A rejtek: Öntözőberendezéshez használatos szelepdobozt keress a fűben, bokor tövénél. Pótjelszó 1: Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. / Talajszinten, fém lapkát keress. Nagyon beleolvad a környezetbe.

Megközelítés

Busszal érkezőknek a Táncsics Mihály illetve az Acsádi úti buszmegállóból is gyorsan megközelíthető. Mindkét megállóból maxium 5 perc séta a park. Menetrend tervezéséhez kattints ide
Aki autóval érkezik, neki ezt a murvás parkolót ajánlom közvetlenül az emlékpark mellett:  N 47° 19,961' E 17° 26,814' 193 m [GCMILE+Parkoló]
Természetesen kerékpárral is bejárható az egész park, ám (sajnos?) nincs kerékpártároló kialakítva.

Ládarongálás, "elveszés", nagy tömeg, muglik, olvashatatlan logfüzetke esetére elhelyeztem 1 db pótjelszót az alábbi ponton:

 N 47° 19,979' E 17° 26,869' 193 m [GCMILE+1pótjelszó]

Ha nem bírtok a gyerek(ek)kel, akkor szerencsére van a közelben egy kis hangulatos játszótér hintával, "libikókával", homokozóval, meg pár rugós játékkal.
 N 47° 19,968' E 17° 26,914' 193 m [GCMILE+Játszótér]

A park múltja és jelene

A park a város északnyugati részén, a felszámolt felsővárosi temető helyén fekszik. A mai napig megtalálható a park mellett 2 db sírkő és egy feszület.
Pápa városának még két keresztény temetője volt. Ezek közül a Kálvária temető jelenleg is működik, az úgynevezett Felsővárosi temetőt a második világháború után bezárták, napjainkra teljesen megszűnt, csak a régi központi kereszt mutatja a helyét. A temetőbe 1948. januárjában volt az utolsó temetkezés.

A temető az egykori Felső Hosszú utca (ma Táncsics Mihály utca), a Devecseri (ma Vak Bottyán utca) és a hamuház (ma Szabó Dezső utca) által határolt területen helyezkedett el. Déli és nyugati határát a kialakult szántóföldek, kertek, gyümölcsösök alkották.
1970-es évek végén a sírok nagyobb részét a hozzátartozók felnyittatták, és a város más temetőibe szállíttatták a földi maradványokat. A többi sírból előkerült csontokat közös sírba temették az Alsóvárosi temetőben.

A Felsővárosi temető létrejötte szintén a város terjeszkedésével lehet összefüggésben. Kiss István adatai szerint 1749. december 25-én katolikus szertartással szentelte fel Galgócz Ferenc plébános a földesúrtól kapott földön. Ez a temető a zömében katolikus felsővárosiak temetkezési helye volt.

Gyurikovits 1808-as térképének a mai térképpel történő összehasonlításából az derül ki, hogy 1837-re betellett Felsővárosi temető esetében a földesúr annak közvetlen szomszédságában adott egy újabb földdarabot temető céljára. Később a szükséges egészségügyi várakozási idő leteltével nyílván újra temettek a régi sírokra is. A temetőnek sem ravatalozója, sem kápolnája nem volt, így a második világháború utáni egészségügyi követelményeknek nem tudott volna megfelelni. Ráadásul túlnyomó része betelt, bővítésére - az időközben kialakult beépítés miatt - nem volt lehetőség.
Alakja a történelmi Magyarországot formázza. Az utak a nagyobb folyók vonalát követik, a fák pedig egy-egy, történelmünkben kiemelkedő szerepet játszó város helyét jelzik.
 N 47° 19,962' E 17° 26,856' 193 m [GCMILE+Pápa város fája]

A park központi eleme egy mesterséges domb, amelyen I. István király fából készült szobra (Nyulasi József alkotása) áll, fején a Szent Koroná-val, kezében karddal és az országalmával. A szobor mögött áll egy kettős kereszt és két tábla, rajta egy részlet az Imre herceg -hez intézett Intelmekből.

A park déli részén hat faragott emlékmű áll sorban, egy kivételével szintén Nyulasi József fafaragóművész munkái:

1. 1848-49-es emlékmű
A 2002 márciusában állított faragott emlékoszlop annak a 34 magyar honvédnek az emlékét őrzi, akik a csornai és ihászi csatákban szerzett sebeikbe pápai hadikórházakban haltak bele, és testük ismeretlen helyen, pápai földben nyugszik. Alsó részén egy dombormű puskáját tartó '48-as honvédet formáz.

2. A végvári hősök emlékműve
A 2002-ben állított emlékmű kidolgozása kőfalat mintáz, a középső részen levő faragás a pápai vár korabeli metszetekről ismert ábrázolását idézi.

3. Kopjafa
A Felsőváros lakossága állíttatta 2003-ban, a második világháború ismeretlen helyen nyugvó pápai áldozatai emlékére. Négy oldalán katona- és civilportrék, illetve Magyarország, Pápa város és a Felsőváros címere látható. Hanis Mihály munkája

4. Kereszt
Közepén a Szűzanya és a gyermek Jézus képével. A kép körül tizenkét csillag látható.

5. Kopjafa
A Rákóczi-szabadságharc pápai eseményei és résztvevői emlékére. 2005. október 29-én, a fejedelem kassai újratemetésének 99. évfordulóján állították. Előtte faragott zászló áll koronás címerrel és Pro Libertate felirattal.

6. 1956-os emlékmű
2006-ban, az ötvenedik évfordulón állították. Alapja márványlapokból kirakott magyar zászló, mely felső és alsó sávjában az 1956 és 2006 évszámokat viseli. A zászló közepén levő lyukból kinövő oszlop égő gyertyát formáz, rajta ugyancsak a két évszám, valamint a babérágakkal övezett Kossuth-címer és egy lyukas zászló, melyen két kopjafa nyúl át.

+1
A parkban áll még egy díszesen faragott székelykapu, Pápa erdélyi testvérvárosának, Kovásznának az ajándéka.
 N 47° 19,967' E 17° 26,810' 193 m [GCMILE+Székelykapu]

Magyarország millenáris évfordulói

1896
Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját. 1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának 1000. évfordulóját köszöntötte. A viszontagságokkal teli, véráldozatokban és alkotómunkában gazdag évezred, jogos büszkeséggel töltötte el a nemzetet.
Különösen szép eredményeket könyvelhetett el az ünneplők nemzedéke. A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vált, szívében a világvárossá növekedett Budapesttel a fejlett nyugati országokhoz való teljes fölzárkózás küszöbére érkezett. Az ünnep fénye feledtette a jövő bizonytalanságát, az ellentéteket a Monarchián belül, és a Monarchia szaporodó ellenfeleit a határokon túl.

2000
A "millenniumi év" 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott. A millenniumi ünnepségek keretében nyilvánították a pécsi ókeresztény sírkamrákat a világörökség részének, elindult az esztergomi vár újjáépítése, az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd és a Nemzeti Színház felépítése és átadása.

Keresd fel ezeket is

A Pápai MiG-21 (GCPME)
Töpéri kőfejtő (GCTBAR)
Mezőlaki tavak (GCMezT)

Források/Linkek
Milleniumi emlékpark Pápa Wikipédia
Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa
Millennium Wikipédia