---

WAP: A várfalban egy üregben petling rejtőzik, kővel eltakarva. A magas várfal miatt nagyon rossz a gps jel, a képen levő helyet keresd!!!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Szalónak vára ma is teljes fényében emelkedik Városszalónakon, az Ószalónak melletti településen (ma Stadtschlaining). A 12. századból áll még a várban a Kerektorony, vagy Öregtorony, amelynek aljában vártömlöc, felette a 15. századtól pénzverő műhely működött A várban kápolna, lovagterem található. Falai ma tudományos és kulturális rendezvényeknek adnak otthont, termeiben kiállításokat tartanak, értékes gyűjtemények láthatóak a várkastélymúzeumban. A várárok leglátványosabb részén amely a külső városfalon belülre esik, parkosítás folyik, játszóteret, sétányokat létesítenek. A várban működik az Európai Békeegyetem is.

(Öregtorony: a korabeli várak magját alkotta a vár többi építményétől elkülönülő, szabadon álló masszív torony. Magassága meghaladta a 25 métert, négyzet vagy kör alapjának átmérője pedig elérte a 10 métert. Bejárati ajtaja az első emeleten, a támadási oldallal szemközt nyílt, a földszintjén legfeljebb lőréseket hagytak. A vár védőinek végső menedékhelye volt, lakóhelyiségeket nem alakítottak ki benne. Esetenként a toronyőrség itt szállt meg.)

A vár története:
A szalónaki vár a Fehér-patak völgyében emelkedő sziklára 12. - 13. században épült, alapítása a németújvári II. Henrik gróf nevéhez kötődik. A vár neve szláv eredetű, Zlomuk, Slomuk formában említik először 1271-ben. A név számos átalakulás után Szalónak, illetve Schlaining formában került át a magyar, és a német nyelvbe.
A Németújvári-család elűzése után a kanizsaiak tulajdonába került (1327-1371), majd egy Tompek nevű birtokos után, a 15. század elején Debrentei Basi szerezte meg a várat. Szalónak a 15. században élte fénykorát, miután 1445-ben III. Frigyes foglalta el és 1446-ban kapitányának, Baumkircher Andrásnak adta birtokba. Ő fejedelmi igénnyel bővítette ki az erődítményt és a várkastélyt. Kereskedőket és iparosokat telepített le a várfalakon kívül és ezzel lerakta Városszalónak község alapjait. A települést Baumkircher városfallal erősítette meg. A pálos szerzetesek számára templomot és kolostort épített a községben. Ahogy Baumkircher András jelmondata megfogalmazta: "Egy várat az ördögnek, egy várost a világnak és egy kolostort a mennynek." A település 1463-ban vásártartási jogot és vámmentességet kapott.
Baumkirher kezdetben III. Frigyes császárt támogatta, később Mátyás király oldalára állt és a magyar uralkodó szolgálatában több hadjáratot vezetett a Stájer városok, elsősorban Hartberg, Fürstenfeld és Feldbach ellen. III. Frigyes 1471-ben elfogatta és Grácban a két Mura parti városkapu között, nyílt utcán lefejeztette Baumkirchert. A szalónaki birtok előbb fiai, majd unokája, Barbara tulajdonába került, aki négyszer ment férjhez. (Első férje gróf Stubenberg volt, akinek címere a második várkapun látható.)
I. Ferdinánd 1527-ben Batthyány Ferencnek, a híres törökverő hősnek ajándékozta Szalónakot, a Baumkircher örökösök ellenállása miatt azonban sokáig nem tudta elfoglalni a birtokot. 1544-ben is csak a szalónaki uradalom felét sikerült megszereznie, míg a másik felén a Kanizsai örökösök Nádasdyak és az Újlakiak osztoztak. 1574-ben az egész birtok Batthyány család tulajdonába került.
1529 és 1532 között a török pusztította el a várfalakon kívül fekvő települést, 1605-ben pedig Bocskai csapatai perzselték fel Városszalónakot. A Batthyányak idején újabb fellendülés korszaka köszöntött nemcsak a várra, de a községre is. A várúr sok kézművest, elsősorban csizmadiát telepített le Szalónakon. A 15. században pompásan kiépített erődítmény 1574-ben az átépítéssel nyerte el mai formáját. A 17. században zsidó kereskedők behívásával igyekeztek fellendíteni a Batthyányak a község gazdasági életét. A 18. század végén már a lakosság fele zsidó volt. Erre a korra emlékeztet a régi zsinagóga épülete. A Batthyányiak alatt a vár katonai erősségből gazdasági központként működő lakóvárrá alakult.
Szalónak - százötven évi osztrák közigazgatás után - 1648-ban került vissza Magyarországhoz. A Batthyány-család az első világháború előtt eladta a szalónaki birtokot, amelynek tulajdonjogát-két átmeneti birtokos után-a Budapesti Hermes Bank szerezte meg.
1910-ben 1046, többségében német lakosa volt a településnek, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A második világháború után a vár elhanyagolt állapotba került. 1956-ban magyar menekültek átmeneti tábora volt. Egy évvel később dr. Udo Illig, nyugalmazott osztrák kereskedelmi miniszter vásárolta meg a várat. Az új tulajdonos nagyon sokat tett a szalónaki vár helyreállításáért. 1980-ban a vár a tartomány tulajdonába került.

(forrás -szöveg, 1. és 3. kép: varak.hu)

A vár látogatói számára táblákkal kijelölt parkolóban álljatok meg, innen rövid sétával juttok a rejtekhez, ami a falban van, egy üregben kővel eltakarva - petlinget keress. Itt a várfal igen magas, ezért rossz a gps jel, nézzétek a képet, a jellegzetes falszöglet és az új bejárat előtt kb. 8 méterrel, kb. 120cm magasan keressetek! (Sajnos itt a rejtek környékén szembesültünk azzal a meglepő dologgal, hogy Ausztriában is van eldobált szemét.)

Már a parkolóból megdöbbentő a vár csodás épülete, és főleg a kapujához vezető híd, mely 70 méter hosszú, és 12 tartóoszlopát, melyek közül a középsők a 15 méteres magasságot is elérik, téglaboltívek kötik össze.
A vármúzeum nyitva tartása naponta 9-17 óráig tart virágvasárnaptól (húsvét előtti vasárnap) október végéig. A belépőjegy 7,3 euro, de családi kedvezmény van. A láda megkereséséhez nem szükséges belépőjegyet váltani, sőt a regényes szép lovagvár részben bejárható, megtekinthető jegy nélkül is, a kiállítások, és a belső részek kivételével. Még a harmadik kapun is be lehet menni a Fekete udvarba, ahol a Kerektorony áll, és az egykori pénzverdéhez vezet fel a falépcső.
A városfalak maradványai még láthatók szerte a településen, érdemes sétálni egyet a csodaszép polgári házakat is megnézve Városszalónakon. Egy-egy bástya, vagy falrészlet ma magánház udvaráról tekint ki ránk.

Minket teljesen lenyűgözött a szédületes méretű híd, a várárok, a tornyok, a falak, a kapuk, az udvarok. Reméljük Ti is így jártok!'

Ládatörténet
2022.04.15. - szollosi73 játékostárs új petlinget rejtett - köszönet érte - újra kereshető [Admin (szikizso)]