Előzmények
 Strombus | hozzászólásai | válasz erre | 2010.12.29 00:19:23 (54764) |
|---|
Köszönöm az érdeklődést. :-) Megkapod a hosszú verziót. :-)
Az ünnepi vacsora készítés utolsó fázisánál elvágtam az ujjamat. eléggé vérzett, így gyorsan felrohantam az emeletre ragtapaszért, hogy folytathassam a kajakészítést. Édesanyám beragasztotta a sebet. Amint végzett, hirtelen úgy éreztem, elájulok. És már el is ájultam. Sajnos nem abba az irányba dőltem, amerre a családtagjaim közül kettő is tartózkodott, így csak megdöbbenve konstatálták, hogy csattan a koponyám a konyhakövön. Kb. 3 percig nem tértem magamhoz.
A család gyermek tagjai nem nagyon izgatták magukat. Marton24 először rám akart szólni, hogy miért ugrasztotttam arrébb az asztalt, de amikor látta, hogy az asztal nem okozott kárt az új vasútjában, játszott tovább. Bojta kirohant a szobából, hogy megnézze, mi volt ez a nagy csattanás, látott kiterülve, de látta, hogy nincs feladata, így ment vissza az új legojához. :-)
Amikor magamhoz tértem, csodálkoztam, hogy miért olyan szögben látom az embereket, ahogy, így nekik szegezem a kérdést, hogy mit csinálnak?!. :-) (Nem a filmekben szokásos alélt "Hol vagyok?") Villámok cikáztak a szemem előtt és amikor kérdezték, hogy hogy vagyok, nem jutott eszembe az a szó, hogy villám, majd végül nagy nehezen eszembe jutott a cikk-cakk. Még kb. két óra hosszat keresnem kellett bizonyos szavakat. A férjem folytatta a vacsorakészítést és tálalást az instrukcióim alapján, én heverésztem a kövön. Jól esett a hideg. Amikor elmúltak a villámok, felkeltem, vacsoráztunk. Utána felhívta a családorvos anyukám az anatómus apámat (aki a hugomnál volt vendégségben, így osztozunk a szülőkön), és ő így telefonban megállapította, hogy ahol beütöttem a fejemet, ott nincs semmi fontos agyrész, valószínűleg megmaradok. :-)
Éjszaka végiggondoltam azokat a rokonokat, akik belehaltak egyszerű fejreesésbe és azokat, akik nem. 2-2 jött ki. (Mire jó a családfakutatás, mint hobbi.) Másnap a biztonság kedvéért elmentem az idegklinikára, ahol megállapították, amit az apám. Egy hét fekvést írtak elő sötét szobában, közben sok folyadék fogyasztását. Az első két napot tényleg végigaludtam, mondjuk 20 órát a 24-ből. Így igazán elmondhatom, hogy nagyon békésen telt az ünnep és nem is zabáltam halálra magam. :-) Ha felkeltem, fájt a fejem és hányingerem volt és hamar elfelejtettem dolgokat. Ma már minden csak kicsit van, de az anyukám még szid, hogy csak feküdjek tovább. Ha nem piheni ki az ember, akkor 2-3 hónapig vagy még tovább fájhat a feje. [ előzmény: (54763) Apexsek, 2010.12.28 23:20:40] |
|
| Strombus | hozzászólásai | válasz erre | 2010.12.28 23:13:27 (54762) |
|---|
| Kicsit lemaradtam a témáról (szenteste óta nem gépezhettem, nem csinálhattam semmit, mert agyrázkódást szenvedtem), de a jelszóval kapcsolatban azt szerettem volna mondani, hogy számomra a jelszó megtalálása a jutalom. Az ajándék, amit elviszek a ládából. A jelszó van, hogy okosít, van, hogy megnevettet, van, hogy elgondolkodtat. Szeretem begyűjteni. :-) |
|
|
|