A bánya megközelítése:
Nagyvisnyó főutcájáról a vasútállomáshoz vezető útra a  N 48° 8,475' E 20° 25,950' [GCFEKE+keresztezodes] pontnál lévő kereszteződésnél kell befordulni. Parkolni az állomás mellett a  N 48° 8,601' E 20° 25,885' [GCFEKE+parkolo] pontnál lehet. Innen rövid séta a sínek mellett a  N 48° 8,636' E 20° 25,743' [GCFEKE+bejarat] pontig, ahonnan a bányához vezető út már látható. A bányaudvar koordinátája:  N 48° 8,672' E 20° 25,638' [GCFEKE+banya]

Nagyvisnyó:
Heves megye legészakibb részén, az Északi-Bükkben fekvő település. Első okleveles említése 1239-ben történt terra Wisna alakban. Várjobbágyok lakták, s az éleskői, a dédesi, majd a diósgyőri várhoz tartozott. A falu a XVIII. században Szepessy- és Máriássy-birtok volt, a XIX. század első felében a gróf Keglevich és Szepessy család, valamint Latinák Márton vasgyáros birtokába került. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, 1950. január 1-től önálló tanácsú község lett az egri járásban. Két patak szeli át, a Szilvás-patak és a Nagyvölgyi-patak, melyek a Bánvölgy-patakba torkollanak és a Lázbérci-víztározó vizét táplálják. Nagyvisnyó közigazgatási területéhez tartozik Bánkút, az ország legnagyobb sícentruma.

Mihalovics-féle bánya:
Az 1900-as évek első felében már ismert volt a falu határában lévő palakő- és márvány-előfordulás, de a lelőhelyet akkor még nem tárták fel. A nagyvisnyói mészkő sötétszürke és fekete, bitumenes, kalcitos, éles, szilánkos törésű, kemény kőzet. A 299-354 millió éves, felső perm korban keletkezett, bitumen tartalma miatt szénfekete színű fekete mészkő a bánya egyik nevezetessége. A fekete és a szürke mészkő rétegenként, padonként váltogatja egymást. A bányafal rétegvonalai, törésvonalai már messziről felhívják magukra az arra járók figyelmét. A rétegek, padok vastagsága 20-40 cm, ritkán 1 m. Az itt bányászott fekete mészkövet az egri építkezéseken gyakran használták lábazati kőnek. Másik geológiai érdekesség, hogy a mészkő közé agyagpala ékelődött. A kövületekben igen gazdag mészkő leleteit Schréter Zoltán és Legányi Ferenc természettudósok dolgozták fel. A csigák, kagylók, korallok, tengeri sünök 300 millió éves maradványai még ma is sok érdekes látnivalót nyújtanak. A Mihalovics-féle bányát 1982-ben nyilvánították védetté.

---

A Visnyai feketekő 2021-ben:
Eddig tartott Viki és Gergő eredeti leírása. 2021-ben, amikor a ládát adoptáltam nagyon rendezett környezetet találtam. 2015-ben huszonöt földtani alapszelvény kapott területi védelmet természetiemlék-kategóriában Magyarországon, közöttük a Mihalovics kőfejtő is. A Bükki Nemzeti Park terepi bemutatóhelyet létesített, tájékoztató és figyelmeztető táblákat helyezett ki, védőkorlátot, lépcsőt, padokat telepített.
A láda korábban a vasúti töltés mellett egy bokorban volt. Vegetációs időszakban ez nehezen kereshető, ezért döntöttem az áthelyezés mellett.

A láda: A bánya területén, a nemzeti park esőbeállója mellett, nagy kő alatt, kis méretű négyfülű konyhai dobozt keress. Logolás után kérlek gondosan rejtsd vissza!

Ládatörténet:
2025. 08. 31. Ládaellenőrzés. A láda rendben a helyén jól álcázva.
2021. 11. 13. Ládaellenőrzés. A láda rendben a helyén jól álcázva.
2021. 04. 10. fulpes adoptálta és új helyen rejtette.
2018. 09. 26. anettx pótolta az elveszett ládát.