Összesen: 272 db hozzászólás
Lapozás: előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | következő
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.23 10:09:49 (196) |
Ez lelcache és emerzee akciója. ha visszanézel úgy 177-ig, onnan tudod követni.
Ha jól értem, azt csinálták, hogy két egymás mellett levő GPS által mutatott értékük volt, az eltérés pár ezred perc - ez kb. 15 m.
Ezután az egyik értéket betették a másik GPS-be, és kérték a távolságot. Ez lett 30-50 m körüli (többször eljátszották).
Erre mondtam én, hogy ha a 60CS-ben rögzítem az aktuális koordinátát waypointnak, akkor azonnal kijelzi annak távolságát. És ez még soha nem volt nekem 0 m!
Ellenben 10-20 mes nagyságrendre emlékszem, ilyet sokszor láttam.
Az én tippem szerint a kb 10-15 m-es hibához a távolságmérő GPS tett hozzá még 10-30-at (mert újraértékelte a saját helyét).
[ előzmény: (195) pulbrich, 2004.12.23 09:51:34] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.23 09:14:42 (194) |
Kis távolságokon látni fogod, hogy a Mr. Zerge-féle érték helyes.
A hibát ott követed el, hogy
47 fok 59.999 perc után egy ezredperccel a 48 fok 00.000 jön (Próbáld ki.) Ezért az osztó nem 100.000, henm 60,000 !!!![ előzmény: (193) emerzee, 2004.12.23 07:22:27] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 23:45:06 (192) |
10-20 m eltérést két különböző időpontú mérésben valószínűleg hibahatáron belülinek kell minősíteni.
Érdekes (lehet) viszont az a kérdés, hogy azonos típusú GPS-nek azonos helyen mennyivel szabad eltérnie. (Statikus mérés.)
Különböző tipusú (software, antenna típus) GPS-ek azonos helyen? (Még mindig statikus.)
A fenti statikus méréseknél nyilván átlag (azaz nem best praktice) műholdállást kellene figyelembe venni.
Érdekes lehetne egy célpont megközeleítési dinamika is, de ezt most hagyjuk - késő van.
Mármost ha mindezekről van adat, akkor nekem elég egy link, és nem szóltam semmit. Ha ilyen nincs, én szívesen rászánnék pár órát, hogy legyen - ha valaki (nálam komolyabb) szakértő még segít is, mi legyen a jegyzőkönyv tartalma...
[ előzmény: (187) piret, 2004.12.22 22:29:49] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 23:16:34 (191) |
Kösz, innen fejszámolással is kijön az a bizonyon kb. 15 m!
Amúgy meg megpróbálom megjegyezni a számokat :)).[ előzmény: (188) Mr Zerge, 2004.12.22 23:04:49] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 23:14:31 (190) |
Amikor a 60CS-en megnyomom a mark gombot, soha nem 0 m-t ír ki a megjelölt pont távolságának. Ezen mindig elcsodálkozom. De láttam már 19-20 m-es távolságot is ilyenkor.
Furán működnek ezek a készülékek :(.[ előzmény: (189) lelcache, 2004.12.22 23:06:57] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 22:21:20 (186) |
Az előbbiek kapcsán arra gondoltam, talán nem volna érdektelen egy alkalmas pillanatban több, különböző vételi viszonyra kipróbálni egyidejűleg több készüléktípust (mondjuk előre átgondolt szabályos jegyzőkönyvet felvéve, esetleg video-dokumentációval). Lényegesnek tartom, hogy egy-egy típusból legalább három - de inkább több résztvevő legyen.
Erre a versenyek időpontjai látszanak a legjobbnak - itt a megfelelő létszám és típusvariáció rendelkezésre áll - és talán be lehetne iktatni egy-két órát ilyen célokra.
Mit szóltok?
|
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 22:09:48 (185) |
Beírtam a MapSource-ba. Nekem is annyi. Ezt modjuk előbb is megtehettem volna :(. Ez nem kevés, de közel sem 40-50 m.
[ előzmény: (183) ÖregTom, 2004.12.22 21:57:09] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.22 21:49:14 (182) |
lelcache:
Az, hogy Emerzee szerklije cserére érett-e, vagy nem, ti jobban látjátok.
Valamit azonban nem értek. Ha én jól tudom, akkor 1 ezred különbség É-D irányban kb 0.9 m, K-Ny irányban pedig ennél kisebb, kb sin 47 fokos szorzóval. (A pontos értékeket nyilván mindjárt beírja valaki.)
Mármost 3 + 8 ezred hibából hogyan lesz 40-50 m eltérés? Nekem ez (2x) +/- 5 m pontosságnál még hibahatáron belülinek tűnik. Vagy elrontok valamit?
[ előzmény: (166) lelcache, 2004.12.21 23:48:01] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.17 20:51:16 (125) |
Nem vagyok szakértő.
Jelenleg - tudtommal - nincs info arról, mikor lép a rendszer teljes üzembe. Feltételezem, ha lenne ilyen info, azt pillanatokon belül megtudnánk, és valaki azonnak be is linkelné ide.
Saját tapasztalatom szerint a rendszer praktice folyamtosan működik ma is - legfeljebb ennek nincs garanciája. Van egy bizonyos 44-es hold (valahonnan - bizonytalanul - úgy tudom, hogy ez az Astra család egy transzpondere, de ez nem biztos), amely adja a szükséges differenciál-jelet.
1. Ha ez fogható az adott helyen (ehhez igen jó, alacsony vertikális szögű dél-délkeleti kilátás kell), valamint
2. A készülék akarja is ezt venni (azaz benne van az almanach-ban), továbbá
3. Nem akar venni más differenciál-jelet sugárzó holdat (a 33 sanszos, erről +/- -t is hallottam, a 37,39-ről viszont azt, hogy nem szabad)
akkor a differenciál vétel megjelenik.
Nekem Észak-Budán, nagyjából Csillaghegyig befelé több hónapja, lényegében stabilan van ilyen vételem, minden nap. 33 nincs az almanch-ban, 44 van.
Tapasztalatom szerint a differenciál-vétel a pontosságot önmagában nem növeli. Amikor megjelennek a D-betűk a holdakon, a kijelzett pontosság nem nő. Másrészt ilyen vételnél tényleg látni néha +/- 1-2 m-es pontosságot (kijelezve), mondjuk kerékpáron haladva, 20 km/h körüli tempó mellett, sok hold vételével. Az azonban nem igaz (én legalábbis nem láttam olyat), hogy 3-4 hold+diff üzemmód 8 m alatti pontosságot adott volna.
Az a gyanúm, rajtunk ez nem segít, két okból sem. Egyrészt a dolog inkább a repülőknek szól, ahol nem zavarnaka tereptárgyak, másrészt meg minek nekünk 1-2 m-es pontosság?[ előzmény: (121) Mákos, 2004.12.17 19:49:44] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.17 18:44:32 (120) |
Volt már szó erről a témáról, és akkor én feltettem pár kérdést az amúgy európai biztonságpolitikával foglalkozó fiamnak. Most idézet jön a levelezésről:
"...
A fenti link egy cikkre vonatkozik. Kerdesek:
1. Lehet-e ez az ujsag hiteles?
2. Le lehet-e loni muholdakat (20-30 db)? Szerintem ez nem trivialis,
plane ennyit.
Udv,
Apa
Szia!
Olvastam én is.
A (technikai) részleteket majd hétvégén, addig néhány rövid válasz.
1. Majd utánaolvasok, hátha másutt is megjelent. Mindenesetre - kicsit
más olvasatban - számomra a Galileo rendszert kimondottan pozitív
fényben tünteti fel: ha ugyanis ennyire félnek tőle, akkor működik,
mégpedig nem is rosszul... :-)
Itt egyébként érdemes ez ügyben körülnézni:
www.globalsecurity.org
Más kérdés, ha lelövöd valakinek a műholdját, az ugye kb. hadüzenettel
ér fel, tehát a kérdést ennél azért nyilván kicsit óvatosabban
kezelik...
2. Műholdak lelövése:
Igen, lehetséges.
A, A világűr ugye (elvileg legalábbis) fegyvermentes övezet, viszont
léteznek úgynevezett műholdelhárító rakéták (majd ha hazamegyek, mutatok
ilyeneket). Ezek olyanok, mint egy normál légiharcrakéta, csak kicsit
nagyobbak - egy speciálisan átalakított F-15-ös vadászgép felviszi őket
a lehető legmagasabbra (kb. 13-15 km.), onnan a rakéta a saját
hajtóművét használja.
Ezeken egyébként csak minimális robbanótöltet szokott lenni (több hely
marad az üzemanyagnak), a műholdat általában ütközéssel semmisítik meg.
B, kicsit nagyobb rakétával nyilván a földről is le lehet őket lőni.
C, És akkor azt a trükköt még nem is emlegettük, hogy egy űrsikló
felmegy, és kiszór egy csomó szemetet, amik véletlenül ütközőpályán
lesznek a Galileo műholdakkal. Ennek nagy előnye lehet, hogy egyszerre
több holdat is le lehet így kapni, ha az űrsikló elég ügyes.
Ennek egy kifinomultabb - és kevésbé feltűnő (tudod, műszaki hiba... :-)
) változata lehet, hogy pl. egy már nem annyira fontos műhold pályáját
úgy módosítják, hogy ütközzön egy Galileo-műholddal.
D, És még nyilván van néhány egyéb módszer is - biztosa vagyok benne,
hogy a hidegháború alatt mindenki elég részletesen kidolgozta, hogyan
lőheti le szükség esetén a másik műholdjait...
3. Nem vagyok benne biztos, hogy a rendszer megbénításához mind a 20-30
holdat le kellene lőni. Nem tudom, ezek milyen pályán mozognak, de ha
csak kicsit "kiritkítod" őket (pl. az adott kontinens fölött) máris nem
fog működni.
(Ha pl. a rendszernek vannak mondjuk átjátszó-műhold elemei, akkor elég
azokat kiiktatni.)
Többit hétvégén szóban. Addig megkísérelek kicsit utánaolvasni.
Üdv,
...."
Na itt az idézet vége.
Aztán kaptam tőle egy nappal később még egy levelet:
"....
Szia!
A tegnapi kerdeshez javaslom a csatolt jelentes 13. oldalat, illetoleg
az amerikaiak eljarasat illetoen az egeszet.
Kezeld bizalmasan, kerlek!
(Nem kell tole megijedni, annyira nem komoly, csak mondjuk ne tedd fel
GPS rajongok honlapjara... :-) )
...:
A nálam file létezik ;), de angolul tudni kell.
[ előzmény: (119) pulbrich, 2004.12.17 18:18:57] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.17 18:10:09 (118) |
És nem is csak a sajátját:
"Bush arra is utasította a Hadügyminisztériumot, illetve a Belbiztonsági Minisztériumot, hogy dolgozzon ki olyan módszereket, amelyekkel krízishelyzetben meg lehet akadályozni, hogy akár az Egyesült Államok, akár szövetségeseinek műholdas hálózatai elérhetők legyenek bizonyos területekről."[ előzmény: (117) Kolesár, 2004.12.17 18:08:42] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.17 16:47:00 (116) |
Bocs, a kisütést, meg az újraformázást sem :(. Én kisütni a szerkezettel, egyébként pedig egy elemlámpával szoktam.[ előzmény: (115) Gabe, 2004.12.17 16:22:19] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 23:22:23 (94) |
Immár: OFF:
Filozófiai értelemben igen, bár én már elég sokat rágódtam rajta, és nem érzem annak. A világnak vannak nézőpontjai, és ezek különböznek.
Matematikai értelemben pedig nem vonz - én magam valószínűleg nem tudnám kiszámolni, ha meg valaki kiszámolná, az eredmény praktice használhatatlan lenne (a ládakeresésben).
A támához kapcsolva az OFFtopicba mindjárt felteszek egy tanmesét...
:ON[ előzmény: (90) pulbrich, 2004.12.15 18:20:30] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 23:09:25 (93) |
Először és is a középpont-szélső pont ábrát rajzoltam föl - egy Móriczka kézi vázlaton. A korábbi megjegyzésem Pulbrich-nak arról szólt, hogy finomabban rajzolva beláttam, hogy a legnagyobb szög az érintőnél van.[ előzmény: (92) Mr Zerge, 2004.12.15 18:33:55] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 17:25:51 (89) |
Elmerengtem, és első blikkre azt mondtam, hogy nem, mert itt két teljesen független esemény zajlik le. Aztán konzultáltunk matematikus fiammal, aki azt mondta, hogy nem ez a valódi probéma, hanem az, hogy meg kellene mondani, mit csinálsz a mérések után.
Ha például felfestesz egy vonalat az első mérés után a megfelelő irányba, majd átmész a második helyre, mérsz, és ide is felfestesz egy vonalat, akkor az egy "protokoll" az Ő megfogalmazásában, és erre nézve ki tudja számolni, hogy milyen mérési hibák esetén hova, milyen valószínűséggel esik a tényleges pont.
Ha azonban a mérések eredménye ismeretlen, vagy nagyon nagy hibával terhelt módon (pl: arra a fa felé, sacc/kb. 100 m-re) összegezhető, akkor nem jársz jobban.
A lényeges itt az (szerintem), hogy nem a pont helye, hanem annak térbeli eloszlási valószínűsége határozható meg több mérés együttesen figyelembe vehető eredménye alapján.
Ennél azonban feltehetően az intuíciónk és gyakorlatunk többet ér :)[ előzmény: (84) pulbrich, 2004.12.15 12:57:00] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 17:13:45 (88) |
Kicsit nézegettük, és beláttuk, hogy az elgondolásod helyes. A képlet viszont +- arcsin((x+y)/t).[ előzmény: (87) Mr Zerge, 2004.12.15 14:25:17] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 12:32:38 (82) |
Valóban r/t, és ahogy közben ma bevillant, nem sin, hanem tg. Mondtam én, hogy késő van :([ előzmény: (81) pulbrich, 2004.12.15 11:37:57] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 03:36:59 (79) |
A 6/8 óra különbség - szerintem - simán a hideg rovására írható.
Arra én is felfigyeltem, hogy a készülék (60CS) kisebb töltöttségi szintet jelez ki, amióta hideg van. Az érdekes azonban az, hogy ettől még az akkuk használati időtartama nem csökkent észrevehetően (bár 20%-ot nem biztos, hogy észrevennék, ha külön nem figyelem). Az viszont igaz, hogy én 2200-2300 mAh-s NiMH akkukat használok...
[ előzmény: (70) rongylab2, 2004.12.13 21:17:16] |
|
Gabe | hozzászólásai | válasz erre | 2004.12.15 03:19:51 (78) |
Én magamnak ezt a problémát a következőképpen értelmezem:
A GPS az én helyzetemet méri valamilyen hibával, legyen ez "+/-r", az egyszerűség kedvéért kör alakban (felesleges tovább bonyolítani). Ez lényegében azt jelenti, hogy megad nekem (ismét az egyszerűség kedvéért) egy pontot egy r sugaru körön belül - azzal, hogy itt vagyok. Ez a pontmegadás azonban - ha rendszeres hibáról nem tudunk - véletlenszerűnek fogandó fel.
Ezután a GPS kiszámítja a mért helyzethez képest a keresett pont irányát, és ezt a vektort megadja.
Ha a GPS-t ráteszem a keresett pontra, akkor a fenti feltételekkel minden újabb helyzetértékelésnel egy véletlenszerű irányvektort (és persze távolságot) kapok.
Ha eltávolodok a keresett ponttól "t" távolságra, akkor a (még mindig véletlenszerű) irányszög-eltérés maximuma:
sin(iranyszog) = r/(t+r).
Azaz: ha elegendően távolra megyek (a pontossághoz képest), akkor elég jól be tudom mérni a helyet.
Ennek jegyében (mióta erre rájöttem), rossz műholdvételnél azt csinálom, hogy keresek egy jó vételi helyet valahol, úgy 50-100 m távolságra, és itt bekapcsolom a (kalibrált) compasst (60CS). Ezután elindulok a megfelelő irány felé, és folyamatosan haladok, lehetőleg nem kitérve. Tapasztalataim szerint ilyenkor a készülék valahogy elsőbbséget ad az iránytartásnak, és a pontosság romlása nem igazán zavarja, vidáman méri a távolságot. Persze ha megállok, bóklászni kezdek, jelentősen kitérek, stb., akkor újraértékeli a helyzetet, és immár egy kisebb "t"-nek megfelelő mérési pontosságot fog mutatni, ráadásul rosszabb vételi viszonyok, tehát nagyobb "r" mellett :( Ekkor - rosszabb esetben - újra kezdjük.
Végveszélyre persze ott van nálam a jó kis ciril betűs, nagyítós, iránymérésre alkalmas normál tájoló.
Ps: a fentiekben - ha amúgy más hibát így éjszaka el nem követtem, természtesen van némi pongyolaság/pontatlanság,. A leglényegesebbek: egyrész nem kör a GPS mérési hibája, másrészt a célpont koordinátái is pontatlanul lettek bemérve (bár ezt a GPS nem tudja). Mindez azonban a következtetés lényegén nem változtat.
Két pálda, ahol ez a jelenség számomra világosan megvolt: az Árpád kilátó, és a Kisoroszi Nagyrét nevü ládák.
[ előzmény: (74) pulbrich, 2004.12.14 09:31:05] |
|
|
|