Röviden:
1. pont: Templom tábláján legalsó évszám utolsó két karaktere.
2. pont: Gyógyszeres dobozka a turistaúttól pár lépésre , sziklapárkány alatt (benne koordináta).
3. pont: Földön fekvő tuskó alatt.

Egy kicsit bővebben
Egy kis nyugat-börzsönyi kirándulásra hívlak, amely kisvasútozással is összeköthető. Ez egy 3 pontból álló multi, az első virtuális pont van fent megadva, a másik kettő hagyományos láda. A jelszó első része  N 47° 56,175' E 18° 49,075' 230 m [GCNABO-1] a Szent István templom kapujánál található táblán legalul szereplő évszám két utolsó számjegye. A második pont  N 47° 55,628' E 18° 51,906' 560 m [GCNABO-2] a Hegyes-hegy-orom mellett van elrejtve. Ebben található a harmadik pont koordinátája, amely láda a Tolmács-hegyi vasúti csúcsfordító közelében van. Ott találod a jelszó végét.

Egy kis történelem
A település a Börzsöny hegység nyugati peremén, a Börzsöny patak völgyében fekszik. A falu az Ipoly mellett haladó országúton közelíthető meg, dél felől Szob, északról pedig Bernecebaráti felől. Nagybörzsöny szép kirándulások kiindulópontja, a 715m magas Várbérc (a Salgóvár maradványaival), a Nagy-Pogány-hegy, a Nagy-Inóc, a 864m-es Nagy-Hideg-hegy és a 938 méter magas Csóványos felé.
A település neve a XIII. századtól jelenik meg oklevelekben Bersen vagy Wersen formában, érseki birtokként. Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, és szász telepeseket hozott a bánya művelésére. 1439-ben mint bányavárost említik, ahol már magyar jobbágyok is éltek.
A hódoltságot követően, 1700 körül kiváltságokkal felruházott robotmentes hely, a század végén már mezőváros volt. Bányája a XVIII. század második felére kimerült, a továbbiakban mezőgazdasági település volt. Bora elég ismert volt mindaddig, amíg a filoxera el nem pusztította a szőlőket.
Nagybörzsöny legidősebb és legjelentősebb műemléke a falu szélén álló Szent István király nevét viselő templom, amely a település plébániaegyháza volt a XIII. századtól a XV. század elejéig. A kerítőfallal körülvett Árpád kori templom egyik legszebb román stílusú műemlékünk, melyet az 1960-as években gondosan helyreállítottak. A faluba érve az út mindkét oldalán, de zömében jobbra, emeletes és földszintes pince-présház együttes fogadja a látogatókat.
A település plébániatemploma Szent Miklós nevét viseli és Batthyányi József esztergomi prímás, építette 1782-1788 között. Késő barokk, klasszicizáló épület.
A József Atilla utca sarkán van a tájház, amely három helyiségből áll. A feltehetően XVII. századi épület valaha a bányagazda háza volt.
A tájházzal szemben, kis dombon áll a szintén műemlék, keletre tájolt Bányásztemplom. Főbejárata felett egy 1417-ből származó bányászcímer látható. Építése a XIII. század közepére tehető, majd a XV. és a XVII. században kibővítették és átalakították. A XVII. században egy ideig az evangélikusok használták.
A falu főterén (Hunyadi tér) közelében áll az evangélikusok klasszicista temploma, amely 1847-1852 között épült egy kisebb, az 1780-as években emelt evangélikus templom helyére.
A Börzsönyi-patak vizét használja a falu északkeleti részén álló, a XIX. sz. közepén épült vízimalom, amely ma már múzeum.
A Börzsönyt az elmúlt a XX.század középső harmadában keresztül-kasul behálózták a keskeny nyomközű erdei vasút vonalai. Ezek elsősorban a fakitermelést és szállítást voltak hivatottak segíteni, így számos sínpár már eredetileg is csak ideiglenes jelleggel építtetett, és ennek megfelelően a művelés befejeztével fel is szedték azokat. Ám még ezek az ideiglenes szárnyvonalak sem tűntek el nyomtalanul. Legalábbis a legtöbb esetben nem. A figyelmes szemlélő ma is felfedezheti az egykori vasutak nyomait. A terepen erre a feltöltött pályaalap, esetleg hidak, apró viaduktok romjai emlékeztetnek. További segítséget ad a turistatérkép is mely több helyütt utal arra, hogy egykor vasút volt azon a helyen.
A börzsönyi kisvasutak közül a 80-as éveket már csak 3 érte meg. Az azóta is folyamatosan használt királyréti, a fenyegetett, de a helyiek igyekezete folytán már megmentett kemencei, és a leghosszabb: a Szobot - Nagybörzsönnyel összekötő vonal. Ez utóbbinak is már csak a két szélső szakasza a Szob - Márianosztra, illetve a Nagybörzsöny - Kisirtáspuszta - Nagyirtáspuszta, hiszen a közbülső Nagyirtáspuszta - Márianosztra szakasz sínjeit röviddel annak használaton kívül helyezése után elhordták, és mára jobbára a környék településeinek épületeiben betonvasként találhatnánk meg őket. Nem sokkal később a kőbánya bezárását követően, megszűnt a Szobi vég is, majd 1992-ben csipkerózsika álomra szenderült a nagybörzsönyi szakasz is. 1999-ben műszaki emlékké nyilvánították a Tolmács-hegyi csúcsfordítót, mint az utolsó ilyen megmaradt hazai ipartörténeti ereklyét.
A forráshiánnyal küzdő kisközség önkormányzata nem tudta előteremteni a vasút felújításához szükséges többmilliós összeget, ezért kormányzati támogatásért kezdtek lobbizni az érdekeltek. A próbálkozást és a folyamatos pályázatírást 2002-re koronázta siker: ekkor lett meg a pálya és a járművek felújításához szükséges pénzösszeg. A munkákat 2002. tavaszán megkezdték. Elsőként az 1999-es árvízben megrongálódott kisirtási hidakat építették át, majd talpfa- és síncserékkel folytatták. A munkákkal 2002. augusztusára lettek kész. A menetrendet itt találod.

Az első ponttól továbbhaladva nézd meg a falu fent említett nevezetességeit, majd a kisvasút állomásától a sárga jelzésen indulj el. A sárgából balra induló sárga háromszög jelzést kell követni fel a Hegyes-Hegy-orom felé. A sárga 3szög-el vigyázz, nem túl jól látható néhol. Elég meredek emelkedőn érkezel fel a csúcsra (571 méter). Az innen nyíló panoráma korábban igen szép volt, mostanra erősen benőtték a fák. (Teljes körkép bontakozott ki előttünk. Ide látszott a Magas-Börzsöny több gerincvonulata, és beláthattunk Nagybörzsönybe meg a háttérben elterülő széles Ipoly-völgybe. Látni lehetett a Tolmács-hegyet és a szemközti Hosszú-bércet is.) A láda egy gyógyszeres dobozka, a csúcstól nem messze, a turistaúttól pár lépésre észak felé, egy sziklapárkány alatt található. Ezután tovább a sárga 3szögön Kisirtáspusztára, onnan a második ládához, (Vigyázz, ha jön a vonat!) ami 25x15x8 cm-s doboz, földön heverő fatuskó alatt. Onnan visszamehetsz Nagybörzsönybe, átmehetsz Nagyirtáspusztára, vagy a  N 47° 55,015' E 18° 52,191' 350 m [GCNABO+Fordito] ponton található csúcsfordítótól lesétálhatsz vissza Kisirtásra és vonattal tovább.

Jó utat kívánok, Charlie.

A láda a magyarországi kisvasutak geoláda-sorozat 18. tagja.

Ajánlott olvasnivaló:
Szt. István templom
Wikipédia-Nagybörzsöny
Wikipédia-kisvasút
Kisvasutak
Volánbusz menetrend

Ládatörténet:
2019. 10. 18.: hitamas újrarejti az eltűnt pontokat, hatalmas köszönet érte!