vöröskereszt egykorú jelentése szerint egy időben 5000-6000 ember zsúfolódott össze. Részben a szabad ég alatt, étlen-szomjan két-három napig várták „árokásó századokba” való szervezésüket, és vezénylésüket; közben a nyilasok kifosztották és bántalmazták őket.

Az első menetoszlopok november 6-án indultak el a bécsi országúton. Egy hét alatt 27 000 foglyot hajtottak el a Piliscsaba-Dorog-Szőny-Győr útvonalon Zurányba (Zurndorf). Naponta 20-30 km-t tettek meg. A kegyetlenkedések az út során is folytatódtak, ezért a gyalogmenetek hamar halálmenetekké váltak.

Az emlékkő 2008 szeptemberétől a holokauszt óbudai áldozatainak emlékét is őrzi. A kétoldalt elhelyezett márványtáblákon az egykori áldozatok nevei olvashatók.