+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
1. kis fém tábla, buszmegálló feletti korlát alján
2. 9x17 cm-es konyhai doboz, kéttörzsű fa levágott ágának tönkjében
3. 6x9 cm-es konyhai doboz, fejmagasság felett lóg

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A túra optimális kiindulóhelye Kővágótöttös községe. A 6. számú főútról Hetvehelyre tartó 6605. számú útról, a Kővágótöttösre vezető bekötőútra kanyarodva, hamarosan eljutunk a falu központjába, ahol
N 46° 5,266' E 18° 5,977' 275 m [GCTOT+1parkoló] parkolhatunk.
Tömegközlekedéssel Kővágótöttös, forduló buszmegállóig érdemes utazni, ha leszállunk, máris az első pontnál vagyunk.
A túra útvonala: Kiindulópontunk Kővágótöttös, egykori bányásztelepülés, melynek
bányászati emlékkövét tekinthetjük meg először. A kő a
N 46° 5,275' E 18° 5,990' 270 m [GCTOT+1emlékmű] ponton áll, ehhez kapcsolódik kiindulóládánk is, mely a
N 46° 5,297' E 18° 5,980' [GCTOT-1] koordinátákon egy fémlapocska, az első jelszórészlettel.
A bányászati emlékkőtől a térképen bányász emlékútként említett, eleinte aszfalt, majd földúton haladunk északi irányba, a
Tótvári vadászház felé. A vadászház
N 46° 5,649' E 18° 5,975' 290 m [GCTOT+épület] az őskori település és földvár kapuja, tőle északi, illetve nyugati irányban helyezkedett el a földvár.
A földvárról 2002-ben Dénes József régész készített felmérést, melyet az alábbiakban lehet összegezni:
A
Tótvár őskori földvár a fennsíkon őskori földvár sáncait találhatók. A fennsík nagy része korábban szántóföld és szőlő volt, ma is nyílt terület, magas fűvel, csak a széleit takarja sűrű erdő. Majdnem minden oldalról meredek hegyoldal veszi körül. Az őskori telep, és a fennsík nagyobbik, nyugatra eső részét kelet felől zárta le egy hosszú, egyenes sánccal. A sánc és külső árka a korábbi szántások következtében erősen lehordott állapotban van, de jól felismerhető. Déli részén földút vezet keresztül, valószínűleg itt volt az őskori kapu is. Az úttól északra kb. 50 méterre már nagy fákból álló erdő fedi a sáncot, innen kezdve soha sem volt szántva, ezért a sánc folytatása, több bolygatástól eltekintve, észak felé már ép. Belső magassága 1 m körüli, a külső árokból 2-3 m-re emelkedik. Fokozatosan ellaposodik és mesterségesen levágott peremként folytatódik, amely már 3-4 m-re magasodik a külső árok fölé. Az árok külső széle alacsony, a vége felé elmosódott. Nagy kiterjedése és a Jakabhegyi nagy földvár szomszédsága, valamint a Halomhegyen található sírhalmok alapján kora késő bronzkor és a kora vaskorra tehető.
A geoláda az erdős részen, a földvár jól kivehető maradványainál lett elhelyezve:
N 46° 5,702' E 18° 5,824' [GCTOT-2] 9x17x6 cm-es négyfülű doboz, két törzsű fa egyik ágának helyén maradt tönkben.
A földvár elhagyása után az emlékút nyugat-keleti irányban folytatódik tovább. Az úttól északra található a Halom-hegy A
N 46° 5,821' E 18° 6,169' 339 m [GCTOT+hegycsúcs], ahol szintén Dénes József, az őskori településhez tartozó halomsírokat fedezett fel.
(Szerkesztő megjegyzése: Igaz, hogy a nyári hónapok buja növényzeti körülményei közt látogattam meg a hegyet, de nem bukkantam a halomsírok nyomára, így ide ládát sem helyeztem.)
Az út végül becsatlakozik a Kővágószőlőst Hetvehellyel összekötő műútba. Itt található túránk utolsó két látványossága. A
Tótvári cigányság kopjafa, a műút keleti oldalán helyezkedik el, a műúton 20-30 métert Kővágószőlős irányába haladva. A fa emlékoszlop
N 46° 5,830' E 18° 6,537' 350 m [GCTOT+emlékmű] felirata: "A Tótvári cigányság emlékére." Középen archív fotó áll, a hátulján kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.
Az egykori
Tótvári-akna helyét bemutató emlékkő
N 46° 5,882' E 18° 6,512' 355 m [GCTOT+2emlékmű], a műút nyugati oldalán található.
A Tótvári-akna volt az üzem egyetlen külszínre nyíló aknája. Az akna helyén felállított vörös homokkőbe vésett felirat emékszik az egykor 104 méter mély, 3,8 méter átmérőjű aknára, mely kezdetben a tárószint feletti ércek kitermelését szolgálta, majd ezt követően az üzem légaknájaként működött 1990-ig. A követ 2011-ben közösen állította A Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány, A Mecsekérc Zrt, és a Mecsekerdő Zrt.
N 46° 5,904' E 18° 6,528' [GCTOT-3] konyhai doboz, 180-190 cm magasságban lóg
Forrás
Várak.hu
Kellemes túrázást kívánok mindenkinek!