A 15x10x5 cm négyfülű dobozt az egyik nagy fa odvában 1,90 méter magasan találod. Ha nem éred el, van pótjelszó egy vitaminos dobozban a fa másik, keleti oldalán 1,80 méter magasan (rögzítést ne vedd le, csak tekerd le a kupakot!).

Bevezetés
Sokan biztosan felkerestétek már a Csákányospusztai templomrom (GCsrom) ládáját, de valószínű csak néhányatoknak tűnt fel, hogy a templomromhoz vezető út mentén óriási méretű fehér fűzfák állnak - pontosan négy -, most ezeket szeretnénk bemutatni egy rövid, kellemes séta keretében.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
Ajánlott parkoló  N 47° 30,873' E 18° 28,598' 263 m [GCMO12+Parkoló].
Innen tiltó tábla szerint már csak gyalog mehetünk tovább, behajtani gépjárművel csak saját felelősségre lehet.
Tömegközlekedéssel Szárliget vasútállomásra érdemes eljutni, innen számolva még 2 km-rel több lesz a séta.
Szárliget megállóhelyet rengeteg irányból el lehet érni a gyakori vonatközlekedésnek köszönhetően. Akár Budapest, Tatabánya, Oroszlány, vagy Győr felől is érkezhettek.
(Menetrendek)

Az autós kiindulóponttól a kék kereszten sétálunk a Csákány-patak mentén, majd kanyarodunk észak felé OKT kék sávra itt  N 47° 30,817' E 18° 28,269' 274 m [GCMO12+1.letérő].

Egy jobbos kanyarban már messziről pompázik az első fa, ennek van a legnagyobb törzskörmérete: 846 cm.  N 47° 30,948' E 18° 28,164' 280 m [GCMO12+első fa].
Magasságáról pontos, hitelesített mérés nem áll rendelkezésre, a csákányospusztai matuzsálemi fehér fűzfa becslések szerint 20-25 méter magas lehet.
Ezután megcélozzuk a további három példányt és a ládát is, ezt innen már el sem lehet téveszteni, mert messziről is jól látszanak.
A második legnagyobb, 784 cm törzskörméretű fa egyik odújába rejtettük el a ládát.
Az innen kb. 20-25 méterre álló harmadik és negyedik fa ugyan kisebb, de azért látványos fűzfákról nincs adatunk sajnos.
 N 47° 30,987' E 18° 28,115' 280 m [GCMO12+harmadik fa]
 N 47° 30,991' E 18° 28,122' 280 m [GCMO12+negyedik fa]
Akinek van kedve mérjen egyet, örömmel vesszük, és beírjuk az oldalra.

A fehér fűz (Salix alba)
A fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fűz (Salix) nemzetség legismertebb képviselője. Vesszői egészen a földig lehajolnak. Kora tavasszal megjelennek rajta a barkák, és csak azután a keskeny, világosbarna levelek. Lombhullató.

A fehér fűz (Salix alba) főbb jellemzői:
Termet: Akár 30 méter magasra is megnőhet. Koronája széles, szabálytalan, ágai gyakran lehajlanak (de nem tévesztendő össze a szomorúfűzzel).
Kéreg: Idősebb korában mélyen, hosszanti irányban repedezett, szürkésbarna.
Levél: Lándzsás, 5-12 cm hosszú, fonákja ezüstösen szőrös - innen kapta a "fehér" nevet, mert a szélben ezüstösen csillog.
Élettartam: Gyorsan nő, de viszonylag rövid ideig él (száz év felett már matuzsálemnek számít), bár a legnagyobb hazai példányok a 200 évet is elérhetik.
Gyógyhatása: a hazánkban is őshonos vízparti fa, a fehér fűz a leghatásosabb, de minden fűz kérge gyógyhatású.
Konrad von Megenberg a 14. században a virágokból kisajtolt nedvet ajánlotta láz esetén, a kérget és a levelet összehúzó és erősítő hatásúnak írta le. Dioszkuridész már az ókorban leírta, hogy a kérge, levele és termése összehúzó hatású. A levelek nedvét fülfájásra, a kérget bőrkeményedés és ótvar ellen ajánlotta. A középkori szerzetesek és orvosok lázcsillapításra és fájdalomcsillapítóként is alkalmazták. Adam Lonitzer, 16. századi német orvos hatásosságát köszvényrohamok esetén írta le.

Az országban a legnagyobb regisztrált példány fehér fűzfa Kölkeden található, 1121 cm-es törzskörmérettel.

Forrás
gyogyfuveskertem.hu
wikipedia
Dendromania
Túraajánló
Videó ismertető a fehér fűzről

Kellemes sétát és időtöltést kívánunk és reméljük sikerül minél több helyszínt felkeresni a 25. jubileumi faóriások közül.