A falu műemlék katolikus temploma, amely a temető területén áll, a falu és a térség egyik leghíresebb műemléke, az Árpád-kori templom. A szentély eredeti Román kori, a hajó 18. századi újjáépítés, a sekrestyének csak az alapfalai léteznek.
A település déli szélén, a régi temetőben található az észak-somogyi vidék egyik legrégebbi – és egyben az egyetlen, felépítményében is többé-kevésbé megmaradt – Árpád-kori műemlék épület
Teleki a középkorban a tihanyi bencés apátság birtokai közé tartozott, és egészen a XX. század közepéig egyházi tulajdonban is maradt.
A török hódoltság idején Teleki lakói elvándoroltak, az 1700-as évek elején érkezett új telepesek pedig református imaháznak használták az elhagyott, romos épületet. A tihanyi apát – a község földesura – 1745-ben vette vissza tőlük, ő építtette újjá 1750–51-ben. 1763-ban egy fehérvári képfaragó-festő készített barokk oltárt a templom számára. A hajó nyugati oldalához az 1900-as évek elején toldottak kicsiny, két hengeres pilléren nyugvó előteret, és ekkor falazták be az eredeti román kori déli bejáratot, majd nyitották meg a ma is használt kaput.
A teleki templom legfőbb látnivalója és művészettörténeti értéke a diadalív két oldalán lévő, hengeres falpilléreket koronázó faragvány. A Balaton északi partjáról származó, vöröses kő oszlopfőket indás növényi ornamens díszíti, ám az egyiken olyan sárkányos motívumot figyelhetünk meg, amilyen a Veszprémtől délre eső Litér református, korábban Szent Kereszt-templomának XII. századi díszkapuján van.
A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség 1971 és 1973 között restaurálta, láthatóvá téve az északi oldalon feltárt sekrestye alapfalát is.
Jelenleg a templom lábazata kívánna meg több törődést, az kezd romlani.
Forrás: 1993-ban megjelent, Koppány Tibor-féle Balaton környéki műemlékgyűjtemény
Közeli település: Teleki ÉNy felé 621 m (2015/04/13 set by MapAudit, O'Eye)
