Faragott kóoszlop, amelyen három napóra van: a középső fő napóra dél felé tájolt, a két oldalsó (ahogy lentebb olvasható) K, illetve Ny felől kicsit D felé van döntve, így délben mindhárom óra "működik".
Külön érdekesség, hogy - nyilván csak a helyreállításkor, 1999-ben - külön skála készült a nyári időszámításhoz ("nyári napóra idő").
"Az 1779-től épülő kert első díszei közül való a nagyméretű kőszobrászati értékű napóra. A kastélyépülettel szemben a főtengelyben jelentett látványt, mutatta az időt. Bartha Lajos csillagász szakértő szerint a napórák között is kuriózum. Valamikor régen ledöntötték, összetörték; darabjaira a bokrok között a 1960-as években figyelt fel Dr. Örsi Károly, aki felmérte, lefényképezte, a kert helyreállítási terveibe beépítette, restaurálását szorgalmazta. A helyreállítási munkák során lett időszerű eredeti helyére való visszaállítása, amit a mai kezelő - a gyógyintézet - is támogatott. Az OMvH-ÁMRK soproni kőszobrászai Faragó János vezetésével, Bérci László művészettörténész szakértelmével segítve helyreállították. A 200 éves napóra jelentős ünnepség keretében lett felavatva 1999. augusztus 11-én, a teljes napfogyatkozáskor a Flóriána-napok nyitóünnepségén." [1]
"Napóra készült és került elhelyezésre a kastélyparkba. Az angolkertet Esterházy János gróf megrendelésére Böhm Ferenc uradalmi földmérő mérnök tervezte 1797-ben. A tervrajzon talapzaton álló nagy napórát is láthatunk. Az építkezés 1798-ban indult meg a teljes és részletes tervrajz alapján, így a napóra is ekkor készülhetett, egy Balla nevű kőfaragó keze munkájaként. A kastélytól 50 m-re, a pince fölötti kiemelkedésen, a parkban helyezték el. Egy 1,05 m magas és átlagosan 0,79 m átmérőjű dór stílusú faragott kőoszlopra került a három vertikális napóra táblája. A téglalap alakú táblák közül a K-i 255x295, a D-i 375x290, a Ny-i 255x300 mm-es méretű és 20 mm-es mélyedésben helyezkedtek el. A két szélső számlap kissé D felé hajlott a pontos K-i illetve Ny-i iránytól, így a helyi délkor egyszerre mindhárom napóra mutatta az időt. A tartóoszlop tetején bevésett vonal a délvonalba történő pontos beállításra szolgált. Legfelül fonatdíszes kőváza díszítette az oszlopot. A kastély és kertje 1944-1945-ben nagy pusztításokat szenvedett, a háborús eseményeket a napóra is megszenvedte. Elvitték a három napóra táblát és az árnyékvetőiket. A felső kővázát ledöntötték, a tartóoszlopot erőszakkal elfordították 42 fokkal K-felé. A környezetét bozót nőtte be. Az irodalomban említett napóra oszlopra Bartha Lajos 1993-ban talált rá ismét." [2]
