Csobánkától a , majd a jelzésen, kb. 1.5 km-re ÉNy-ra a Ziribári-hegy délkeleti tövében , a KW jelzésű turistaúton megközelíthető rendkívül érdekes Macska-barlangot. Valószínüleg ezt a barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt említi egy 1367. évi oklevél Macskakő néven, ami arra utal, hogy az üregben valaha vadmacska tanyázott. A felette elnyúló hegyoldalt és még a barlang bejáratát is hárshegyi homokkő alkotja, de az alatta nyíló tágas üreg már dachsteini mészkőben fejlődött ki. A benne bőven fellelhető baritkristályok az üregrendszer hidrotermális eredetére utalhatnak. A hévizek által kialakított barlangba azonban később utat találtak a hegyoldalakon lefutó csapadékvizek és igy utóbb karsztos víznyelővé alakult át, s jelenleg is víznyelőbarlangként működik. Hossza kb. 60 méter, mélysége mintegy 20 méter. A század eleji leírások és vázlatok mélyebbnek tüntetik fel, úgy látszik, hogy azóta a beömlő vizek által besodort agyag és törmelék jelentősen feltöltötte. A bejárattól induló, kőomladékkal borított lejtős folyosó egy lépcsős letöréssel egy tágas terembe torkollik. Ennek alján, a törmelék között tűnik el az időszakosan a barlangba ömlő víz, hátrahagyva hordalékát. Többször, többen is megkíséreltek már bejutni a a barlang folytatásába, eddig számottevő eredmény nélkül. A Macska-barlang közelében tárták fel 1972-ben a Vörös Meteor barlangkutatói a Dinó-rejtek kb. 40 méter hosszúságú üregét.
, majd a 
jelzésen, kb. 1.5 km-re ÉNy-ra a Ziribári-hegy délkeleti tövében , a KW jelzésű turistaúton megközelíthető rendkívül érdekes Macska-barlangot. Valószínüleg ezt a barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt említi egy 1367. évi oklevél Macskakő néven, ami arra utal, hogy az üregben valaha vadmacska tanyázott. A felette elnyúló hegyoldalt és még a barlang bejáratát is hárshegyi homokkő alkotja, de az alatta nyíló tágas üreg már dachsteini mészkőben fejlődött ki. A benne bőven fellelhető baritkristályok az üregrendszer hidrotermális eredetére utalhatnak. A hévizek által kialakított barlangba azonban később utat találtak a hegyoldalakon lefutó csapadékvizek és igy utóbb karsztos víznyelővé alakult át, s jelenleg is víznyelőbarlangként működik. Hossza kb. 60 méter, mélysége mintegy 20 méter. A század eleji leírások és vázlatok mélyebbnek tüntetik fel, úgy látszik, hogy azóta a beömlő vizek által besodort agyag és törmelék jelentősen feltöltötte. A bejárattól induló, kőomladékkal borított lejtős folyosó egy lépcsős letöréssel egy tágas terembe torkollik. Ennek alján, a törmelék között tűnik el az időszakosan a barlangba ömlő víz, hátrahagyva hordalékát. Többször, többen is megkíséreltek már bejutni a a barlang folytatásába, eddig számottevő eredmény nélkül. A Macska-barlang közelében tárták fel 1972-ben a Vörös Meteor barlangkutatói a Dinó-rejtek kb. 40 méter hosszúságú üregét.