Megye/ország: Győr-Moson-Sopron
Elhelyezés időpontja: 2023.03.15 10:00
Megjelenés időpontja: 2023.03.21 07:28
Utolsó lényeges változás: 2023.03.21 07:28
Utolsó változás: 2023.05.11 18:30
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Réka & Misi
Ládagazda: megyermi Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 100, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
Röviden
A láda egy hagyományos konyhai doboz (17x13x7,5 cm), a kilátón keresd, 1 méter magasan.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a láda a Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén a Rábca folyó sokszínű vízi világának csendes partjára épített kilátóhoz csalogatja a geoládák lelkes kutatóit, mely egész évben látogatható és a Rábca töltésén gyalogosan könnyedén megközelíthető.
Megközelítés
A láda rejtekhelyét autóval két irányból lehet megközelíteni: Tárnokréti és Hanságliget felől. Ha Tárnokréti felől érkeztek, akkor a Rábca-hídnál térhettek le a töltés északi oldala alatt lévő dűlőútra, ahol kb. 40 méter megtétele után a gépjárművet az ÉDUVÍZIG Tárnokréti szivattyútelepe mellett N 47° 43,544' E 17° 18,682' [GCRSZK+parkoló] leparkolva, térjetek rá gyalogosan a Rábca töltésére. Innen egy kb. 15-20 perces séta után fogtok megérkezni a kilátóhoz, ahol kezdetét veheti a lázas ládakeresés.
Egy tipp azoknak az autóval érkezőknek, akik nem szeretnének még 1km-t sem gyalogolni: amennyiben járható a dűlőút, Hanságliget N 47° 43,226' E 17° 13,592' [GCRSZK+Hanságliget felől] felől is kísérletet tehettek a kilátó autóval történő megközelítésére. Esős időben nem ajánlott kocsival a Hanságban közlekedni, mert könnyen elakadhattok a sáros út miatt.
Tárnokréti közigazgatási területén, a Rábca folyó partján található a fából épült háromemeletes Rákszáraztó-kilátó, ahonnan megcsodálhatjátok a Fertő-Hanságnak még a Rábca szabályozása előtti hangulatát idéző táját és betekintést nyerhettek az ártéri erdő gazdag madárvilágának izgalmas életébe. Ha szerencsétek van, meghallhatjátok, hogy egy sárgarigó éppen "Huncut a bíró"-t kiállt, lencsevégre kaphattok egy éppen arra járó hollót, de még az is lehet, hogy éppen egy zsákmányra vadászni induló héja, egerészölyv vagy rétisas repül el felettetek. A kilátó névadóját pedig a Rábcában lelhetitek meg, ugyanis a szakirodalom szerint ebben a folyóban is előfordul a mocsári rák vagy népies nevén a kecskerák.
Egy kis érdekesség a Rábca töltéséről
Ezeknek a töltéseknek az építéséhez - melyen utatok utolsó szakasza is vezet - az Alföldről érkeztek kubikusok, nagy részük családostól, kubikos talicskákkal együtt. Részben a faluban, istállókban, pajtákban, földkunyhókban laktak. A régi öregek elmondása szerint külön italmérésük volt, de gyakran bejártak a községi kocsmába is. Sokszor lerészegedtek, összeverekedtek, több embert agyonvertek. A legenda szerint sírjukat a Rábca töltése rejti.
A Rábcáról
Egyes források szerint Répce és a Rábca ugyanaz a folyó. A folyó felső szakaszát, amely az alsó-ausztriai Rozália-hegységben ered, közel a burgenlandi határhoz Répcének hívják, azaz arrafelé már inkább Rabnitzként emlegetik. Blumenau (Virány) települése felett a Spratzbach és Thalbach patakok összefolyásától számítva Győrig 127 kilométert tesz meg. Kapuvár és Osli településektől északra, már a Hanság területén felveszi a Rábából kiszakadó Kis-Rába csatorna (egykori malomárok) vizét. Innentől kezdve már Rábcának nevezik és most éppen Abdánál önti vizét a Mosoni-Dunába.
A Hanság bomló szerves anyagokban gazdag talajából származó víz utánpótlása miatt a Rábca ritkán fagy be, ezért ha korcsolyázásra nem is, de vízitúrák lebonyolítására alkalmas lehet a folyó.
Ha pedig megtaláltátok a Rábca partján rejtőző geoládát, érdemes még betérni a 800 éves múltra visszatekintő Tárnokrétibe, ahol az evangélikus templom, a tájház és a pálinkaház is várja az idelátogatókat.
Tárnokrétiről dióhéjban
Tárnokréti a Kisalföldön a Tóközben, Rábca partján fekvő (2021-ben) 157 lelket számláló kisközség, melyet vízen vagy közúton érhetünk el Lébény vagy Rábcakapi érintésével.
A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.
Területe régen győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében, melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győr várához tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár urának birtokában volt. 1898-ban a Réti nevet Tárnokrétire változtatták. A tárnok előtag eredete onnan származik, hogy királyi tárnokok földje volt. A réti utótag pedig a körül ölelő sok rétséget takarja.
A tájházat N 47° 43,392' E 17° 18,393' [GCRSZK+tájház] is felkeresheti az ide tévedő vándor, ahol a településről és környékéről összegyűjtött népi berendezési tárgyak, használati eszközök, ruházat, fotók és még sok más érdekesség révén ismerkedhet meg a hajdan itt élt emberek mindennapjaival.
A tájház "kulcsosházként" működik, melynek kulcsát Nagy Ferenctől (06/30 4516-011) vagy Jankovits Ferencnétől (06/30 9799-852) szerezhetitek meg.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Szeretem a kilátókat. Gondoltam ezt is útbaejtem, kiváncsi voltam, hogy egy sík területen, a semmi közepén mi az amiért úgy gondolták, hogy egy kilátó jó ötlet.
A logokat olvasgatva nem számítottam nagy durranásra, de élőben szembesülni azzal, hogy a környéken a kilátó az egyik legalacsonyabb dolog, megdöbbentő. Nem tudom mi volt az alkotói szándék, de ennél már csak az lett volna durvább, ha fektetve helyezik el a kilátót.
A töltés felől közelítettem, ami a környék legmagasabb pontja, de innen sem volt látható a kilátó, csak pár méterről tűnt fel a fák mellett. Teljesen egyetértek "álomfogók" által írt loggal, ami maradéktalanul igaz az "ikertestvér" Fricke György-kilátóra is. Nem csoda, hogy nincs egyik sem kitáblázva, hirdetve a faluban. Ezzekkel én sem büszkélkednék. Ez a pénzpazarlás csimborasszója.
Amúgy a kilátó, mint építmény egész tetszetős, stabil, jól megépített, nincs vele semmi gond. Egy megfelelő helyen tömegek látogatnák.
[Geoládák v4.5.10]
Fogtam!
Igencsak kilátástalan a helyzete ennek a kilátónak :( !
A megadott parkolótól bebicikliztünk, hamar meglett a láda. A kiátást azóta is keressük.
Azt megértem, hogy én és a többi kesser eljön ide a ládáért. De más miért tenne ilyet? Persze érthető, hogy az építői nem szeretnének büszkélkedni ezzel az objektummal. Nem is lenne mire egy olyan "kilátónál", ami még 50 méterre a töltésen sem tűnik fel és ahonnan a leírással ellentétben biztos nem lehet megtekinteni a "Fertő-Hanságnak még a Rábca szabályozása előtti hangulatát idéző táját", mivel a bőven a kilátó fölé növő telepített (mentett oldali) erdőn kívül a töltés egy darabja, illetve egy szántó látszik. Minden ilyen értelmetlen, pénzpazarló építménynél jusson az eszetekbe, hogy kinek a pénzéből épült és mennyi más hasznosabbra lehetett volna fordítani a támogatást (még ha 10 nm vizes élőhelyet állítottak volna helyre belőle, azzal is százszor jobban járt volna a jövő generációja).
N 47° 43,544' E 17° 18,682' [GCRSZK+parkoló]
N 47° 43,226' E 17° 13,592' [GCRSZK+Hanságliget felől]
N 47° 43,407' E 17° 18,429' [GCRSZK+Orvosi rendelő]
N 47° 43,526' E 17° 18,731' [GCRSZK+Rábca töltés]
N 47° 43,343' E 17° 18,575' [GCRSZK+Evangélikus templom]
N 47° 43,392' E 17° 18,393' [GCRSZK+tájház]
