Munkács a váron kívül számos más nevezetességgel is rendelkezik, ilyen többek között a Rákóczi-ház vagy "Fejér-ház". A főutca vonalától kissé beljebb lévő épület elődjét még valószínűleg I. Rákóczi György emelte a XVII. század során.
Mai formáját Schönborn Erwin gróf idején nyerte el, aki az osztrák barokk egy kiemelkedő mesterével, Johann Balthazar Neumannnal készítette el az átalakítás terveit. Olyan előkelő vendégek fordultak meg akkoriban a Schönborn családnál, mint II. József, Ferenc József, Rudolf főherceg.
A Fejér-ház kertjében tekinthető meg a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékműve. Matl Péter alkotását 1991-ben avatták fel.
A fejedelem elbujdosásának 200. évfordulója alkalmából (1911) a Rákóczi-ház homlokzatán egy márványba vésett szöveget helyeztek el a munkácsiak, nagy ünnepség keretében.
Későbbiekben az 1911-ben felavatott emléktábla fölött elhelyezett, kerámia Rákóczi-ábrázolást leverték, a gyönyörű fekete márványt durván összekarcolták. Munkács magyarsága a rendszerváltást követően – amennyire lehetett – helyreállította a táblát. Matl Péter munkácsi szobrászművész a Rákóczi-reliefet is újramintázta.
Az emléktábla ma is olvasható szövege:
„Rákóczi Ferenc vezérlő Fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége 1711-1911”.
Ezt követi az alábbi vers:
„Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek
Szellemed él köztünk s védi e drága hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel
Jár a magyar nép
Munkács béke ölén
Nagy neved áldva virul”
Mint a szövegből is látszik ezt az emléktáblát 1911-ben avatták fel. A háború után nagyon megrongálódott, de 1989 májusában a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör aktivistái újraavatták az emléktáblát.
