Hmm... Mit is írjak... Szerintem minden gyerek szereti a kincskeresést, de a többség ezt kinövi. Nevezzük őket - remélem, a varázslók nem sértődnek meg, hogy plagizálok - muglinak. Az a kevés, aki nem, nos ők a kesserek... Én az utóbbiak közé tartozom, ezt büszkén (fej behúz, összerezzen) vállalom. Ugyanis mióta nekikezdtem, újra érzem azt a kellemes izgalmat, amit anno. De talán, nem kell részleteznem, és azt hiszem, ezzel meg is magyaráztam, hogy egy '72-es évjáratú pasas miért kúszik-mászik erdőkben, vagy miért hagyja, hogy az eső pacallá áztassa kincskeresés közben... Na jó, elmondom... Azért, mert élvezi a vadászatot, és mert néha jó egy kicsit gyereknek lenni...
Párommal Adrival együtt járjuk a ládák sorát, örömmel látom, hogy - többnyire - neki is tetszik a vadászat. Egyébként villanyszerelő vagyok, közvilágítást javítok, a párom könyvelő. A GPS megvételét régóta tervezem, de most, hogy autónk lett, ez is összejött, és a megvétele után négy nappal a Lőrinci kiserdő ládájával kezdetét vette a ládászás, remélem, sokáig... Hát ennyi, kis bemutatkozásom végére értem. Remélem, érdemes volt elolvasni... Bye, jó vadászatot mindenkinek!