
Intelligens logszűrés
összefüggő pocsolyává vált, ezért megint a jól-bevált azzal párhuzamosan az erdőben kanyargó úton mentünk. A halastavak elhagyása után is maradtunk a
-on, majd rátértünk a már ismert vasregényes Zsidó-völgyre a
-on. Két napi eső után izgalmas volt, (és csúszós) de megint meseszép. A medvehagymától illatozott a környék. Közép tájon jártunk, mikor hirtelen egy hatalmas vaddisznó rohant át, majd fel a meredek partoldalon. Később újabb családot láttunk, hallottunk. Mozdulatlanul hallgatóztunk, nem mintha értettük volna, miről diskurálnak...de érdekes volt. Kiérve a völgyből a napon egy-egy fatönkön ülve ebédeltünk, majd az tuhu-n is szereplő szaggatott úton átmentünk a
-ra a vízmű-nyelőhöz. Innen kényelmes úton ballagtunk Vágotpusztára, majd tovább a
-ön az első Koponya-kútig. Itt szembesültünk azzal, hogy a két Koponya-kút között nincs út. Visszamásztunk az elágazásig, majd néhány 100 méter után egy újabb jobbra át után a másik
-ön a másik Koponya-kúthoz is leereszkedtünk. Nagyon szép környezet fogadott itt is és egy nagyon kreatív rejtés. A legközelebbi informatikai fejlesztésnél lehetne a "karbantartást igényel" villáskulcs mellé egy "rendkívül kreatív rejtés" pozitív gombot is fejleszteni. Ez mindenképp arra érdemes. Visszafelé végig a
-on maradtunk, majd újból a halastavakkal párhuzamosan elértük a parkolót. 18,2 km, 475 éter szintemelkedéssel és ugyan annyi süllyedéssel.
-on ami majdnem járhatatlan. Az erdőben vezet egy kis ösvény a turistaúttal párhuzamosan, azon érdemes haladni. Teljesen száraz :-)
-ön állva a bal oldalon lévő doboz irányába semmilyen ösvény nincs. Ha túlmegyünk, vagy a másik irányból jövünk akkor a N 46°08.584 és E018°12.083-nál föl lehet sétálni hozzá könnyedén. A GCHU-2 ponthoz maradtunk a
-ön, majd becsatlakoztunk a
-be, majd visszafelé a
-on a Nagy-Mély-völgyben élveztük a meseszép környezetet. Itt néha teljesen bírtokba vette a turistautat a patak. Voltak kihívások a továbbhaladásnál, főleg, hogy fényképezőgéppel és állvánnyal haladtunk... Három éve 2013.05.19-én jártunk itt legutóbb. Az Ágnes vízeséshez még letértünk, ahol szintén jártunk korábban. Végül kellemesen elzsibbadva értünk vissza a parkolóba. 20,6 km 480 méter szintemelkedéssel és u.annyi süllyedéssel. Köszönjük! Élmény volt!
-on, a Stiglicfogdosón jöttünk. Útközben Marton24, Bojta és Oli úr jókat csúszkáltak a befagyott pocsolyákon. Szomjunkat oltottuk a Darázs-kútnál, majd az egyre inkább leszálló ködben értünk vissza a Lapisra, ahol a kocsit hagytuk. Tiszta deres lett a hajam.
-on, annyira nehézkes volt ez a láda. A tuhu jelzett egy ösvényt kerülővel GCVMNY és a
között. Sajnos a
közelében nagyon szederindás volt az ösvény. Ahogy a jelzésre értem, egy tiszta rongyot tiszta vízbe mártva lemostam a lábamról a vért. Ráadásul a
is össze-vissza tekeredett, a völgyben hatalmas volt a sár és a rendetlenség. Illik a láda nevének jelentése a környezethez. Legalább a doboz azonnal meglett.
-ról átvágtunk a Zsidó-völgyben kanyargó
-re egy jelzetlen földúton. A track letölthető innen! Az útra leérve összefutottunk egy tanácstalan turistacsapattal. A férfi és a két nő szerint a Mánfa irányába menő jelzés valahol itt befordul a bozótba és eltűnik. Mivel a kütyümre a turistautak.hu-s térkép is fel volt töltve, magabiztosan indultam az elveszett jelzés keresésére. A jelzés valóban bemegy a növendék fák közé, ösvénynek alig van nyoma, de mégis arra van az út! Törtettünk az ágak sűrűjében, aztán egyszer csak ritkásabb lett. Ez már a Zsidó-völgy, ahol az alig-alig látható jelzéseket bogarászva, a köveken-faágakon botladozva feltűnt a GPS képernyőjén ez a láda. Nem volt tervben, kinyomtatott leírásunk sem volt hozzá, de ha már így az utunkba került, gyorsan megkerestük a dobozt, s benne az első jelszórészletet. Alkalmi utitársaink elköszöntek, kondicipőben bukdácsoltak tovább az alig látható ösvényt követve. Logolás közben egyre jobban borult el az ég, semmi jót nem ígért. Mire végeztünk, nagy cseppekben elkezdett esni. Hátizsák le-esőkabát fel-gyerünk tovább! A pillanatok alatt zuhogóra váltó eső közben elvesztettük az ösvényt és rövidesen a műholdjelet is. (Valahol írtam, hogy más tájegységekből eljöhetnének a Mecsekbe tanulni a turistajelzés-festők - hát ez volt a kivétel!) Jelzés-ösvény-műhold sehol, jobb híján botladoztunk az árok mélyén a sárban, iszapos ágakon ugrálva át, káromkodva rendesen... A borult sötétben, az árok alján a szakadó esőben elég kilátástalannak tűnt, hogy ebből valami jó süljön ki. Emlegettük a kondicipős turistákat, hogy vajon hogyan jutottak ki az elátkozott völgyből?
jelzés, gyalog azon haladtunk tovább. A
-on jobbra letértünk, innen nem messze van a N46° 07.916 E18° 12.139 448m pont. Itt ágazik el balra a
jelzés, ami a Darázs-kúthoz vezet.
-
-
- 
útvonalon a Mélyvölgyi kőfülke (GCKOFU) felé.