Esterházy kastély a18. században épült Fellner Jakab tervezte késő barokk stílusban. A kastély történelemi szerepe jelentős: I. Ferenc császár és király (1792-1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elől. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával. 1874-ben ismét átalakításokat hajtanak végre a kastélyon (a déli kapu mellvédévszáma: MDCCCLXXIV): jelenlegi feltételezéseink szerint a nagykastély földszinti helyiségei ekkor válnak lakhatóvá, és az épületben lévõ vörös márvány kandallók is erre az idõre datálhatók.Az épületegyüttes utolsó átalakítása 1897-ben zajlott, amikor vízvezetékkel látták el a kastélyt, és minden bizonnyal dekorációs átalakításokat is végeztek a belsõ helyiségekben. A kastély a II. világháborút követő államosítás után kórházként, idegszanatóriumként működött. A tatai Eszterházy-kastély műemlékegyüttese 2001 nyarán került a Mûemlékek Állami Gondnoksága vagyonkezelésébe. Forrás
