Röviden

A láda a Herend Majolikapark városrészben található. A 8-as főútról bevezető bekötőúttól nem messze, a Majolikagyár mögötti fás területen, egy 16x12x7cm-es, négy oldalt vízmentesen záródó doboz.

Ne talajszinten keresd!

A rejtekhelyről ne tegyél fel fotót!



Megközelítés

A 8-as főúton haladva a Jáger Park, Herendi Majolikagyár táblánál
 N 47° 8,348' E 17° 43,234' [GCHETO+lehajtó]
kell bekanyarodni és végig aszfaltos úton mehetünk a Majolikagyár előtti buszmegállóig/parkolóig.

 N 47° 8,835' E 17° 43,388' 350 m [GCHETO+parkoló]

A terület helyközi autóbuszjárattal is megközelíthető, de jellemzően csak a műszakos munkarendet követő Volánbusz járatok járnak be Herend Majolikagyár megállóhoz.
Tehát a gépkocsis, kerékpáros vagy gyalogos megközelítés vállalhatóbb.
(Herendről kiépített kerékpárút halad egészen a tavakig.)
Menetrendek

A herendi szénbánya története

Herend külterületi részén, a vasút mentén fekvő lignitbánya, uszadékfákból képződött miocén korú lignittelepet tárt fel, ami 1920 és 1922 között működött. A bányát ezek után bezárták a gyenge fűtőértéket képviselő szén miatt.
A későbbi nagyfokú iparosítási hullám igényelte a gyengébb minőségű fűtőanyagot is, így 1952-ben újra megkezdték a bányászatot.
A kitermelés fokozása érdekében a bányában, katonai felügyelet mellett, politikai foglyokat és közbűntényeseket is alkalmaztak, számuk 1956-ban már megközelítette a 200 főt.
1954-től 1967-es bezárásáig a várpalotai szénbánya egyik üzemegysége volt.
A szénbányát 1966-67-ben végleg bezárták.

A szénbánya épületeinek hasznosításával a porcelángyár egy új üzemet hozott létre, a majolikagyárat. A bányászat területén két tó keletkezett, a harmadikat egy zsilip megépítésével hozták létre. Az üzemben dolgozók és néhányan a falu lakosai közül lehetőséget láttak a víz hasznosítására és megalakították "EGYETÉRTÉS" néven a horgászegyesületet.
A régi bányatelepből, külfejtésekből üdülőtelep alakult ki, a régi külfejtésekben most tavak vannak, melyeknek agyagos-homokos-szenes partfalából csigakövület, szén, vasszulfát, terméskén és gipsz kerül elő.
A közeli erdőben a régi, már alig látható hányókon kék kalcedonnal bevont fakövületekre bukkanhatunk.

A horgászegyesület területe 6 hektár vízterület, mely három tóból áll
és 14 hektár részben állandóan karbantartott, részben fás, bokros terület.

A tavak szabadon látogathatóak, sétálás, túrázás, kikapcsolódás céljából, de az egyesület kéri az oda látogatókat, hogy lehetőség szerint a horgászok és ott pihenni vágyók nyugalmát tartsa tiszteletben mindenki.
Mindegyik tó teljesen körbesétálható, bekerítésük csak részben megoldott, mivel az autóbehajtó kapuknál mindig nyitottak (0-24 órában)
A horgászni vágyók a Herendi Horgászegyesületnél napijegy váltása után hódolhatnak szenvedélyüknek.

Forrás:
Brainman pictures, Geománia
Herendi Horgászegyesület

Képek forrás:
Geománia
Kreisz Kálmán

Ládák a környéken

Kedves ládakereső, ha már a környéken jársz, érdemes felkeresned:

- a herendi Szent Euszták-templomot, aminek ablakait csodálatos porcelánüvegek díszítik ;
GCPORC M3
Plébánia bővebb info

- a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúrát és Porcelániumot ;
GCPORC
Porcelánium bővebb info

- a világon egyedülálló szentgáli tiszafás erdőt
GCtifa
Szentgáli tiszafás bővebb info

- a bándi Essegvár romjait
GCBAND
Esseg vár romjai bővebb info

Ládatörténet
2022.02.13. Láda elhelyezés
2022.04.12. Jelezték, hogy eltűnt a láda
2022.04.14. Láda pótlás megtörtént
2023.03.26. Láda áthelyezés fakivágás miatt - a oszlop remélem marad :)
2023.11.02. Ládaellenőrzés
2024.03.15. Ládaellenőrzés (a koordináták módosítása megtörtént a tereprendezés és áthelyezések miatt)