Előzmények

bregő és andorpapahozzászólásai | válasz erre | 2007.07.18 14:04:54 (18488)
Nem akarom védeni a cuccot (nem is ismerem), de azért ez kicsit elhamarkodott következtetés. Ha jól sejtem, a teszt nem tartott tovább negyed-fél óránál, valamint csak az említett terepen lett kipróbálva, és a PC-s mélyelemzés is elmaradt. Ettől még jó, hogy megosztottad a tapasztalataidat velünk (talán te vagy az első az országban), csak a következtetések levonásával kapcsolatban kell némi pontosítás. Szóval érdemes lenne kipróbálni a kütyük terepen (erdőben), valamint más és más időpontokban (=műholdállás) is. Akkor már jobban igazolható lenne a "trackrögzítésre a legkevésbé sem használható" kijelentés.

Aztán fontos tudni azt is, hogy a Garmin készülékek által mutatott pontossági (EPE) érték NEM tudományos alapokon kerül kiszámításra, korábban a fórumon erről már rengeteget értekeztünk, és hosszas netbújás után meg kellett állapítanunk, hogy az EPE az egyszerű mezei felhasználó számára lett kitalálva, hogy egy érthető, értelmezhető értéket kapjon a vétel minőségével kapcsolatban, mert a többi GPS vevő által szolgáltatott DOP értékek már minimum 1 lépcsős absztrakciós képességet igényelnek... Szóval a Garmin-féle EPE számítását a gyártó nem is meri nyilvánosságra hozni, pont azért, mert fél-tudományos eljárás, valószínűleg ez is részben a DOP értékekből indul ki.
Tehát a Garmin készüléken látható, méterben kifejezett pontosság csak arra jó, hogy kb. tájékoztasson a vétel minőségéről, annak számszerű értéke nem vehető készpénznek, és nem összehasonlítható hasonló adatokkal. Van értelme, hiszen valószínűleg jól kitalált algoritmus áll az egész mögött, ezért az esetek jelentős részében nem áll messze az igazságtól, de nem véletlen, hogy más gyártók nem használnak ilyesmit.

Nem vagyok benne biztos, hogy a "címszereplő" Canyon CN-GPS1 is bütykölhető-e USB-n keresztül, de a CF-es és BT-s GPS vevők -melyek SiRF II vagy SiRF III chippel vannak szerelve- rengeteg paraméterét lehet állítani a megfelelő szoftverekkel, például azt is, hogy jelvesztéskor ne próbálják meg kitalálni, hogy mégis merre megyünk tovább, hanem dobják be a törölközőt, és ne rakjanak fake adatokat a tracklogba.
Az antennára vonatkozó kijelentésed teljesen jogos, jó antenna nélkül a SiRF III is gyenge produkció, és amint azt több ügyes PDA/GPS gyártónál láthattuk, egy SiRF II-ből is komoly dolgokat lehet kihozni, jó antennával.

Amúgy fura készülék, nem nagyon értem, hogy miért jobb egy Bluetooth-os logger vevőnél (ami PDA-hoz, notebookhoz is csatlakoztatható), az IPX7-es vízállóságot leszámítva.
[előzmény: (18476) Erdőjáró, 2007.07.18 13:03:09]

Erdőjáróhozzászólásai | válasz erre | 2007.07.18 13:03:09 (18476)
Na, azért, hogy legyen magyar nyelvű infó is a Canyon CN-GPS1-ről:
Tegnap elmentem tarzyék szekszárdi GPS-boltjába, ott tarzy segítőkészségének köszönhetően sikerült élesben is tesztelni a kütyüt. Csináltunk egy kört a bolt körüli járdán (fák alatt, épület tövében).
Haladás közben az én GPS 60-asom először átlag 7-9 m-es, majd 13-20 m-es pontosságot produkált, aztán végül egyszer csak elveszítette a jelet. Ezek után kimentem egy nyíltabb helyre, ahol újra lett vétel, de ekkor 35 m-rel indított... Az ebből eredő track ugyan hasonlított a valósághoz, de azért volt a pöttyök között hosszú egyenes (a 7-9-nél), és ahol elveszítette a jelet, ott persze semmi.
Ehhez képest a Canyonnál folyamatosan volt vétel, de a próba után azt láttuk a számítógég monitoron, hogy ott, ahol a sárga elveszítette a jelet, a Canyon átlagolt és csinált egy 30-40 m-es kitérőt odafelé és visszafelé is, ami a GE-ön úgy nézett ki, mint egy kihegyezett rugby-labda. Vagyis: a jelet ugyan folyamatosan megtartotta, de az eredmény csapnivaló volt... :-(
Trackrögzítésre a legkevésbé sem használható (fedettebb helyen)!
A másik eddig említett gond, hogy lassan találja meg a műholdakat, nekünk nem jött be, kb. ugyanannyi idő alatt voltak meg, mint a sárgán. Viszont a sárgánál többet látott. A Canyonon csak a műholdak jelerősségét és helyzetét lehet megjeleníteni (úgy, mint a sárgán), de a pozíciópontosságot nem, vagyis menet közben gyakorlatilag fogalmam sem volt, hogy az adott pillanatban vajon mennyi a pontosság. :-(
A kezelhetőségéről nem tudok nyilatkozni, mert azt nem én csináltam.
A rögzíthető trackpontok számát nem sikerült kiderítenünk. A rögzítés elvileg mehet távolságra és időre is, de hogy ennek a mértékét hogy lehet beállítani (egyáltalán be lehet-e), az nem derült ki. Valószínűleg nem lehet. A track átkonvertálásával ez lehet, hogy kiderült volna (mármint, hogy mennyi a pontok közötti távolság gyárilag), de miután láttuk a track "minőségét", ettől el is álltunk.
Talán még annyit a két kütyü közötti különbségről, hogy a sárga ugyan veszített jelet, de ahol rosszabb volt (pl. 7-9 m), ott legalább hagyott egy pöttyök nélküli hosszabb egyenest, míg a Canyon a jelvesztés nélkül rajzolt a képre egy "hegyes rugby-labdát" (ott, ahol a sárga jelet veszített), ami a legkevésbé sem hasonlított a valóságos, egyenes járdához.
Tehát a Sirf III antenna nélkül (vagyis ki tudja milyen antennával) még talán rosszabb is, mint a Sirf II egy jó kis quad-helixszel. Valóban nem elég a Sirf III!
Magyar nyelvű leírás nincs hozzá...! :-(
Hát, nagyjából ennyi... :-(

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]