A századforduló idején megépült a kastély Szőcsénypusztán. A kastély építőmestere Csomós Gyula volt. A kastély körül angolkertet és ahhoz kapcsolódóan parkerdőt létesítettek. A temetőhöz vezető út 1897-ben készült el. A sétaút buxusokkal szegélyezett és a hely felöli oldalon az omlás veszélye miatt téglamellvéddel megerősített. A temetőt és az utat Véssey Sándor lányáról, Margitról nevezték el. A birtok felvirágzott, a vármegye legjobb gazdaságai közé számított. Véssey Sándor halála után 1912. novemberében iktatták be birtokosnak fiát, Véssey Lajost. A Szőcsénypusztán megépített eklektikus kastélyhoz dél-nyugatról és dél-keletről kavicsos feljáró út vezetett. Az épülethez angolkert kapcsolódott. A kert kiépítésénél a századforduló kertészeti gyakorlatának legkedveltebb növényfajaival találkozhatunk. A változatosan használt lombhullató és örökzöld növényekkel tették változatossá a kert képét. A parkból, a parádéskocsi-szín mellől két út indult. Az egyik Marcaliba, a másik a Várhegy kápolnájához vezetett fel. A Szent Vendel kápolna előtti tisztáson állították fel - a parádéskocsis emlékére – Gábor arkangyal szobrát. 1933-ban Véssey Lajos felesége, Somssich Margit terveztette meg Csomós Gyula építőmesterrel a kápolna új oltárát. Az oltárt Vizler Nándor asztalosmester készítette el borovi fenyőből. Az oltárt 1934-ben a kápolna tatarozása után helyezték el. Szintén a tatarozás után készült el a főoltár képe, mely szőcsényi erdőrészletet ábrázol. A birtok 1945-ig volt Véssey Lajos tulajdonában. Forrás
