Elhelyezés időpontja: 2003.09.28 15:00
Utolsó lényeges változás: 2018.06.17 17:18
Utolsó változás: 2020.05.23 13:44
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: BiharyG + Erika
Felhasználó: BiharyG Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 450 m
Megtalálások száma: 787 + 9 sikertelen + 12 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást ID24 készítette.
Somogy megyében, a Balatontól 10 km-re található Kereki község, aminek egyik nevezetessége a középkori vár romja. A vár több útvonalon is megközelíthető, jelzett turistaúton. Parkolni a N 46° 47,167' E 17° 54,179' [GCKERV+P] ponton érdemes, onnan egy kellemes séta. A fokozott erózió miatt kérlek, kövesd a turistajelzéseket, hiába csábító a toronyiránt verzió :)
A láda egy hagyományos geoláda (kb. 10x15x7 cm), a várromtól úgy 50 m-re található az erdőben, egy facsoport tövében. TB elhelyezhető benne.
A rom rendkívül elhanyagolt környezetét 2002 áprilisában egy csapat lelkes önkéntes takarította 2 napon keresztül, az OTTSE és a Rangers terepjárósainak közreműködésével.
A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át.
A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába.
A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé.
A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
N 46° 47,167' E 17° 54,179' [GCKERV+P]