A jelszó első felét (20x12x5 cm téglalap alakú konyhai doboz) facsoportban, környezetbe illő természetes rejtekben, az emlékműtől kicsit távolabb, a kitaposott úttól kb 5 méterre keressétek.
"Amíg éltem magasra nőttem"
A jelszó második felét (2x10 cm) gravírozott táblát borostyánnal benőtt fán keressétek, fejmagasságában.
Megközelítés
Autóval
Pontvadászok az autót Dorogi utca végénél tudják letenni
N 47° 30,014' E 19° 10,153' 128 m [GCKIDO+1Parkoló], majd innen pár perc sétával elérhető a láda első pontja.
Kicsit távolabb, a Nagyiccei kiserdő mellett a Sárgarózsa utcában (ez az utca a X. kerület és XVI. kerület kerületválasztó utcája),
N 47° 30,289' E 19° 10,143' 128 m [GCKIDO+2Parkoló] vannak kiépített ingyenes parkolóhelyek, majd a kiserdőn keresztülsétálva kb 10-15 perc kellemes sétával elérhető az első ládapont.
Fontos: babakocsival a Nagyiccei erdei út nehezen járható.
Tömegközlekedéssel
Örs vezér teréről induló buszjáratok valamelyikével:
277 busszal a Dömsödi utca megállóig, majd kb 5-10 perc séta.
Akik szeretnek sétálni ők a 44,45,176,276 szintén az Örs vezér tere felől induló busszal az Egyenes utca megállóig, majd onnan Pilisi utcán végig vagy a Pilisi -Juhász utca sarkától egy kis ösvényen a Rákos-patak irányába bemenni, gyalogosan és kerékpárral egyaránt, majd a patak mellett eljuttok mindkét pontig, ami kb 25-30 perc.
Kerékpárral
Bármilyen irányból megközelíthető a multi. A patak mellett lehet bringázni, de itt a X. kerületben nincs kiépített kerékpárút, csak egy kis kitaposott ösvény a patak mindkét partján. Nyáron nagyon megnő a fű, amit ritkán vágnak, olyankor kihívás ezen a részen tekerni és gyalogolni is.
Kerekesszékkel a multi második pontja sajnos nem közelíthető meg.
Hol járunk?
A Királydomb a főváros X. kerületében, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen helyezkedik el.
A középkori Rákos-mező része volt, amely egykor hatalmas füves mező, rétek és mocsarak, tavak által tagolt síkság volt a mai Budapest keleti peremén. A domb a környezetéből enyhén kiemelkedve természetes "emelvényként" szolgált - nem véletlenül választották a királyi sátor és az országgyűlések helyszínéül. A jelszó első pontja:
N 47° 29,976' E 19° 10,221' 89 m [GCKIDO-1]
Történelem - királyok dombja
A Rákos-mező a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb országgyűlési helyszíne volt. A hagyomány szerint több sorsdöntő esemény is itt zajlott:
• itt ismerték el királynak Károly Róbertet,
• itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost,
• és itt kiáltották ki királlyá Hunyadi Mátyást.
Az országgyűlések idején a mező megtelt nemesekkel, katonákkal, zászlókkal, lovakkal, a domb tetején pedig felállították a király sátrát.
A török hódoltság és a későbbi háborúk, járványok megtépázták a környéket, a régi falvak (köztük a középkori Szentmihály) pusztulásnak indultak. A 18-19. századtól fokozatosan újra benépesült a vidék, birtokos családok, majd a vasút és az ipar is megjelent, és a valaha nyitott mezőt lassan körül nőtték a város peremkerületei.
Mára már nagyfeszültségű villanyvezetékek húzódnak és gyártelepek terpeszkednek, ahol századokon át a Rákos vize folydogált csendesen. A mocsaras rétek szélén homokdombok magasodtak. A királyi főváros, Buda közelsége jelölte ki a helyszínt, ahol a középkorban a feljegyzések szerint harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak a lovak itatására alkalmas patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon.
Jelen
Királydomb ma is megvan, bejárható, füves ligetes magaslat, de területét mára már félig felfalták a folyamatosan épülő magánházak. A hely jelentőségét annak idején fel nem ismerő városvezetésnek sikerült a XX. század elején a Királydomb legmeredekebb, délnyugati lejtőjén keresztülvezetni a Nagyicce és Váltó utcát, elfedve így a domb természetes megjelenését. A Királydomb tengerszint felett 137 méteres, legmagasabb pontja ma a Nagyicce utca déli részén lévő családi házak kertjébe esik, de a fennmaradó szabad helyen azonban még így is érezhetjük a magaslat nyújtotta kilátást és szabadságot.
Patrióták fáradozásának eredményeképpen a reformkor óta tartó küzdelem sikerrel zárult. Egyesületük kezdeményezésére a kormány a rákosmezei országgyűlések központi helyének védelmére irányuló előterjesztést nyújtotta be a parlamentben. A Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 2020. december 16-án 169 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 2026-ban adták át a királydombi emlékhelyet, amit most már ti is megnézhettek.
Az utóbbi években a Királydomb nemcsak emlékhely, hanem élő találkozóhely is lett. Minden év szeptemberében középkori hangulatú családi napot rendeznek itt. Ilyenkor a domb alatti mezőn sátrak, zászlók, páncélok és kardok között sétálhatsz, íjjal lőhetsz, kézműves foglalkozásokon vehetsz részt, megnézheted a solymászbemutatót, a gyerekeknek pedig középkori játszótér, bábszínház és mesedélután is szokott lenni.
Ha a láda keresését ilyen napra időzíted, nemcsak a régi idők szellemét, hanem a ma élő hagyományt is testközelből megtapasztalhatod.
Érdemes eljönni erre a rendezvényre kicsiknek és nagyoknak is egyaránt.
A Rákos-patak régen és ma
A jelszó második pontját
N 47° 29,905' E 19° 9,784' 90 m [GCKIDO-2] itt találjátok.
A közelben kanyargó Rákos-patak a Gödöllői-dombságból érkezik, és a városon áthaladva végül a Dunába torkollik. A középkorban még jóval vadabb vízrendszer volt: mellékágak, mocsarak, tavak - köztük a híres Kerek-tó - tarkították a mezőt. Ez a vizes, lápos környezet jól védhető és egyben látványos helyszínt adott az országgyűléseknek.
A patak többször kiáradt az akkori hóolvadások és a többnapos esőzések után, hatalmas károkat okozva, ezért szükségessé vált valamilyen szabályozás.
Környéken élő idős lakosok, saját megélésük és szüleik által elmondottak alapján még emlékeznek ezekre az áradásokra. Kertjüket, amik akkor még háziállatok otthona volt, és a lakásukat is elöntötte a kiáradt Rákos-patak.
Az áradásokról egy 1901-ben íródott cikket találtam a Képeslapmúzeum oldalán:
"...A Rákos-patak nagy veszedelmet okozott a X. kerület külső telkén, továbbá Pécelen, Rákoscsabán és Rákoskeresztúron, ahol szintén kilépett medréből s elárasztotta a határt. Csabán még az országutat is elöntötte a víz és Pécelen elsodrott egy hidat. A piszkos áradat, amely egyre ömlik a Szent László úti szakadáson, kerítések romjait, hídfákat, sőt megfulladt háziállatokat is hord a hátán, ami azt bizonyítja, hogy a Rákos felső folyásán nagyobb baj is volt..."
A 20. században a patakot szabályozták, medrét mélyítették, burkolták. Az utóbbi évtizedekben már igyekeznek visszaadni neki legalább egy részben természetközelibb arcát: sétányok, fák, füves partok, padok, bicikliutak kísérik több szakaszán. A város zajában így lett a patak egy zöld, hűsítő folyosó, ahol könnyebb levegőt venni.
Mára már a hőség és az aszály a patakot sem kíméli, szélesebb részeknél látni az meder alját. Egy-egy hatalmas özönvízszerű esőzésénél megemelkedik a vízszint, de kiönteni már hosszú évtizedek óta nem öntött ki.
Nézd meg, hogyan találkozik a patak természetesebb medre a burkolt, városias szakaszokkal és ha időd engedi sétálj a patak mellett, élvezd a nyugalmat és a madarak csiripelését.
Kérlek, hogy a ládáról képet ne tegyél fel és megtalálás után gondosan rejtsd vissza ugyanoda, ugyanolyan módon, hogy a következő kesser is ugyanazt az élményt kapja!
A logodban írd meg:
• sikerült-e elképzelned a középkori országgyűlések nyüzsgését a dombon
• jártál-e már korábban a Királydombon vagy a Rákos-patak ezen szakaszán?
Jó keresést, kellemes sétát és időutazást kívánunk a Királydombon, Rákos-patak és X. kerület ezen környékén!
Források
Királydomb
A Rákosmezei Királydomb - DOKUMENTUMFILM