A 280 m tengerszint feletti magasságon fekvő nosztrai pálos kolostor alapítási éve 1352. folyamatosan működött 1525-ig, amikor a törökök ostromát verték vissza a szerzetesek.. 1526 után a törökök elől azonban el kellett menekülniük és a kolostor a templommal együtt elnéptelenedett és romossá vált. 1687-ben is romosnak írták le, újjáépítése csak 1711 után kezdődött meg.
A kolostor körüli erősítésekről okleveles említést nem ismerünk. A legkorábbi adat egy 1694-ből származó térképen szereplő ábrázolása. A templom és a kolostor tömbjét téglalap alakban egyenes fal övezte, amelyből a déli oldalon két félköríves bástya és egy szögletes kaputorony ugrott előre. Ez a rajz egyúttal az egyetlen alaprajzi ábrázolása ennek az erődített kolostornak. 1732-ből egy madártávlati kép mutatja még a lőréses falat és két szögletes sarokbástyát, utóbbiak feltehetően a korábban félköríves bástyák átalakítását jelentik.
A továbbiakban már csak néhány futólagos említést tudunk. 1799-ben „bástyákat” említenek, 1837-ben pedig azt olvashatjuk: „Vastag bástyafalak környezik a két testvérépületet (ti. a kolostort és a templomot), melyeken több ágyú – ablak - nyílások szemlélhetők, honnan is háborús időkben védelmezé magát a szerzetes gyülekezet”. Utoljára 1843-ban és 1851-ben említik, hogy a templomot hajdan „sáncokkal” erősítették. A XIX. századi ábrázolások azonban, a leírásokkal ellentétben már nem tüntetik fel az erődítésmaradványokat. A kolostor jelenlegi állapotában nem látni erődítésnyomokat, ezeket a múlt század 60-as éveiben, az épület börtönné való átalakításával nyílván eltüntették. Az erődítések építési idejét, az egyetlen ránk maradt alaprajz alapján, a XV – XVI. századba helyezzük.
A táblát a templomkert kapuja előtti második platánfára helyeztük.
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
