A geoláda a www.geocaching.com-on be van jelentve. Tehetsz bele nemzetközi Travel Bug-ot!!!
Megközelítés:
Gyalog: Csákvár központjából a

-en 2.8 km-t kell sétálni. Itt, a Guba-hegyen ágazik el dél felé a

, ezen még kb. 300 m a barlang impozáns szádájáig. A barlang koordinátái:
N 47° 22,632' E 18° 26,425' 190 m [GCCSVB+Csákvári-barlang]
Autóval: Csákvárról a Csákberényre tartó országúton kell haladni Csákberény felé 2.3 km-t
N 47° 22,484' E 18° 26,853' 158 m [GCCSVB+Elágazás], majd innen észak felé földúton (autóval járható) kb. 580 m-t a barlang alatti elágazásig
N 47° 22,530' E 18° 26,581' 155 m [GCCSVB+Parkoló]. Tovább ne autózzatok légyszíves, mert csak magánterületen lehet parkolni, ami nem javasolt.
A Csákvári-barlang
Szinonima: Báracháza-barlang, Esterházy-barlang
Hossza: 87,5 m
Fokozottan védett, de bejárása nem engedélyköteles
Csákvártól délnyugatra lévő Nagy-hegy (Guba-hegy) barlangot sejtető dolomitszirtjei már messziről látszanak a Csákberény felé vezető országútról, de a barlang szája a növényzet miatt nem tűnik ki annyira. Közelebb érve, felkapaszkodva a meredek hegyoldal lépcsőin már elénk tárul a barlang látványos, három magas hasadékból álló szádája.
A bejárati szakasz régóta ismert, első írásos említése 1899-ből származik, de a figyelem csak akkor terelődött rá, amikor a Magyar Turista Egyesület Székesfehérvári Osztályának tagjai ott őslénytani leletekre bukkantak.
A triász időszaki dolomitban húzódó rendszer egymásra nagyjából merőleges, keresztirányú hasadékok mentén jött létre, melyből három kifut a felszínre. A középső, nyugati irányba futó járat kényelmesen járható, mintegy 30 m hosszúságú, aktív cseppkőlefolyásokkal tarkított. A végében egy 6 m magas kürtő nyúlik felfelé. A belső részeken több m hosszú, vastagon burjánzó gyökérzet lóg be a főte repedésein. Ez a szakasz könnyen, utcai ruhában is járható.
A jobb oldali, keskenyebb hasadék is bevezet az üregbe. A járat felül végig nyitott, tetejét csak nagyméretű, egymásra borult kőtömbök alkotják. A bal oldali hasadék keskeny, néhány méter után elszűkül.
Kadic Ottokár 1926-ban és 1928-ban nagyszabású ásatásokat végzett. Hosszú szünet után, 1951-53-ig Kretzoi Miklós és munkatársai fejezték be a barlang kitöltésének vizsgálatát. A legfelső (holocén) neolit régészeti anyagot, valamint 81 állatfaj csontmaradványait tartalmazta (medve, dámvad, fácán). Ez a bronzkortól a közelmúltig terjedő időszak rétege. A holocén réteg alatt barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú és tarándszarvas maradványait rejtette a szürkésbarna agyag.
A kitöltés alsó, 0,5-1,5 m vastag tagja fehéresszürke, helyenként rozsdabarna homokos mészmárga, melynek leletanyaga jóval idősebb a fedőrétegeknél.
Innen került elő a barlang hírnevét adó leletegyüttes. A nyolcvanhét fajból álló feltárásból kiemelendő a
háromujjú ősló (Hipparion primigenium), a kardfogú tigris, a gumósfogú őselefánt és egy, a mai medvékhez hasonló ragadozó (Simocyon hungaricus) maradványai. Annak idején ez a leletegyüttes egész Európában nagy feltűnést keltett,
és a világ legrégibb barlangi faunájaként tartották számon. Kronológiai helyzete: késő miocén, abszolút
kora 8-9 millió évre tehető. A háromujjú ősló kb. 11 millió évvel ezelőtt érkezett Európába és kb. 4 millió éve tűnt el.
A kiemelkedő jelentőségű üreg kitöltése Csákvár nevét is beemelte a paleontológia nevezéktanába, az itt leírt alsó pannonvégi gerinces őslénytani szintet csákváriumnak nevezték el.
A barlang másik érdekessége a bal oldalon nyíló hasadéktól balra kb. 2 méter magasságban
a falon található, ma is olvasható, római kori, latin nyelvű felirat. A barlang bejárati szakaszát a Kr. u. 1.században szakrális célokra használták. A közeli Floriana (ma Csákvár) környékét az 1.-2. században Eraviscusok lakták. Ez a kelta néptörzs a Kr. u. első évszázadokban a mai Tolna, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megyék területén élt. A vadászat szenvedélyének hódolva a Csákvári-barlang bejárati szakaszában áldoztak Dianának, a vadászat istennőjének. A latin nyelvű felirat szövege magyarul: " Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretoriánusok veteránusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította."
Könnyen megközelíthető, különleges hangulatú Csákvári-barlang kellemes túracélpont lehet. Elemlámpát vigyetek, de különösebb felkészülést, öltözéket nem igényel a barlang, kényelmesen negyed óra alatt bejárható.
A láda a bejárat közelében található, de NEM A BARLANGBAN, HANEM A FELSZÍNEN!
A láda mérete: 11 x 14 x 21 cm.
Közelben található
Totya ládája, és
Mezo ládája, valamint most már
Vándorsólyom ládája is. Ezeket is érdemes felkeresni!
Jó bar(l)angolást, jó keresgélést!