1. pont: A hirdető tábla alján laminált lap, pótjelszó a szembe lévő villanyoszlopon. 2. pont: Többtörzsű fa elágazásában 10x15x5 cm láda. Pótjelszó a pad alján 3. pont: Oszlop alján laminált lap. Pótjelszó a híd lábánál lévő turistajelzéssel ellátott oszlop alján. 4. pont: Többtörzsű fa elágazásában 10x15x5 cm láda. Pótjelszó a legközelebi padon. 5. pont: Kereszt alján laminált lap. Első keresőknek, a mögötte lévő tiszafában ajándékdoboz található. 6. pont: Kerítésen laminált lap. Pótjelszó a beton villanyoszlopban.

Bevezető
Tíz évvel ezelőtt az itt elvezető Marosháti piros turistaút mentén szerveztem az első Pünkösdi Zarándoklatot Kopáncspusztára. Azóta a térségben már negyvenöt szervezett rendezvényem volt, amelyek az itteni látnivalókhoz kapcsolódtak. Ezzel a gyalogosan és kerékpárral is teljesíthető körtúrával ismertebb és kevésbé ismert helyeket szeretnék bemutatni. Száraz időben a pontok strapabíróbb gépjárművel is felkereshetők. A leírásoknál törekedtem olyan információk megemlítésére is, amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet megtalálni.
Jubileumi körtúra kiinduló és végpontja: Békéssámson.

Megközelítés

Békéssámson gépjárművel Hódmezővásárhely és Tótkomlóst összekötő 4421-es műúton közelíthető meg.

Javasolt parkolás

 N 46° 25,426' E 20° 37,115' 88 m [GC25BS+1-parkoló]
 N 46° 25,477' E 20° 37,114' 88 m [GC25BS+2-parkoló]
A körtúra pontjainak közvetlen közelében gépjárművel is meg tudsz állni. Megközelítés nehézsége időjárás függvényében változhat.



Ajánlott útvonal
A körtúra mindkét irányban teljesíthető. Én a pontok sorrendjében lévő útvonalat javaslom. A kálváriától északi irányba induljunk el a piros sáv turistautat követve a második pont után lévő piros és sárga sáv kereszteződéséig, ahol a sárga sáv jelzésen balra fordulunk és a hármas pontig követjük is azt.
A Török-híd pontja után visszafordulunk és a T elágazó kereszteződésben balra tartunk dél felé. Innen a Kopáncspusztai Szent Gellért templomig jelzetlen földutakon fogunk haladni. Az irányt tartva egy jobbos balossal a Száraz-érrel párhuzamosan haladva érünk Csókásra a négyes ponthoz.
Itt újból visszafordulunk és az első kereszteződésnél balra tartva átmegyünk a hídon. Jó egy kilométert haladva már megpillantjuk a pusztában a kimagasló templomot. Vele egy irányban lévő, térképen nem jelölt úton balra fordulunk, ami pont neki vezet a templomkert kerítésének. Kicsit megpihenhetünk. Érdemes a kálvária tábláit végig olvasni. Utunkat egyenesen a piros rom jelzésen folytatjuk. 800 méter múlva a piros sávnál balra fordulunk, amely elvezet az utolsó pontig, majd a kiinduló ponthoz.

Az ajánlott útvonal letölthető innen.

1. Sarlós Boldogasszony templom és Kálvária, Békéssámson
 N 46° 25,496' E 20° 37,120' 88 m [GC25BS-1]

A lelkészséget 1825-ben alapították a váci egyházmegyében, majd 1865-ben plébániai rangra emelték. A Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez 1939-ben csatolták.
A település templomát az 1950-es években lebontatták, helyére a termelőszövetkezeti gépállomás került. Ezt követően a szertartásokat egy volt iskolaépületben végezték. Az új templom építését 2014-ben kezdték meg. Felszentelését 2015. március 28-án Kiss-Rigó László püspök végezte.

A Kálváriáról

"Szeretlek, Békéssámson! Van, amikor a hit nemcsak vigaszt ad, hanem építeni kezd. 2020 tavaszán, egy erdélyi zarándoklatról hazafelé fogant meg bennem a gondolat, hogy Békéssámsonon egyszer keresztút áll majd. Akkor még nem volt sem pénz, sem támogatás - csak egy csendes kép a szívemben. Ez volt a kezdet.
Megkerestem egy kőröstárkányi református presbiter-fafaragó mestert, és megegyeztünk a tizenöt stáció elkészítéséről azzal a feltétellel, hogy az alapanyag és a jelképes tiszteletdíj fedezetét a közösségben gyűjtöm össze. A felhívásra pár nap alatt minden stációnak akadt helyi támogatója. Aztán jött a COVID, és két évvel késleltette a megvalósítást. De a hit nem csökkent - inkább erősödött.
Közben Ács Zsolti adományából elkészült a tölgyfa kapu, az egykori sámsoni iskolaigazgató-fafaragó, Nagy Józsi keze munkája által. A kereszt Kis Robi és Kis Zoli adományából, Szántó Imi segítségével valósult meg. Mindez nem történhetett volna meg összefogás nélkül.
Ez a hely lelki zarándokhellyé válhat a kopáncspusztai Árpád-kori templom felé tartó zarándokút egyik jelentős állomásaként. "Aki követ engem, nem jár sötétségben." (Jn 8,12) Mi most ezt az utat építjük. Kőből, fából, fényből - de mindenekelőtt hitből és összefogásból.
Köszönöm mindenkinek, aki hitt benne, aki tett érte, aki imádkozott érte.
Tisztelettel: Annus István polgármester"

2. Nepomuki Szent János szobor, Békéssámson külterület
 N 46° 26,364' E 20° 36,729' 88 m [GC25BS-2]

A Nepomuki Szent János-szobor Békéssámsonon, Békés megyében található. A középkori falu helyén, a későbbi Belsősámson mellett elterülő Szent János-erdő dűlőútja mentén, a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér hídjától kb. 40 méterre északra áll. Az 1936-ban, Sváb Lőrinc donációjából emelt polikróm, provinciális kőszobor egy korábbi szoborújítás emlékét is őrzi.
Korábban az Orosházára, illetve Tótkomlósra vezető kocsiutak találkozásának közelében állt a római katolikus paplak, amely előtt emberemlékezet óta állt egy Nepomuki Szent János-szobor. Erről a korábbi szoborról annyit tudunk, hogy eredetileg 1778-ban állították fel Hódmezővásárhelyen, a város katolikus híveinek adományaiból. 1797-es megrongálása után gyorsan helyreállították: letört fejét fából faragott fejjel pótolták. A későbbi szoborállítás Bengyel György hódmezővásárhelyi adományozóhoz köthető.
Az enyhe kontraposztban álló, felsőtestével kissé jobbra forduló szent papi ornátusban látható: sarut, reverendát, csipkeszegélyű karinget, palástot és birétumot visel. Jobbjával pálmaágba ágyazott halotti keresztet ölel a mellkasához, balja könnyed mozdulattal a feszület szárán pihen. Fejét jobbra fordítja, állát kissé leszegi, tekintete a korpusz fölött a távolba réved. A szoborteret vasbeton cölöpök között kifeszített drótkerítés védi. Az 1936-os szoborújítás idején készült kettős posztamens kiülő fejezettel tagozott pillértörzsre ültetett kisebb, tagozatlan kubus. A figura magassága kb. 110 cm.
Utolsó felújítása 2019-ben történt, az I. Pünkösdi Zarándoklaton részt vevő Andrékó Zoltán kőműves vállalkozó munkájával. Új kovácsoltvas kerítés veszi körbe, és pihenőpad is lehetőséget ad egy kis elmélyülésre.

A hely legendája: Az itt elhaladó makói országút mellett - két kilométerkő ma is megtalálható a közelben - egykor csárda állt. A csárda alól alagút vezetett a Száraz-ér partjához. A legenda szerint Rózsa Sándor egykor ezen keresztül tudott megszökni.

3. Török-híd, Békéssámson külterület
 N 46° 25,920' E 20° 36,250' 88 m [GC25BS-3]

Az itt elvezető sárga sáv turistaút a híd alatt elfolyó Száraz-ér útját hivatott bemutatni. Útvonal: Békéssámson - Szent Jánosi-erdő - Tótkomlós - 81-es major - Mezőhegyes.
A Maros hordalékkúpján történt vándorlása gazdag vízhálózat kialakulását eredményezte. Miután a folyó - valószínűleg a holocén kezdetén - elfoglalta mai medrét, az erek vízutánpótlása fokozatosan megszűnt, bár a rendszeres kiöntések jó ideig még jelentős vízmennyiséget biztosíthattak számukra. A Maros-Tisza-Körös köze legjelentősebb vízfolyása a Száraz-ér lett, amely a szabályozásokig állandó vízfolyásnak volt tekinthető.
Útvonalunk több hidat is érint, ezek közül a Török-híd a legjelentősebb építészeti emlék. A kis kitérő egyik praktikus célja az is, hogy ha nagy sár van, a túra a falun keresztül is folytatható legyen.

4. Csókás, Békéssámson külterület
 N 46° 22,614' E 20° 35,242' 88 m [GC25BS-4]

A csókási emlékhely Makó és Békéssámson között található. Csókás egykor Makó külterülete volt; a két emlékkő, a domb tetején álló feszület és az iskola helyét jelölő tábla alkotta emlékhely a mára felszámolt tanyavilág és az elpusztult tanyasi iskola emlékét őrzi.

A szabálytalan alakú, faragott gránit emlékkő 2011-es felállításával vált teljessé az egykori iskola helyén spontán létrehozott emlékhely. Az emlékhely egy földhalom tetejére állított keresztből, az egykori csókási lakosokra és Mészáros Mihályra, az utolsó néptanítóra emlékező emlékoszlopból, valamint a néhai iskola pontos helyét jelölő festett táblából áll.
Az emlékhely felszentelését és megáldását Janka György görögkatolikus pap és Kotormán István református lelkész végezte.

Csókási szélmalom

A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett, nagyméretű téglákból készült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felhasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányából szállították Csókás-pusztára.
A malomnak 1890-től számos tulajdonosa volt. A malmos gazda a malom melletti tanyában lakott családjával együtt. A szélmalmot 1978-ban telepítették át az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása mellett a békéscsabai Gabonamúzeum területére. GCTAGA

5. Kopáncsi Golgota
 N 46° 22,300' E 20° 37,870' 88 m [GC25BS-5]

A keresztutat és a Golgotát 2024. szeptember 20-án szentelte fel Tracsek Oszkár plébániai kormányzó.
Adományozója: a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület.
Különlegessége, hogy a stációkon elhelyezett képek a budapesti belvárosi templom keresztútjáról 1936-ban készült levelezőlapokról származnak.

A kopáncspusztai Szent Gellért Árpád-kori templomkertje a rejtő víkendtelke.
Egyesületével évi négy rendezvényt szervez ide:
Talpra Magyar Zarándoklat - március 15-e körül.
Pünkösdi Zarándoklat - pünkösdhétfőn.
Vissza a városba kerékpáros zarándoklat - szeptember 24-e körüli szombaton.
Adventnyitó koncert - advent első vasárnapja előtti szombaton.

További információk: Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület
A templomkert látogatható. A templom belülről a rejtővel egyeztetett időpontban tekinthető meg.

6. Jézuska kereszt, Békéssámson
 N 46° 25,269' E 20° 37,179' 88 m [GC25BS-6]

Jézus Szent Szíve Társulat 1886 őszén alakult. Ők emelték az első "Jézuskát" vaskeresztből. 1937. május 17-én Pünkösd vasárnapjára felújították, és ünnepélyesen felavatták. Beton foglalata 1937-es a Jézuska vas corpusa 1886. évi.