A Széchenyiek köréhez tartozó arisztokrata az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb főura mecénási tevékenységével hívta fel a figyelmet. Mindig bőkezűen adakozott, ha úgy ítélte meg, hogy ezzel a magyar nyelv és kultúra ügyét segíti. Amikor 1825-ben Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, hatvanezer forintot az Akadémia megalapítására, akkor Batthyány Fülöp Széchenyi István kérésre válaszolva ötvenezer forintot, testvére, Iván pedig tízezer forintot adományozott a nemes cél megvalósítására. 1860-ban, az Akadémia építésekor újabb tízezer forinttal járult Fülöp herceg a költségekhez. Bár Bécsben élt, jelentősen hozzájárult a Körmendet máig meghatározó városkép kialakulásához. A kastély építése mellett jelentős építkezéseket folytatott a Belső városban.
