geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Patkó-kút
Patkó-kút
Erdei pihenőhely
Erdei pihenőhely
Kopjafa és tó
Kopjafa és tó




Típus:
forrásturistautak.hu-n
Név:Patkó-kút
Szélesség (lat):N 46° 33,284'
Hosszúság (lon):E 18° 1,910'
Magasság:214 m
Település:Somogyszil
Megye:Somogy
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:hev
Felhasználó:Hev
Dátum:2009.07.12 18:06

Kiépített, rendezett forrás, üzemel, a vize iható.
Közelében szépen kiépített pihenő hely, kopjafa, erdei tó.

Legkönnyebben Törökkoppány felől lehet megközelíteni.

'Somogydöröcskéről, Szorosadról és Törökkoppány felől is megközelíthető csodálatos kirándulóhely a Patkó-kút. Öt forrás is ered egy völgyben, amelyek vize találkozva kis tavakat képez. A katlanban állt egy hatalmas bükkfa is, ezen a fán láthatók voltak a P.B. betűk. A hagyomány szerint ez Patkó Bandinak a múlt századi betyártörténetek legendás alakjának monogramja. Ez a fa 1946-ban száradt ki.
S, hogy miért nevezik Patkó-kútnak az öt forrás vidékét? Úgy mondják, hogy sűrűn megfordult errefelé a híres betyár.
Ezen a helyen látható volt egy kápolna is,benne egy Mária szoborral és előtte pedig egy karfás fahíd. A Mária szobrot sajnos ellopták. A kápolna és a fahíd 1947 nyaráig elfogadható állapotban még megvolt, később elbontották. Ma már csak a téglatörmelékek árulkodnak a sűrű erdőben, hogy valaha ott kápolna állt. Jelenleg a Patkó-kút 1,6 hektáros területe kirándulóhelyként van nyilvántartva.
A környék tisztítását, padok, asztalok készítését a kettős tó kialakítását Ertmann Imre erdésznek köszönhetjük. Az évszázados fák sajátságos mikroklímát biztosítanak számos ritka, védett növénynek. Szártalan kankalin, farkasszőlő, békabogyó, vad orchidea. Öreg bükkök mellett fekete dió és vadgesztenyefák utalnak rá, hogy a Hunyadi grófok kedves kirándulóhelye lehetett ez a völgy. Egy idős kanadai vasfával is találkozhat a nyitott szemmel járó ember, amelyhez hasonló csak a nágocsi kastélyban nő.'



PATKÓ BANDI

Patkó Bandi nevét egy országszerte elterjedt, szójátékra épített műdal vette szárnyra. Puszta csárda két oldalán ajtó Oda ugrat pejparipán Patkó Szép csárdásné, úgy adja fel a szót, Látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, jöjjön ide, láthat, Négyet visel e gyönyörű állat, Az ötödik magam vagyok, nemde? Kettő meg a csizmámra van verve. Alakjához a betyárokra általában jellemző történetek kapcsolódnak, személyéről semmi bizonyosat nem tudunk. Valószínűleg a literátus „Bandi-betyár” egyik folklorizálódott alakja. Patkó Bandihoz kapcsolódó mondák többsége sztereotip fordulatokat elmesélő a) erdőben szegény asszonnyal találkozik, aki nem fél tőle, ezért megajándékozza, pl. gazdag kereskedőtől veszi el a ruháravalót, de a gazdagot megbünteti, mert rosszat híresztel róla b) halálával kapcsolatos mondák szerint az érte felkínált vérdíjért elárulják. Még a pandúrokkal való tűzharcban is tekintettel van arra, hogy akinek nagy családja van, azt nem öli meg; végül a túlerő áldozata lesz Patkó István és János (ill. Sándor) Somogy nevezetes betyárjai; mindkettőt 1862-ben végezték ki. János (valószínűleg a Sándor néven feljegyzett kalandok is vele kapcsolatosak) betyárvirtusairól, bátorságával való kérkedésről volt híres. Patkó Pista és Sándor nevével őrizte meg a szájhagyomány a sitkei kalandot (valóságban János követte el), amikor a betyár megüzeni, melyik napon fogja meglátogatni a nagygazdát és pénzét elkérni. A zsandárokkal őriztetett vacsorázó uraságot valóban meglepik, aki ijedtében kiugrik az ablakon: Patkó Sándor levelet ír Sitkére, Kilencezer forint legyen előre! Patkó Sándor az ablakot zörgette, A Nagy Sándor erre igen fölijede Arany pohár sej-haj, holdvilágnál ragyogott, A Nagy Sándor az ablakon kiugrott. Patkó István és János nevéhez kapcsolódó mondák közül ismertebbek a népet harácsoló plébános megbüntetéséről szólóak: a) a túl magas temetési költség miatt a betyár a plébánossal megásatja a sírt, és nyakig beletemeti; – b) a gazdag plébánosnak (vagy uraságnak) megüzeni, hogy másnap elmegy a pénzért. Álöltözetben parádés kocsin érkezik, a pénzt zsebre teszi és a plébánost elviszi a hetedik határba, ott magára hagyja; – c) a fogságban hozzá jó szívvel segítőkészen közeledő zsandárnak elárulja, hogy hová rejtette kincseit, ezzel akarván meghálálni jóságát. Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő. Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban: Puszta csárda két oldalán ajtó Oda ugrat pejparipán Patkó Szép csárdásné, úgy adja fel a szót, Látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, jöjjön ide, láthat, Négyet visel e gyönyörű állat, Az ötödik magam vagyok, nemde? Kettő meg a csizmámra van verve. A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak. (Megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.) Patkó Bandi Krúdy Gyula Valakit elvisz az ördög című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem minta a vidéket járó Alvinczi Eduárd önkéntes testőre. Somogy megyében „saját” betyárjuknak tartják. Darány és Csokonyavisonta közt egy hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) „Patkó Bandi fája” néven ismert. A Balaton-parti Zamárdiban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei Hosszúhetény hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. 1904-ben Rákosi Viktor Az én falum című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. „Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvõhelye? - Oda magam fekszem, - mondá a szives házigazda.”
Forrás: http://www.betyarvilag.eoldal.hu/cikkek/patko-bandi---patko-testverek/patko-bandi.html
forrás-lista
forrás-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése


Megjegyzések:
Ajtony 2012.03.08 07:13
Szükséges egy kis forráskritika a népi mondáknál. A PB monogramoknál erősen kilóg a lóláb. Patkó Bandi a valóságban nem létezett. Volt viszont Patkó János és Patkó István. István a zsandárokkal vívott harcban vesztette életét, síremlék-kopjafája Bábonymegyer temetője mellett bejegyzett POI pont.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu