A szolnoki vasútállomástól nyugatra áll egy kicsiny kápolna. Még a helybeliek közül sem mindenki ismeri, pedig a műemlék jellegű épület a város legrégibb építészeti emléke, mely ma is épen tölti be szerepét a róla elnevezett városrész kertes házai között.
Sarlós Boldogasszony szentélyét egy Kilian nevű kegyes német építtette Leslie Vilmos váci püspök 1717. október 12-én kelt engedélyével. Az egykori puskapormalom dombján álló ezért "partos" kápolnát 1799-ben újjáépítették a város közköltségén. Sokáig ezt az évet tartották az építés idejének. A műemlékjegyzékek is innen számították keletkezését. Ekkor öntötték harangját, melyet csak 1814-ben szenteltek fel. Oltárképét egy gyöngyösi festővel készíttette el Lendvay Mátyás szolnoki főbíró.. Jelenleg az 1955-ben, Hubay Gyula által festett másolat áll az oltáron, míg az eredeti kép helye ismeretlen.
Jelentős szerepe volt a dombnak és a templomkának 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugoti részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."
Közeli település: Szolnok DK felé 2.51 km (2012/11/20 set by MapAudit, O'Eye)
