A Zselic fő tömegét - néhol akár egy kilométeres mélységig - a Pannon-tó homokos-agyagos üledéke jelenti. A Zselic megsüllyedt medencéjének aljazatát ez alatt a "sárgaföld" alatt főleg óidei átalakult kőzetek meg permi és triász vulkanitok, homokkövek és karbonátos kőzetek képezik. A triász időszakban a Mecsekkel összefüggő Gorica-Hetvehely környéket tenger borította ugyanúgy, mint a Mecseket, és karbonátos kőzetek képződtek a tenger fenekén. Később a Mecsek megemelkedett, míg a Zselic területe megsüllyedt. A Hetvehely-Gorica környék is ekkor a Zselic többi területéhez hasonlóan megsüllyedt. Mivel ez a környék a Pannon-tóból kiemelkedő Mecsek előterét képezte, a süllyedék itt sekély volt, a Zselicnek a Mecsekkel szomszédos határvidékén a triász karbonátos kőzetek kisebb mélységben maradtak, az erózió által helyenként a felszínre is kerülnek, tekintve hogy a pannon-kori üledékek viszonylag vékony rétegben fedik azokat. Triász karbonátok (mészkő és dolomit) Hetvehely-Bükkösd-Gorica-Hollófészek körzetében bukkannak ki szurdokokban és bevágásokban. A jelenlegi konvenció szerint a Zselicet és a Mecseket a Bükkösdi-víz (Okor) völgye határolja el egymástól, így ez a körzet Zselicnek számít, még ha a Mecsekre jellemző tájképi elemek és kőzetek jelentkeznek is.
A régi bükkösdi kőfejtővel szemben az országúttól északra nyíló keskeny völgy mészkő vízmosássá szűkül, ahol kisebb mészkő sziklák között fakad egy kőről-kőre ugráló erecske forrása.
