A jelszót a híd aljának észak-kelet felőli oldalán találjátok, van petling és felirat is.
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Pácin és a kastély
Pácin falu 1530 körül került Serédy Gáspár, majd 1560-ban unokaöccse, berkényi Alaghy János birtokába.
Alaghy halála után, 1571-től közeli barátja Mágocsy Gáspár, mint gyermekei gyámja kezelte az uradalmat. Mágocsy 1580-ban összeházasította egyetlen örökösét, András unokaöccsét gyámleányával Alaghy Judittal. Az 1581-ben emelt pácini lakóház valószínűleg az ifjú pár rezidenciájának épült, bár az első itt kelt levelük csak 1583-ból ismert. Mágocsy Gáspár özvegye összeházasodott a dinasztiaalapító Rákóczi Zsigmonddal. A kézfogó 1587 elején Pácinban volt. 1590-ben Alaghy Judit a Rákóczi birtoklást megtámadó rokonaival kiegyezett, úgy, hogy a megerősített udvarházat a katolikus Alaghy Ferencnek és kiskorú unokaöccsének Menyhértnek engedte át. Alaghy Ferenc 1607-ben bárói címet kapott, s egy évvel a teljes regéci uradalom megszerzése után 1612-ben meghalt. Utóda Alaghy Menyhért lett, akinek 1631-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után a király a pácini birtoktestet a kastéllyal Sennyei Sándor bárónak adományozta. Az ő leszármazottai birtokolták egészen 1945-ig.
A kastély felújítása 1976 végén fejeződött be, és 1977-ben nyílt meg falai között a Bodrogközi Kastélymúzeum.
Az épület építéstörténetének bemutatásán túl a Bodrogköz népművészetével, halászatával, a kastély egykori berendezéseivel és Czinke Ferenc bodrogközi grafikus alkotásaival is megismertet a múzeum.
A Bodrogközben a kiemelkedően gazdag és egyedi arcú szőttesek mellett a népművészet egyéb ágai szerényebb, kevésbé díszes és jellegzetes tárgyi kultúrát őriznek. Az egykori népviselet, amely a századfordulón élte virágkorát, inkább puritán, mint díszes. A fafaragások, gyékény- és vesszőfonások is inkább a gyakorlati felhasználást szolgálták. A lakóházak bútorainak túlnyomó többségét a környező nagyobb városok, főként Sátoraljaújhely vásárain vették. A jellegzetes, sötét alapszínűre festett, virágos díszű - sok esetben évszámos bútorok - az újhelyi asztalosmesterek keze munkáját dicsérik. A sárospataki fazekasság több évszázados monopolhelyzetét a XIX. század második felében fokozatosan megtörték a zempléni kőedénygyárak.
A néprajzi kiállítás folytatásaként megtekinthetők a külső védőfal saroktornyaiban látható bemutatók, így többek között a Bodrogköz halászatának kiállítása.
Régen a láda...
"A kastély körül kellemes pihenőpark található. A rejtekhez indulva át kell menni a kastély mögötti fahídon, majd az elágazásnál egyenesen tovább az utolsó ösvényig, és ott jobbra fordulni. Ha egy kiégett fa roncsait látjátok, onnan kb. 100-150 m kell menni tovább, amíg egy hatalmas kéttörzsű matuzsálemet meg nem láttok az ösvénytől kicsit beljebb a határ felé. A méretes fa mögött földközelben keressétek a ládát.
Azért a részletes leírás, mert valószínűleg nem teljesen pontosak a koordináták, nagyon gyenge volt a jel méréskor. Ha valaki pontosítani tudná, köszönettel veszem!"
Sikeres keresést és jó szórakozást!
Ládatörténet
2020.7.31.
A lefestett feliratot 'Szabó família' tagtársunk javította. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
2015.07.10. A jelszó a dobozról beköltözött a híd alá és frissültek a képek is:)
skiccpausz
2012.11.01.
Végül virtualizálva lett, miután két éven belül harmadszorra is ellopták.
"A jelszót egy fémdoboz alján találjátok a megadott koordinátákon.N 48° 19,849' E 21° 49,742' "
2011.10.31.
Régebben egy hatalmas kéttörzsű matuzsálem mögött, földközeli üregben rejtőzött a láda, de mert a helyi indiánok folyton meglovasították, jobban elrejtettük.
2011.01.27.
Újratelepítettük.
Skiccpausz&Nárcisz
2004.03.14
Eredetileg rejtette:
Gepnyű Béla