Pótjelszó az alábbi koordinátán, perem alatt, csőre ragasztva (guggolj le!). Nem kell felmenni hozzá a hídra.
N 46° 49,738' E 18° 49,246' 116 m [GCELOS+Pótjelszó]
Megközelítés, ajánlott útvonal
Az autóval érkezők Előszállást a 61-es főúton közelíthetik meg. Onnan a művelődési háznál kell lefordulni a Kastély útra.
N 46° 49,845' E 18° 49,338' 158 m [GCELOS+Kereszteződés]
Parkolni az út szélén is lehet közvetlenül a híd szomszédságában, de a nevelőotthon kiépített parkolója egyaránt igénybe vehető - ebben az esetben kb. 2 perces sétával megközelíthető a rejtek.
N 46° 49,786' E 18° 49,279' 158 m [GCELOS+kiépített parkoló]
A tömegközlekedéssel érkezők az Előszállás, iskola megállóban leszállva ötperces sétára számíthatnak.
A ládába TravelBug helyezhető.
A rendház története
A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1659-ben hatalmas birtokokat szerzett Fejér megye déli részén. Az uradalom központját Előszálláson létesítették, a rendi tulajdonú major kiépítése pedig 1724-ben vette kezdetét. Folyamatosan emelték a gazdasági épületeket, a jelentkező követelményeknek megfelelően. Az ellenőrzés fenntartása és a termelékenység javítása érdekében 1765-ben felépült a kastély, amely állandó lakhelyként szolgált az ideküldött szerzeteseknek.
Hagyó Kovács Gyula 1914-1944 között a zirci cisztercita apátság megbízásából működött a Fejér megyei előszállási uradalomban. Volt gyakornok, majd segéderő a jószágkormányzói irodában, s végül 1924-től teljes jogú jószágkormányzóként tevékenykedett. Munkássága három évtizedig tartott, s ezen időszakban az eléggé elmaradott, hagyományos gazdálkodási formákhoz szokott üzemvitelt modern alapokra helyezte. Ez azt eredményezte, hogy a vizsgált kor végén Előszállás az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme lett, amely évente 1 millió pengőt jövedelmezett. Munkásságának a kastély előtt ma mellszobor állít emléket.
A rendházat az 1930-as években felújították: valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. Az épületet 1949-ben elvették a rendtől, és 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába. 1999 óta üresen áll és nem látogatható, de ha kíváncsi vagy az épület belsejére,
ide kattintva betekinthetsz a falak mögé. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű "Cifrakertet" jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult.
N 46° 49,754' E 18° 49,210' 158 m [GCELOS+Cifrakert bejárata]
Az épület mögött földszintes gazdasági szárnyakkal bezárt udvar található, a szomszédos templommal pedig hullámos vonalú, falazott és vakolt kerítés köti össze. Kapualja boltozott, néhány helyiségben szerény stukkódíszítés látható. Az egykor itt levő barokk Diogenész-szobor ma a Magyar Nemzeti Galériában található.
Néhány szó a településről
Előszállás Fejér megye déli részén, a Mezőföldön helyezkedik el. A két főutcás, szalagtelkes alaprajzú falu területén kelták laktak a IV. században. A VIII. században avar uralom következett: ekkor már állandó falvak is kialakultak a területen. A tatárjárás után a Duna és a Sárvíz között Hantos-szék néven kun kapitányságot létesítettek. Az 1526-os mohácsi vészt követően Fejér megye elnéptelenedett.
A település neve először 1537-ben jelent meg Elevzallas alakban, amely esetében a "szállás" utótag kun településre utal. A kunokat IV. Béla telepítette le főleg a Duna-Tisza közére, innen kerültek erre a vidékre. Előszállás nevében az "Elő" a magyar elöl lévő/elülső melléknév változata. Az 1559. május. 12-i adományozó oklevél szerint Miksa császár Palota kapitányának adományozta Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim falvakat. Az örökös harcok miatt 1685-ben Előszállást pusztahellyé minősítették, és 1699-ben már teljesen lakatlan volt.
1700-ban Előszállás a Ciszterci Apátság tulajdonába került. A rend a környékbeli puszták központjává emelte Előszállást, ezzel lehetővé tette fejlődését. E gazdasági központ hivatalos pecsétje Előszállás címere, amelyet az 1700-as évek közepén készítettek. 1765-ben megépült a ma is látható cisztercita rendház, amelyet egy falazott kerítés kapcsol össze a templommal.
A cisztercita rend Zircről német ajkú munkásokat telepített Előszállásra, ahol téglaégető is működött 1923-ig. A rend főleg állattenyésztéssel foglalkozott a településen. Ekkor épültek a majorok, amelyek nevükben ma is őrzik az akkori elnevezéseket (Gulyamajor, Kelemen-halom, Róbert-völgy). Első helyen a lótenyésztés állt: központja Előszálláson volt, amelyet a "ménesmester" vezetett. Nagyszámú juh tenyésztése is folyt a pusztákon, ezt őrzik elnevezéseikben az Akolhegy, Bárányhegy és Fejőslapos településrészek. A cisztercita rend 1773-ban nagyobb számú merinói juhokra cserélte a racka juhokat és melléjük bajorországi juhászokat hoztak.
A lakások építése az 1870-es években kezdődött. 1927-ben a pusztákat egy közös faluvá egyesítették. Előszállás lakosainak száma a legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 2377 fő.
Látnivalók a környéken
Ha van egy kis időd, sétálj egyet a kastély környékén! Ejtsd útba a rendház közvetlen szomszédságában elhelyezkedő római katolikus Kisboldogasszony templomot, valamint a szemben található általános iskola parkját! Amennyiben családdal érkezel, az ott található játszótér kellemes időtöltésre ad lehetőséget a fiatalabb korosztály számára is.
Ha több időd van a település felfedezésére és érdeklődsz az egzotikus állatok iránt, ajánlom figyelmedbe településünk
állatparkját, amely 2022. októberében megnyitotta meg kapuit. Találkozhatsz itt többek között sarki rókával, kétpúpú tevével és Bennett-kenguruval, de megismerkedsz Antonióval, a lámával, valamint Baltazárral, az amerikai bölénnyel is.
Források
Ciszterci rendház - Előszállás
Ciszterci rend Kastély
Előszállás története
Előszállás - Egy perc Magyarország