geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Sáncmaradványok
Sáncmaradványok
Megsemmisült alagút
Megsemmisült alagút
Löszfal az alagút bejáratánál
Löszfal az alagút bejáratánál
Az alagút bejárata
Az alagút bejárata
Típus:
romturistautak.hu-n
Név:Ropolyi Várhegy
Szélesség (lat):N 46° 15,982'
Hosszúság (lon):E 17° 46,132'
Magasság:258 m
Település:Zselickisfalud
Megye:Somogy
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:Ajtony
Felhasználó:Ajtony
Dátum:2008.11.11 17:10

Hosszabb túrához a behajtást korlátozó tábla előtt parkolhatsz (N 46° 15,557' E 17° 49,712' 260m).
A ropolyi aszfaltos útról indulva két megközelítést választhatsz.
A) A ropolyi major közelében hagyod el az aszfaltos utat (N 46° 15,217' E 17° 46,795' 170m), ekkor jelzetlen kocsiúton északnyugatra indulva óvatosan kikerülöd a tanyagazdaságot (főleg ha a kapuja nyitva van). Az út ezután hamarosan északi irányba fordul, és felvisz a hosszú domb gerincére.
B) Kardosfa közelében itt (N 46° 14,766' E 17° 45,479' 275m) indulsz nagyjából észak felé az erdei úton.
Mindkét útvonal mentén a végeérhetetlennek tűnő ropolyi rengetegben jársz. Az első útvonal mentén, a völgyből indulva érzékelhető legjobban, hogy miért nevezzük hegynek az általános szabályok szerint csak dombnak számító zselici magaslatokat.
Ha körtúraként szervezed, akkor a ládától visszatérőben délnyugati irányban ereszkedhetsz le a dombgerincről a könnyen járható, ritkás erdőn és tisztáson át, majd egy vadregényes vízmosta völgy északi peremén ereszkedve célzod meg azt a helyet, ahol valaha egy fahidacska segítette az átkelést (N 46° 15,725' E 17° 46,868' 165m) a Ropolyi-árok fölött. Itt becsatlakozhatsz a P- jelzésbe, amely visszavisz a ropolyi majorhoz.
Ropoly várhegye
A ma is Várhegy néven ismert, a Zselic dombjainak jellegzetességét mutató meredek oldalú, nagyjából vízszintes gerincű dombvonulat észak-déli irányban hosszan nyúlik el, ahogy azt az erózió kimunkálta a mélyebb kőzetrétegek törésvonalai mentén a sárgaföldből álló fennsíkból. A kelet felől határoló völgyben a Ropolyi-árok vize, nyugat felől a Vári-víz tart észak felé, hogy végül a Berki-patakban egyesülve siessenek a Kaposba. A Várhegy gerincének magassága 260...270 m. A keletről határoló völgytalphoz képest a magassága 90...100 méter, a nyugatihoz képest valamicskével kisebb.

Ropoly vára, az ősi gyepű erődített helye
Őseink honvédelmi alapelve a gyepűrendszeren alapult. A gyepük természetes akadályt jelentő, ritkán lakott védelmi zónák. Ilyenek voltak a mocsarak (Hanság), járhatatlan hegyvidékek (Keleti-Kárpátok) vagy a nagy folyók. Déli irányból Hazánkat hármas gyepűrendszer védte. A legkülső öv a Száva, a középső a Dráva és a legbelső a Zelic vidéke volt. Itt az ellenség előrehaladását a szaggatott felszínű dombvidék mocsaras völgytalpai meg a meredek oldalú, beerdősült dombok, és azon túl a Kapos-Sió völgy végeláthatatlan mocsarai jelentették.
A Kapos völgye a mai Kaposvárnál erősen összeszűkült, békeidőben itt volt a legkönnyebb az átkelés, ez a hely kapuként szolgált (innen ered városunk neve). Hadviselés esetén ezt az átkelőt nagy erőkkel kellett védeni, ennek előretolt pontja Ropoly vára volt a Zselic egyik meredek oldalú, magas dombhátán.
Ropoly vára a Honfoglalást közvetlenül követő időktől kezdve őrizte a gyepüvonal legkönnyebben leküzdhető szakaszát Ropoly község (Rupul) körzetében [1]. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Szent István király egy bizonyos Rupel nevű német lovagnak adományozta, ez a név eredete. A XII. század elején a vár a Monoszló nembeliek birtokába került, tulajdonosai később Ropolyiaknak nevezték magukat. Tőlük I. Károly (Károly Róbert) király hűtlenség miatt 1319-ben elkobozta, és a vár a Győr nembeli Szerdahelyieké lett. Ez a vár kőfalak nélküli cölöpvár lehetett földsáncokkal, ezért mára szinte teljesen elenyésztek a maradványok. Annál is inkább, mert a 14. században már Ropoly szerepét átvette Ropolyújvár (Kaposújvár) erődítménye, és a ropolyi várra több gondot nem fordítottak.
Helytörténészek kutatásai alapján [2] így írhatjuk le az egykori várat: A hatalmas vár hossza 520 m, legnagyobb szélessége 140 m volt. Építési módja a honfoglalás-kori vörössánc várakkal mutatott rokonságot. Ennél az agyagos földből épített sáncokat tűzifával körbehalmozva téglaégetés módjára kiégették, így érték el a nagyobb állékonyságot. Ilyen módon a sáncok sokkal meredekebbek lehettek a természetes rézsűszögnél. Ez a szakértők egyik csoportjának a véleménye. A másik csoport azt állítja, hogy a vörössánc-várak fala szorosan egymás mellé levert cölöpökből álló gerendafalak közé vert agyagból készült, és csak az ostromkor bekövetkező tűzesetek miatt égtek téglaszerű anyaggá. Ha ez volt a helyzet, akkor a kiégett falak függőlegesen álltak. Mi amatőrök nem tudjuk a vitát eldönteni, mert a vár nyomtalanul tűnt el. Legalábbis a ma ismert forrásmunkák szerint. De elég a Várhegy gerincén végigmenni, hogy a dicső múltú vár (vagy valami még régebbi, ismeretlen eredetű erősség?) földmunkáinak nyomára találjunk.
Árulkodó nyomok
A terepadottságnak megfelelően észak-dél irányban elnyúló vár megrohanását a magas dombvonulat nyugati és keleti lejtőjének meredeksége nehezítette. Délről a dombgerinc fokozatosan emelkedik, magassága így éri el a vár keskeny platóját. A vár feltételezett déli végénél azonban a gerinc vonalát egy váratlan horpadás töri meg. A keskeny gerinc ilyen nyeregszerű bemélyedése a Zselic formakincsét ismerők előtt teljesen váratlan, természeti folyamatokkal nem igen magyarázható. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a vár megközelítését eleink a dombgerinc V-keresztmetszetű átvágásával nehezítették. Az elmúlt évszázadok során aztán az idő megtette a magáét: a természettől idegen földmunka határozott körvonalait az erózió lejtőkké formálta. Kicsiben, de hasonló jelenség figyelhető meg a somogyszentimrei földvárnál (http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=147112). Ott a várdomb átvágása még tisztán azonosítható, mivel a vár pusztulása jó pár évszázaddal később történt.
Tovább haladva észak felé, beomlott alagútrendszer nyomait találjuk. A természeti formáktól idegen beroskadt árkok eredete nem érthető félre, mivel egy ponton feltárul a sárgaföldbe vájt alagút napvilágra került szakasza, amely mélybe vezető járat sötét kapujaként tűnik elő. Az omlásveszély miatt nem javasoljuk, hogy lebocsátkozz a titokzatos lejárón. A 40-esévek végén végzett régészeti kutatás során egy 12 m-es szálfát bocsátottak le, de azt elnyelte az üreg [3]
Persze ezeket a dolgokat egy szakértő kutatása más megvilágításba is helyezheti.
Északra indulva, az erdőből kijutva feltárul előtted a jellegzetes zselici táj: a Vári-víz völgye, és azon túl Kisfalud látképe (N 46° 16,637' E 17° 45,705' 205m)

Források:
[1] Magyar Kálmán, Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig (Somogy m. Múzeumok Igazgatósága, 2005.)

[2] Nagy Zoltán, Dávid János, Buzási Éva: Kaposvár városismertetési kézikönyve (Dávid kiadó, Kaposvár 2009.)

[3] http://zselickisfalud.hu/files2/zselickisfalud-tortenete.pdf
[4] http://simonfaihivatal.hu/wp-content/uploads/%C3%96r%C3%B6ks%C3%A9gv%C3%A9delmi-hat%C3%A1stanulm%C3%A1ny1.pdf




Közeli települések: Zselickisfalud Ny felé 2.87 km, Szilvásszentmárton Ny felé 3.54 km, Patca ÉNy felé 4.9 km (2015/01/12 set by MapAudit, O'Eye)
rom-lista
rom-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.