Borsod vármegye közgyûlése a reformkor küszöbén: 1816-ban elhatározta, hogy állandó kõszínházat épít a vándor színtársulatok részére. Az épület a város központjában: a Nagyboldogasszony utcában (a mai Déryné utcában) 1819-1823 között Losonczy József földmérnök tervei szerint épült fel, majd mintegy 20 éves mûködés után az 1843 évi tûzvészben porig égett.
A színtársulatok ezután néhány évig ideiglenes helyeken: vendégfogadók kerthelyiségeiben és a Csizmadiaszínben játszottak. 1846-ban Szemere Bertalan országgyûlési képviselõ, a Széchenyi István által alapított Miskolci Kaszinó elnöke a színház felépítése érdekében részvénytársaság létrehozását kezdeményezte. Az új színházépület a trieszti származású építész: Cassano tervei alapján 1847-1857 között épült fel. Érdekessége, hogy az épületben a színházon kívül más funkciók is helyet kaptak: a földszint utcára nyíló helyiségeibe üzletek, az emeleti teremsorba (a mai társalgóba) a Miskolci kaszinó került.
A Színház épületét az elmúlt évtizedek során többször felújították, átalakították, bõvítették. 1925-ben Vágó László építész tervei alapján a nézõteret neobarokk stílusban átépítették. vasbeton kupolával fedték le és az elõcsarnokot is átalakították.
1957-1959 között Bene László és Horváth Béla tervei alapján jelentós átépítésre és bõvítésre került sor: ekkor szüntették meg a színház épületében mûködõ üzleteket, bõvültek a közönségforgalmi terek. A színpad-tér korszerû zsinórpadlást és hátsó-színpadot kapott, a nyugati oldalon új öltözõszárny az északi oldalon hátsószínpad és díszletraktár épült.
1991-1997 közötti idõszakban Bodonyi Csaba, Szilvási Zsuzsa és Simon Gábor polgármesteri megbízottak irányításával került sor a színház teljes rekonstrukciójára. A rekonstrukcióban közremûködõ tervezõk, beruházás-szervezõk és kivitelezõk kiemelkedõ érdeme, hogy a nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan komplex épületegyüttes a színház folyamatos mûködése mellett készült el.
Két belsõ udvar köré szervezõdnek az épületek: 700 fõs nagyszínház. 300 fõs kamaraszínház. 100 fõs stúdió-színház (Játékszín), 500 fõs nyáriszínház, mûhelyház-irodaszárny és egy 20 lakásos színészház. A színpadtechnika is egyedülálló: a nagyszínház billenthetõ gyûrûs forgószínpaddal és süllyeszthetõ elõszínpaddal, a Kamaraszínház forgószínpaddal, a nyári színház gyûrûs forgószínpaddal és mozgatható ponyva-tetõvel rendelkezik.Az építési munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy a rekonstrukció során 8.000 m² alapterületû épület felújítására és 7.000 m² új épület építésére került sor.
Az épületegyüttes "gyöngyszeme" a 175 éve épült elsõ színház tûzvész utáni maradványait is magábafoglaló Színháztörténeti- és Színészmúzeum, mely bemutatja a közel 2OO éves miskolci magyarnyelvû színjátszás emlékeit és a színházépítés dokumentumait.
A Miskolci Nemzeti Színház épületét ma úgy tekinthetjük, mint Magyarország legkorábbi. jelenleg is fennálló és mûködõ kõszínházát, mely az átépítések és felújítások után is megõrizte eredeti karakterét.
Kolozsvár után másodikként, a "téres hazában" elsõként Miskolcon épült kõszínház, állandó hajlék a magyar színészetnek. 175 évvel ezelött, 1823. augusztus 23-án nyitotta meg kapuit Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon címû darabjával. Az épület, amelyet feltehetõleg Kún János helybeli építõmester tervezett, az 1843. július 19-i nagy tûzvészben elpusztult. A Déryné utca és Széchenyi utca sarkán épülõ új színház, amelynek alapkövét 1847-ben tették le, 1857. szeptember 3-ára készült el, Cassano József tervei alapján. Ekkor kapja meg felsõbb engedelemmel a Miskolci Nemzeti Színház nevet. Ettõl kezdve a legjobb vidéki színigazgatók társulatai lépnek fel a városban.
1949. augusztus 1-én a Miskolci Nemzeti Színházat is államosították. 1957 és 1959 között az épületet korszerûsítették és átépítették.
1990-ben a Magyar Köztársaság Országgyûlése címzett támogatást szavazott meg a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójára. A központi támogatás mellett a Városi Önkormányzat is hozzájárult a költségekhez.
Kívül-belül megújult a 670 nézõt befogadó Nagyszínház. Elkészült a modern irodaház, a tágas kiszolgálóhelyiségek, a mühelyek.1995 õszén átadták a régen várt színészházat.1996/97-es évad elején megnyílt a Színháztörténeti és Színészmúzeum, és a 270 férõhelyes Kamaraszínház. 1997 nyarán felavatták a Szabadtéri Színházat, évadkezdésre pedig elkészült 100 fõt befogadni képes Játékszín. A dologi adottságok kihasználása az anyagi lehetõségeken túl, a színházvezetés ambícióin és a város nagyvonalúságán múlik. Ennek köszönhetõen az 1997/98-as évadban megkezdõdhet az operatagozat kiépülése.
A Miskolci Nemzeti Színház öt játszóhelyével (ugyanis a rekonstrukció során kamaraszínházi funkciót betöltõ, ideális mûszaki felszereltségû Csarnokban ezután is lesznek elõadások) igazi nagyvárosi "színházkomplexum", amely a nézõk széles rétegének legkülönbözõbb igényeit is képes kielégíteni.
