Előzmények

gnegyzethozzászólásai | válasz erre | 2007.04.27 21:34:51 (16713)
"Ha fogsz egy SiRF III-as vevőt és bekapcsolod rajta a Static Navigationt,..."

Ez a mondat nagyon egyszerűnek tűnik, de hol lehet beállítani. Az operációs rendszer beállításai között csak a port és az átviteli sebesség szerepel. A programok igyekeznek felhasználó barátnak mutatkozni és elfedik a beállítási lehetőségeket. Egyszerűen kitalálják, hogy mi jó nekem.

Segítséget kérek, hogy hogyan lehet beállítani a pontosabb vételt.
[előzmény: (16711) bregő és andorpapa, 2007.04.27 10:08:37]

bregő és andorpapahozzászólásai | válasz erre | 2007.04.27 10:08:37 (16711)
Ha fogsz egy SiRF III-as vevőt és bekapcsolod rajta a Static Navigationt, akkor előfordulhat, hogy nem mozdul egy centit sem. A firmware szinten történő szűrés sokat módosíthat az eredményen.
[előzmény: (16700) Csuhás, 2007.04.26 14:01:09]

Csuháshozzászólásai | válasz erre | 2007.04.26 14:01:09 (16700)
Egy egyszerű kísérlettel bárki megnézheti a gps-ét. Tegyétek le egy tetszőleges helyre egy fél órára és nézzétek meg hogy a tracklog szerint merre bóklászott a gps közben. Az eddig közelembe került nem túl sok gps egyike se maradt meg a 10 méteres körön belül.
[előzmény: (16699) bregő és andorpapa, 2007.04.26 13:51:04]

bregő és andorpapahozzászólásai | válasz erre | 2007.04.26 13:51:04 (16699)
"Tervezem, hogy csinálok egy kis statisztikát a "mennnyit is téved igazán?" kérdésről."

Vigyázz, mert ezzel az indítómondattal már rengeteg áltudományos iromány született, butítva a témában amúgy sem túl felkészült usereket. Íme néhány gondolat, ami a témával kapcsolatban gyakran felmerül:

- Neked eddig valószínűleg szerencséd volt. Feltehetően jó időben (ami nem napsütést és vattacukrot jelent, hanem azt, hogy a légkör megfelelő feltételeket biztosított a műholdjelek egyenletes és zavarmentes terjedéséhez), jó vételi körülmények között ládáztál. Próbálj egy völgy mélyén eldugott dobozt megtalálni, 3-4 műhold közepesen gyenge jelénél már valószínűleg nem fog "háztól házig" vinni a készülék. Ráadásul a pontos megtalálás rajtad kívül a rejtő készülékén, a rejtésre fordított időn (átlagolás!) és a bemérési körülményeken is múlik. A régebbi, gyengébb vételi helyre dugott ládáknál pl. sokkal nagyobb pontatlanságot lehet tapasztalni.

- A térképről: jó közelítéssel a Garmin készülékek és a PDA-k ugyanazt a térképet használják. A turistautak.hu-ról letölthető .img fájlok ugyanis a Russa alatt is futnak, tehát a készülékek térképei között nincs pontosságbeli különbség (az már más kérdés, hogy pl. a Garmin szoftvere kicsit másként működhet, mint mondjuk a PPC-s Russa).

- Ma már tucatnyi GPS chipset van, ami köré vevőt építenek. Az újabb Garminoknál divat a SiRF III, ami a manapság kapható GPS-es PDA-k 99%-ban is megtalálható. De emellett a régi Garminokban más chip dolgozik, ahogy a Vista Cx-ben is más, a Bluetooth-os egységekről (SiRF III, Nemerix, Sony stb.) nem is beszélve. Ezek mind-mind képesek más koordinátákat adni ugyanazon a ponton, ugyanabban az időben, ugyanolyan vételi körülmények között állva is, mert más a feldolgozó rendszerük, más az érzékenységük. Ezt tovább bonyolítja az antenna kérdése is, hiszen nem elég egy jó chipset, valamivel fogni is kell a jelet. Az újabb Garminok híresek a jó minőségű antennájukról, míg az olcsó BT-s egységek általában itt maradnak el pl. egy 60CSx-tól (hiába van SiRF III mindegyikben).

- Pontatlanság. Ezt a témát itt a fórumon párszor már átrágtuk, mi magunk sem jutottunk végleges konklúzióra, de rájöttük egy-két hasznos dologra. Pl. arra, hogy a Garmin készülékek által kijelzett pontosság (EPE érték) egy áltudományos mértékegység, ami leginkább arra szolgál, hogy a felhasználók kapjanak egy kézzelfogható értéket, amit értelmezni is tudnak. Ellenben az érték kiszámításának módját a Garmin nem hajlandó elárulni, és mivel ugyanazokat a jeleket fogják az EPE-t számolni nem képes készülékek is, így valószínűleg a Garminok is a "sima" jelekből okoskodnak, mint amilyen a HDOP, VDOP és az ezekből számolható PDOP. Ezek persze csak "viszonyszámok", így egy átlaguser számára sokkal kevésbé értelmezhetők, de ezek legalább tudományosan megállják a helyüket, lehet őket definiálni, van rájuk képlet.

- Mihez viszonyítva pontos? Mennyit téved? Maga a kérdés is magyarázatra szorul, elvégre mihez képest pontos valami? Vagy mihez képest téved? Eleve honnét tudjuk, hogy téved a készülék? Tudom, kicsit nyelvtani játéknak tűnik, de maga a készülék nem téved, csupán a beérkező műholdjeleket értelmezi. Arról már a készülék nem tehet, hogy a jeleket útközben "elsöpörte" a napszél, az ionoszféra háborgása miatt késnek/sietnek a hullámok, a domboldal és az emeletes házak árnyékolnak stb. Ebből pedig már az is látszik, hogy a földrajzi helyzetünktől is függ a pontosság. Na meg a holdaktól. Nem mindegy, hogy hány műholdra van rálátás, azok jelét milyen minőségben lehet fogni stb.

Ez csak pár gondolat volt, még van vagy ezer a témával kapcsolatban, tehát látható, hogy nem egyszerű a kérdés. Én PDA-val ládázom, már a SiRF II-es vevőmmel is volt olyan, hogy méterre pontosan a ládához vezetett, de a nagykirály SiRF III-assal is előfordult, hogy bizony 15 méteres körzetben kellett keresgélni. Mindegyik teljesen természetes jelenség, ettől nem pontosabb vagy pontatlanabb egyik sem. A klasszikus elmélet pedig az (ezzel mindenki egyetért a fórumon), hogy az utolsó 20-30 méteren pedig már a környezetet érdemes figyelni, nem a készülék kijelzőjét. Az elméletet a legjobban az a tény bizonyítja, hogy a ládász párok esetében a hölgy cacher mindig megtalálja a ládát, miközben a férfi még mindig a készülék fölé hajolva halkan mormolja 10-20 méterre a ládától, hogy "pedig itt kellene lennie".
[előzmény: (16695) vegatti, 2007.04.26 12:25:37]

vegattihozzászólásai | válasz erre | 2007.04.26 12:25:37 (16695)
Tudjátok mit nem értek?

Ha ládát keresek, térkép üzemben használom a masinát. Zoomolok, amíg oda nem érek a ládára. Amit eddig szinte minden esetben tapasztaltam az az, hogy amikor a nyíl csúcsa pontosan fedi a ládát, akkor lenézek a lábam elé és ott a rejtek. Vagyis kb. 40cm-t tévedtem. Tudom, nem ilyen egyszerű, de ha belevesszük a "leolvasás" pontatlanságát is, akkor meg még jobb a helyzet. Mindezt úgy, hogy a pointerem, meg a láda is a képernyőn egy nagy, éppen 4 méteres pontosságot jelző kör közepén található.

Tervezem, hogy csinálok egy kis statisztikát a "mennnyit is téved igazán?" kérdésről.

Persze ez egy Garmin. A PDA (szerintem a térkép miatt) más lehet.
[előzmény: (16694) magpet, 2007.04.26 07:21:45]

magpethozzászólásai | válasz erre | 2007.04.26 07:21:45 (16694)
A (polgári, mindenféle korrekciók nélküli) GPS hivatalos pontossága 5-15m. Ebből egy geoládánál - figyelembe véve a bemérést és keresést - elméletben 10-30m körüli hiba is nyugodtan keletkezhet. Sőt, ha nem jók a körülmények, akkor még több.

Műszaki különbség a PDA-k között: nyilván elenyésző. Valahol Kelet-Kínában van 'A' PDA-gyár. Itt hatalmas dzsunkákon ügyes munkások PDA-belsőséget készítenek. Utána ezeket különféle "gyárakba" viszik, ahol mindenféle formájú dobozokba kerülnek. A különféle dobozokba tett belsőségeket pedig viszik a végső gyárba, ahol megkapja azt a nevet, amit a kedves megrendelő éppen kért. :)
[előzmény: (16691) gnegyzet, 2007.04.25 22:10:31]

gnegyzethozzászólásai | válasz erre | 2007.04.25 22:10:31 (16691)
Mio p550-est használok. Tapasztalat szerint elvezet a geoládáig, de az utolsó 5-10 méteren önállóan kell megtalálnom a ládát. Vezetés közben is azt tapasztaltam, hogy néha 5-6 méter eltérés mutatkozik a térképen jelölt pont és a valós helyzet között.

Nem világos számomra, hogy a hiba miből szármaik. Egyrészt a térkép pontatlansága is okozza, mert a erős tömörítés miatt nem egészen pontsak a térképek sem. Másrészt, pontatlan lehetett az a gps, amivel a láda helyét mérték, illetve amivel keresem. Ez együtt kitehetekkora hibát.

Ettől eltekintve a Mio p550-est jó készüléknek tartom. A napi tevékenységek szerevezésére is megfelelő. Bár ezt majd minden pda tudja, hiszen azonos az operációs redszerük.

Én is gondolkodtam Airis készüléken. Amikor választani kellett, akkor a jobb megjelenés döntött. Bár drágább, de nem volt műszaki különbség. Talán csak annyi, hogy a Mio p550-m nagyobb meóriával rendelkezik.
[előzmény: (16685) brico, 2007.04.25 18:03:18]

bricohozzászólásai | válasz erre | 2007.04.25 18:03:18 (16685)
Pda vásárlás előtt állok és tanácsot szeretnék kérni.Mio p550 és AirisT620 a két lehetséges áldozat.Melyiket?Személyes tapasztalatok jól jönnének:)

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]