Ez a templom ezon kevés épületek egyike, amelyet nem "mosott el" az 1879-es nagy árvíz. A szegedi ferences rend temploma ez, amely a Mátyás téren található. Ezt minden szegedi tudja. Azt már kevesebben, hogy a templom Havas Boldogasszony nevét viseli.
Leírás a vendégvárón:
Az Alföld egyik legmonumentálisabb középkori műemléke az alsóvárosi templom. A belső berendezés a hazai barokk jellegzetes példája.
A 63,5 méter hosszú teremtemplom hajdan az Alföld legjelentősebb egyházi építménye lehetett. Tágas méreteivel, világos elrendezésével elsősorban a prédikációnak, az értelmi meggyőzésnek akart színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították ki a templomra jellemző, sajátosan magyar, puritánnak tetsző formavilágot.
A szentély mennyezete csillagbordás, a hajóé az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, hálóbordás. Ez utóbbi bordázata már nem a mennyezet merevítését szolgálja, csak díszíti azt.
A hazai ferences templomokra jellemző a sekrestye kialakítása és a torony elhelyezése is. Utóbbi a szentély mellett emelkedik, így zsolozsmázáskor könnyebben, egyidejűleg lehetett harangozni. Alsó része a középkorban, folytatása 1771-ben, sisakja 1827-ben készült el.
A rendház mai formáját 1718-1751 között nyerte, ám az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy nagyrészt középkori eredetű. A feltárás során megtalálták az emeleti szerzetesi cellák apró ablakait, melyek különösen a nyugati épületszárny homlokzatán láthatók. A földszinti, pálcatagos ablakok valószínűleg az első refektórium megvilágítására szolgáltak.
A tér felőli évszám alatt helyezték el Mátyás király bautzeni domborművének másolatát 1931-ben.
A templom bejelentkezéssel látogatható 9-12 és 14-17 óra között.
