A geoláda eredeti koncepciója Cserépfaluból indulva a Hór-völgy bejárása volt az Ódor-várig. Időközben kiderült, hogy a Hór-völgy fokozottan védett természeti terület, ezért az utolsó pont, a doboz el is lett távolítva. Szintén időközben az Ördögcsúszdához került önálló geoláda, ezen okok miatt ez a multi az eredeti elképzelés szerinti újraélesztésének nem látom értelmét és lehetőségét, ezért véglegesen megszüntettem. 2010.04.29.: MikiCache

---

A rejtő kérését tiszteletben tartva a láda nem éleszthető újra, ezért átkerült a Game Over felhasználóhoz. Admin

A 18 cm átmérőjű és 8 cm magas műanyag, konyhai dobozt egy fa gyökerei rejtik. Kérjük szépen, gondosan visszaépíteni az álcát, hogy "illetéktelenek" ne találhassák meg a ládát.

Ezúttal a Hór-völgyét és egy olyan település megismerését ajánljuk, ahol szeretnénk, ha jól éreznéd magad - "barangolásod" közben - és ne feledd: Cserépfalu a természeti, építészeti, kulturális értékek hazája, a Bükkalja Gyöngyszeme! A sok szépségből, érdekességből szeretnénk bemutatni egy párat, ezért sikerült hétpontos multivá ez a rejtés. Azoktól, akik nem szeretik, ha egy bizonyos útvonalon kell végighaladniuk, előre is elnézést kérünk, de ebben az esetben csak így, lépésről-lépésre tudjuk bemutatni a környék értékeit.

Cserépfalu a XI. század végén Crispinus fia, Egyed birtoka volt, akitől Katapán egri püspök szerezte meg, és a XV. század második feléig a birtokában is maradt. A falu nevét 1248-ban Cherepnek írták, 1326-ban már egyházát is említik. A XV. század közepétől Cserép-várhoz tartozott, a XVI. században a Báthory család birtokába került, 1544-től a töröknek adózott.

Barangolásunk kiindulópontjául a  N 47° 56,482' E 20° 32,317' [GCHoKi+Parkolo] pontban található, kerekes kúttal ellátott mini-parkolót ajánljuk. Innen indul az ösvény, mely érinteni fogja az első négy pontot.

A falu mai képéhez mindenképpen hozzátartoznak a tufa-falba vájt barlanglakások. Valamikor, a település házainak jelentős része barlanglakás volt, az udvarokat, a lakó- és gazdasági helyiségeket riolittufába vájták. A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat, ők a "Kisamerikába" vándoroltak. Így alakult ki ezen barlanglakások gúnyneve. A falu szélén, néhány jellegzetes, tufába faragott portát ma is láthatunk. Ez Kisamerika! A fejlécben megadott koordináták  N 47° 56,444' E 20° 32,330' 232 m [GCHoKi-1] alatt található szoba falának egyik bemélyedésében találod a második célpont koordinátáit.

A második célpont a 2000 augusztusában épült Millenniumi emlékhely. Innen nagyon szép kilátás nyílik a falura és a környező hegyekre, völgyekre, többek között a Hór-völgyre is, mellyel a későbbiekben "személyesen" is meg fogunk ismerkedni. A kilátóban két koordináta-párt találsz. Az első koordináta annak az érdekességnek a helyét mutatja, mely nevének első fele, a jelszó második része. A második koordináta-pár Cserépfalu-túrád negyedik állomására mutat. Itt lelsz rá az ötödik pont koordinátájára. De ne siessünk, csak szépen sorjában:-)

A második, a harmadik és a negyedik pont között végigsétálva megismerkedhetünk Cserépfalu egy másik nevezetességével, a háromszintes Berezdi pincesorokkal.
Az eredetiségében tündöklő, tufába vájt 200 pince érleli a Bükkaljai borvidék borait, a Leánykát, a Rizlinget és a Muscat Ottonelt. A pincék estére benépesülnek, gyakran hallatszik a nótaszó. A II. nagy Világégéskor ezek a pincék adtak menedéket nemcsak a falu lakóinak, hanem az alföldi embereknek is. A pincesorok eredeti népi stílusban épültek és napjainkban is így újítódnak fel.

Miután felírtuk az ötödik pont koordinátáit, keressük meg a mini-parkolót, majd autóval induljunk az illető pont felkutatására. Itt találjuk a hatodik célpont koordinátáit, de előbb látogassuk meg az innen 200 méterre levő rendkívül érdekes képződményt, az Ördögtorony kaptárkövet.
A Bükk-hegység déli peremvidékén a turisták gyakran találkozhatnak meredeken kiugró, megkapó szépségű, süveg, vagy kúp alakú szikla alakzatokkal. Egyes helyeken vakablakos köveknek, másutt köpüsköveknek, Cserépfaluban Ördögtoronynak nevezik ezeket a különös képződményeket. Mik is ezek a kaptárkövek? Az anyaguk mésztufa, formájukat a szél cukorsüveg alakúra módosította. Magasságuk 5 és 16 méter között változik, oldalukon mesterséges bevágásokat láthatunk. Maga a kaptárkő elnevezés is arra enged következtetni, hogy a fülkében méhlakások voltak.

Az Ördögtoronytól vissza kell menjünk a faluba, majd az "Y" elágazás, eddig ismeretlen "szárán" elindulhatunk a Hór-völgy felé. A Hór-völgy az ország legszebb és leghosszabb völgye, el lehet jutni rajta Répáshutára, Lillafüredre, a Bükk-fennsíkra. A 23 km hosszú, romantikus völgy kettészeli a Bükki Nemzeti Park legvédettebb területét. A völgy ideális kiránduló útvonal gyalogos, lovas, kerékpáros turistáknak. A Bükk e szakaszát a Hór-völgye mellett, szélesebb mellékvölgyekkel tagolt lankás lejtők, alacsonyodó tájrészletek gazdagítják. Legmagasabb hegyei az Ódor-hegy (661 m), Csákány (659 m) Bácsvár (641 m).

A hatodik ponttól kb. 60-70 méterre (vízszintesen is és függőlegesen is:-)) találjuk a Hór-völgy, Magyarország és Európa egyik leghíresebb barlangját, a Suba-lyukat.
A Suba-lyuk a Hór-völgy egyik oldalában rejtőzik. Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye, itt találták meg 1932-ben a neandervölgyi ősembernek a 30-70 ezer évvel ezelőtti hazai nyomait és eszközeit, egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontjait. A kutatók azt is megállapították, hogy az itt élt ősemberi csoport a kőszáli kecske vadászatára specializálta magát.
A barlang igazi zarándokhelye a természet és a múlt kedvelőinek. Érdemes kitekinteni a barlang-erkélyről. A barlangban talált leletek I. számú másolatai a helyi Suba-lyuk múzeumban láthatók.

Barlanglátogatásunk után, de már a barlanglátogatásunk előtt begyűjtött hetedik és egyben az utolsó pont koordinátáinak birtokában, elindulunk a csodálatos Hór-völgy útján. Célunk, a Hór-völgyét határoló hegycsúcsok közül az egyiken még látható Ódor-vár romjai. Közben elhaladunk az Oszlai tisztás szélén, mely túlsó oldalán található, a szépen berendezett Tájház. Az úton továbbhaladva egyszer csak két választási lehetőség is adódik.

A szebbik, de egyben keményebbik megoldás, amit mi is választottunk, ha az  N 47° 58,812' E 20° 31,135' 288 m [GCHoKi+Osve-1] pontban feltértünk az áthúzott kék "L" jelzésű útra, mely jelzést egy adott ponttól szürke festékkel lefestették. Erre a szürke jelzésre, a GPS-re és a józan észre hallgatva, csodálatos erdőn keresztül, kb. 240 méteres szintkülönbség és kb. 2,7 km megtétele után feljutunk az Ódor-várba.

Ha a második lehetőséget válasszuk, azaz, ha az előbb bemutatott pontnál nem térünk fel az áthúzott kék "L" jelzésű útra, hanem továbbmegyünk a völgyben, egy ugyancsak 2,7 km-es út vár ránk, viszont ez kevésbé vadregényes, de kényelmesebb. A völgyben haladó útról az  N 47° 59,519' E 20° 30,948' 316 m [GCHoKi+Osve-2] pontban kezdődő kék "L" jelzésű ösvényre kell feltérni, mely egy ültetett fenyőerdő mellett felvezet a várig.

A Dél-Bükk legszebb kilátója, a turista útvonalak összefutó csomópontja, kiépített pihenő és
bográcsozó hellyel. Tisztavizű forrás  N 47° 59,242' E 20° 30,476' 539 m [GCHoKi+Forras] és ősember lakóhely is van a közelben.

Kőköri telep - Vaskori erőd - Középkori magyar vár - Huszita rablóvár - lerombolták 1437 körül, - hirdeti a sziklába vésett történelem. A Felvidék és az Alföld legfontosabb összekötő útvonala volt. A Huszita rablók gyakran megtámadták a kereskedőket, ezért Mátyás király leromboltatta a várat. A várról történelmi adatok nincsenek, őskori vár lehetett, melynek létezésére az Ódor-várhegy elnevezés és a ma is látható romok utalnak. Ki építette, ki volt ennek a várnak az ura? Állítólag még Mátyás király uralkodása előtt cseh rablók kezén is volt Cserépfalu község, és a hagyomány azt tartja, hogy ők építették fel Ódor várát. Az Ódor-vár romjai alatt cseppkőbarlang van, amely ma még nem járható.
A vár története ismeretlen, egyetlen okleveles említése 1351-ből való. Valószínű, hogy már a kora középkorban odorjas (barlangos) erődítés volt. A környékbeliek hagyománya szerint a XIV-XV. században rablólovagok, többek között huszita zsebrákok használták. Eger eleste után pedig a törököké lett. A romoknál, sziklába vésve, más történettel ismerkedhetünk: Kőkori telep - Vaskori erőd - Középkori magyar vár - Huszita rablóvár - lerombolták 1437 körül.

Ezek után már szinte felesleges megkeresni a geoládát:-) De, ha mégis megtennétek, akkor kérjük, egyrészt rendkívül óvatosan keresgélni, mert nagyon veszélyes sziklák vannak arrafelé, másrészt pedig kérjük szépen, gondosan visszaépíteni az álcát, hogy "illetéktelenek" ne találhassák meg a geoládát.

Mindenkit nagyon szépen kérünk, hogy semmiben se tegyenek kárt, de a Természetvédelmi területre való tekintettel, fokozottan vigyázzanak minden léptük helyére.

Jó borozgatást, kellemes kirándulást és sikeres geoláda-vadászatot kívánunk,

Anikó, Melinda és Miklós