Elhelyezés időpontja: 2003.04.18 17:00
Utolsó lényeges változás: 2022.05.13 08:24
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: M.Xati,Ildikó,Fanni
Ládagazda: fabian11 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Megtalálások száma: 681 + 1 sikertelen + 8 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda 2020.12.17-én új helyre költözött. Pet előforma a főbejárati kerítésbe rejtve szemmagasságban az adott koordinátán, csak a sírkertben belülről érhető el.
Pótjelszó a főbejárattal szemben levő táblákból a Kölcseyről szóló tábla alján található!
Net: Hazánk keleti szegletében, Fehérgyarmattól 18km-re fekszik a szatmári Tiszahát egyik leghangulatosabb települése, Szatmárcseke. A község neve egy Cseke nevű erdőőr nevéből származik. A szatmári tájra jellemző tárgyi és szellemi-néprajzi kultúrát őrző vidék külön kis szigete a község északi részén lévő református temető. Az itt található népi, csónakos fejfás temető műemlék jellegű. Páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. Csónak alakúnak és ember alakúnak is mondják a csekei fejfákat, sőt a két formát ötvözve, csónakban fekvő emberalak szimbolikájáról is beszélnek.A temető fejfakultúráját a néprajztudomány még nem tisztázta egyértelműen. Ezzel kapcsolatban kétféle álláspont is létezik. Az egyik szerint egy ősi finnugor (amiről mára kiderült, hogy valszeg hamis nézet) temetkezési mód elhalványult emléke teremtette meg ezt a sajátos fejfakultúrát, amely nemcsak a Felső-Tisza vidéken, de Európában is egyedülálló. Mások ezt vitatják (nekik van igazuk), szerintük egy 'divatba jött' típusról lehet szó, melynek megfelelői (sokkal kisebb számban) fellelhetőek Szatmár megye más református temetőiben is.
Egyedi zarándokhely-értékké nemzeti történelmünk és irodalmunk nagy egyénisége, Kölcsey Ferenc és a Kölcsey család hamvainak őrzőhelye miatt minősül. Halálának 100. évfordulójára, 1938-ban emeltek ezen a helyen méltó síremléket, Gerendai Antal tervei nyomán.
Az eredeti sírhant sokáig jeltelenül állt, ahogy a többször idelátogató Petőfi is feljegyezte:
''...meg-meg látogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, mégcsak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva...''
(Úti levelek.1847.július 17.)
Kölcsey Ferenc egykori lakóházának helyén művelődési ház áll. Az épület szobáiban a költő néhány használati tárgya, portréja, munkásságának eredeti és másolatokban őrzött értékes emlékei vannak kiállítva. Az épület előtti téren áll az a félbetört emlékoszlop, amelyet 1856-ban állítottak Kölcsey síremlékeként. Ugyanitt található egészalakos szobra, amelyet 1973-ban, a Himnusz megírásának 150. évfordulóján avattak fel.
A rejtő írta: Gyermekkoromban Édesapámmal - aki a felső tiszavidék idegenvezetője volt - gyakran jártunk itt kirándulókat vezetve, ez az élmény adta az ötletet, hogy a geocaching társadalmat is megismertessem ezzel az érdekes helyszínnel.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagyon-nagyon régen jártunk már ebben a temetőben csónakos fejfákat nézni.(keresni..) Akkor sokkal kevesebb volt. Most igencsak meglepődtünk a látványon...
Megtaláltuk. A temető belső részénél az ajtó balról lévő második tartórúdjánál található. Nehéz volt megtalálni de megvan. A GPS egy sírhelyet jelölt de az nem jó irány. Sok sikert a kereséshez! [Geoládák v3.10.5]
A ládát nehezen, de megtaláltuk. Különleges hely. Rendezett, szép környezet. A bejelentéssel elmaradtam, közben a jelszó megváltozott. Kérem a rejtő jóváhagyását.
Kerékpáros túrán jártuk be Bereget. Tisza, Tur, és műtárgyaik, Öreg templomok, kedves emberek, szép táj. Mi kell még egy jó túrához. Ja, egy-két geoláda. (-:
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
A koordináta rossz, a leírás alapján kell keresni a ládát.
A temető meglátogatása nagyon különleges élmény! [Geoládák v3.5.3]
Megvan!
Ez is egy bakancslistás hely volt, régóta szerettem volna látni a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőt. Nem tudom temetőre illik e ilyet írni, de lenyűgöző volt!
Sajnos láda nincs, csak pótjelszó.
Köszönet.
Nyári kenutúra keretében Terézzel, Gergellyel, Leventével, Melindával és Lacival. Rohantam, mint a veszett, hogy még visszaérjek a reggeli bevásárlásból, mire felébred a csapat. Sikerült! :)
A Caola természetjáróival 6 napos Nyírségi körutazáson voltunk, a látnivalók mellett ládákat is keresgéltünk. Pótjelszóval megtalálva, köszönjük a rejtést!
Köszöni a rejtést a Kálmán Család!
Szombat délelőtti versenyfutás a ládákért a hidegfront előtt.
Mivel a gps koordináták minket is rossz helyre vezettek volna, így a segítő szövegre kellett hagyatkoznunk.
Az viszont segít, ha figyelmesen olvasod:
"szemben állva Kölcsey síremlékével, balkéz felé 10m. Sírkő talapzat mögé rejtve!!"
Állj szembe a síremlékkel (ne túl messze), majd indulj el tőle balra!!! Keress egy másik sírkövet...
A gps a csalánosba mutatott(kép1). A megtalált üregben nem volt semmi, pedig kartövig benyúltam. A pótjelszóval kellett volna kezdenem, mert finom érett szilvát lehetett enni.
A leírás alapján könnyen megtaláltuk a helyet, de az üregbe benézve semmit sem láttunk. A telefont betolva és egy fényképet készítve találtunk rá a dobozra. Remek rejtés.
A faluba beérve a lakosság összetételét látva kicsit meglepődtünk. A temető nagyon érdekes, sokáig nézelődtünk. Kár, hogy a rejtés értelmezhetetlen,kőfalnak nyomát se leltük, a villanyoszlopos firka meg illúzióromboló. Köszi a rejtést!
A helyiek szerint, amikor az árvíz körbevette a temetőt, akkor csónakokkal hozták ide a halottakat, ennek köszönhetőek a félbevágott csónak alakú fejfák.
Szinte mindegyiken szerepel a A.B.F.R.A. rövidítés, ami a boldog feltámadás reménye alatt rövidítése.
Szuper hely!
Pót jelszóval, mivel ládát nem találtam.
Megtaláltuk! Érdekes hely,legfőképpen az a meglepő,hogy még a mai napig is ilyen fejfákat készítenek a sírra. A ládát sajnos mi sem találtuk meg, így maradt a tartalékjelszó.
Most már értem, miért a tujához vitt a gps... De nem ott volt! A síremlék mellett, jobb oldalon az örökzöld bokorban, de állt benne a víz annyira, hogy a logbook teljesen szétmállott, a jelszó olvashatatlan, menthetetlen volt. Kiöntöttük a vizet, mást sajnos nem tudtunk tenni érte. Szerencse, hogy pótjelszóval meglett.
A tuja mellett-mögötti elektromos szekrényben darazsak építkeznek.
Köszönjük, hogy láthattuk ezt a csodát.
A nem messze lakó emberke kirakott egy széket, rajta doboz egy kis faragott fejfával, és becsületkasszával 300,- Ft-ért elhozhattam. :-)
El is hoztam, jól esett, hogy nem volt tolakodó, csak szépen "odacsempészte" a kis eladnivalóját.
Pepe! A fejfák tetején egységesen szereplő "A B F R A" feliratnak a jelentése. : "A Boldog Feltámadás Reménye Alatt" (Lehet, hogy a másik kapun mentél be?
Hétvégi Szatmár-Bereg bringatúra, 1. nap 6. láda. Hatalmas élmény volt a temető fejfáinak erdeje, a Kölcsey síremléké már kevésbé. A fejfák csónak alakjára a néprajztudománynak -tudomásom szerint- van egyéb és elég logikusnak tűnő magyarázata. (A gyakori árvizek miatt a halottakat gyakran csak csónakkal tudták a temetőbe juttatni.) Jó lett volna megtudni, hogy a fejfák tetején egységesen szereplő "A B F R A" feliratnak mi a jelentése.
Szatmári templomtúra közben...
A ládát sajnos nem találtam, bár nem tudtam sokáig keresni, mert érdeklődő helyiek érkeztek, gondoltam majd a pótjelszóval meglesz...
Tiszai vízitúra keretében evivagyok-kal ezt a helyet is felkerestük, ha már Szatmárcsekén volt az egyik bázisunk. Este felé elsétáltunk megnézni a csónak-fejfás temetőt és a Kölcsey emlékművet, ami igazán tetszett az egész társaságnak. Sokáig kerestük a ládát is, de sajnos nem találtuk. Utána az alternatívval próbálkoztunk, de sem a 90-es, sem a 91-es villanyoszlopon nem találtuk a feliratot, a 92-es pedig valahogy kimaradt a sorból. A mellékelt fotók alapján kérlek fogadd el. Köszönjük szépen!
11/i7. Fantasztikus temeto, nem tudtunk tovabb menni, mert annyira erdekes volt. Sajnos a ladat nem talaltuk, igy az alternativ jelszot kelett megkeresni. Koszi a rejtest.
Ládikót nem kerestük a kecskerágó bokorban,-mert a sírokat pont ápolták. Pótjelszót a doboz aljáról tudtam csak leolvasni. Diák valamint nyugdíjas csoporttal is találkoztunk a temetőben. Nagyon átment rajtam a hely szelleme. Köszi szépen a lehetőséget.
Köszönöm a lehetőséget,
és örülök, hogy ezt is láthattam!
A ládát az adott koon. elsőre nem találtuk, ott a leírást követtük és a tujabokorra fókuszáltunk. Most nagytakarítás van az emlékmű közelében, a tujabokrokat kb. 1,2 m magasan legallyazták, a talaj frissen gereblyézve.
A ládát a munkások megtalálhatták, de nem vitték el csak úgy, a rejtekhez közeli sír szélére rakta valaki. A rejtővel folytatott telefonbeszélgetést követően a régi rejtekhelyetől onnan kb. 5.m-el az emlékműhöz közelebb, jobb oldalánál lévő örökzöld kecskerágó bokorba, a láda talajszinten lett elheyezve.j [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Könnyű volt megtalálni. Sajnos a doboz vagy nem záródik jól, vagy rosszul lett visszazárva, de teljesen beázott. Emiatt nem tudtunk beleírni a füzetbe, minden lapja csurom víz volt. Kicsit szárítottunk rajta, de ez nem sokat segített. Javaslom, hogy aki legközelebb felkeresi vigyen egy új, kisméretű jegyzettömböt és egy visszazárható nylon tasakot, hogy a dobozon belül még az is védje a füzetet. Köszönjük a rejtést.
Köszönjük! Nem pont ott volt, ahol kellett volna lennie, de végül megtaláltuk és a jó helyre tettük vissza. Talán valaki véletlenül rábukkant és csak visszahajította találomra valahova. Érdemes lenne esetleg rögzítve kitenni.
A hiánytüneteket enyhÍtő ládázás 16. állomása.
A keresésünk pillanatában nem volt nagy forgalom, Így megpróbáltuk megkeresni a dobozt. Sajnos nem találtuk. Így aztán körbenéztük az összes tuja tövét, de semmi. Így maradt a pótjelszó. A kocsihoz menet vettünk 1 üveg baracklekvárt Lacinak. Az tény, hogy házi, de a mamáé jobb! :)
Köszönjük!
Megvan. Második kelet-Magyarországi geós túrám 5/11 ládája, ezúttal autóval, feleségem is elkísért. Pontosabban pótjelszóval, mert természetesen ekkor voltak rengetegen az emlékmű környékén. A közelben van egy ház, a kapuja napközben nyitva, és mindenféle kézművet terméket árulnak, meg helyi lekvárokat, érdemes bemenni. Itt készítik a csónakos fejfákat, annak idején a Kerekek és lépések, vagy az És még egymillió lépés című útifilm túrásai is készítettek itt filmet, bemutatták, hogy készül a fejfa. A közeli Szatmár fogadóban ebédeltünk egyet, de arra mindenki készüljön fel, hogy a fél étlap nem kapható. Köszönöm a lehetőséget!
A Ládát nem a tujában, hanem messzebb egy másik bokorban leltük meg hosszas keresgélés után, majd visszatettük az eredeti (általunk feltételezett helyére). Szerencse,hogy sokan voltunk, (Létavértesi nyolcadikosok) mert egyedül még míndíg ott bóklásznék. Thytam.
PrimadonnaGirl-el a Beregben ládáztunk ezen a napon. 9/12
A láda nem lett meg, megnéztünk mi minden tuját a biztonság kedvéért, de sajnos sikertelenül. A jelszót a villanyoszlopról olvastuk le.
Szép hely, köszönjük a rejtést! :)
A Vas megyei Múzeumbarátok Természetjáró Szakosztályának kerékpáros túráján kerestük fel Szatmárcsekét. A temetőben leróttuk kegyeletünket a Himnusz szerzője Kölcsey előtt. A tujában a ládát nem találtuk így az alternatív jelszavak segítenek a hitelesítésban.
A tetthelyen kedves és lelkes fiatalok sürgölődtek. Romokban az önismeretembe vetett hit. 68 éves fennállásom alatt tapasztalatok alapján abban a hitben voltam, hogy bizalomgerjesztő formám van. És ez a hit most megingott. A fiatalok szinte lépésről-lépésre követtek bennünket 10-20 méter távolságból egy-egy bokor lemaradással, hogy ne legyen annyira feltűnő. Vagy 5 perc leselkedős-bújócskázás után az alternatív jelszó mellett döntöttünk, mert a tuja-rejtekhelyet így nem igen sikerült alaposan megkutatni, bár szerintem nem is volt ott semmi.
---A temető meghatóan szép, nagy élmény még így is. Sokat olvastam róla, de a helyszín sokkal többet nyújt, mint a korábban olvasott száraz leírások. Köszönet a rejtésért.
Régebben már jártam itt, azt hiszem, kétszer is, de nem biztos. Most azonban ,,felnőttebb'' fejjel jobban átéreztem a temető különös hangulatát. Jó, hogy ma is ugyanilyen stílusú fejfákkal temetkeznek ide, de sajnos van egy olyan érzésem, hogy ez csak azért van, mert rendelet szabályozza, és nem pedig saját jó ízlésből... de ne legyen igazam.
A ládakeresést fiatalok gyülekezése zavarta meg, akik járkáltak körülöttünk és lesték, mit csinálunk, így nem keresgéltem sokáig a tujában, inkább a pótjelszavak egyikét választottuk.
III. Levin-féle vízitúra felé utazva időt szakítottunk a közelben lévő ládák megkeresésére is.
A közeli parkolás után egy kellemes séta keretében gyűjtöttük be ezt a pontot is.
A temető hangulatos kis hely, érdekes, hogy teljesen más érzésünk volt bent, mint egy modern, márványkeresztekkel és monumentális fejfákkal "díszített" mai temetőben járva.
A láda megkeresése után a közeli csapok segítségével fel is tudtunk frissülni, illetve a száraz tujaágak darabjait le tudtuk tisztítani magunkról.
Szép emlék az egyik nagy magyar költőnknek!
Már itt feltűnt a fejfákon lévő ABFRA felirat, amit csak otthon internet segítségével tudtam megfejteni.
Azért itt is közzéteszem, hátha valakit még érdekel!:)
A.B.F.R.A. = A Boldog Feltámadás Reménye Alatt. Református sírokon jellemző.
Köszönöm a lehetőséget!
Megtaláltuk! Mai nemvárunktovábbajóidőreindulunkládázni túra 6/3. állomása, a szívünknek oly nagyon kedves Szatmárban. Sokadszorra járunk itt. Csodálatosan rendben tartott, hangulatos temető, egységessége lenyűgöző. A fejfák feliratai mesélnek, és ahogy a halott emléke évtizedek után elhalványul, úgy korhad-porlad síremléke is. Tisztelegtünk a Himnusz szerzője előtt. A láda takarás nélkül feküdt a tuja tövénél, kidobáltuk belőle a cukrokat, cigiket (bkv-s diákbérlet miért?!), visszarejtéskor tujalevéllel takartuk, de csak annyira, hogy az utánunk következő azért megtalálja. Köszönjük!
Újra eljöttünk. Ötven éve, a kecskeméti Katona József Gimnázium éppen végzett diákjaiként Tiszakerecsenyben voltunk építőtáborban. A Csaronda vízelvezető medréből hánytuk ki két hétig az iszapot, meg ami még benne volt. Most a megmaradt öregfiú csapattal egy emléktúra keretében meglátogattuk a régi helyszínt, előtte bejárva nevezetesebb emlékhelyeinket (Tárkos, Nagyar, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Milota...)
Két fiatal rendőr állította le Szatmárcsekén az autónkat. De először mi kérdeztünk: Hol forduljunk el a temetőhöz? Azután ők, s mivel mindent rendben találtak, kedvesen elbeszélgettünk.
Kölcsey sírjához az 1962-es IV.C koszorúját hoztuk.
A kis doboz a helyén volt.
Szokásos augusztus végi felső tiszai vizitúra alkalmából idén levadásztam az útközbeni ládákat. Hiába az előző esti késői fekvés és sörözés, ma igazi koránkelők voltunk. A láda rendben van, köszönöm a rejtést
Jó látni, hogy új temetés csak hagyományos fejfával történik, sőt a régebbi kő-beton síremlékeket is lecserélték.
15 éve még nem volt ilyen egységes a kép.
Vizitúrás ládázás 8/8.
Szatmárcsekén táboroztunk így elég gyorsan megkerestük a helyet. Nagyon érdekesek voltak a csónakos sírok, ilyet még nem láttunk.
Köszönjük a rejtést.
Már többször megfordultam e helyen és mindig csodálattal sétálgatom benne.
Tényleg érdemes ide eljönni, és most is buszokkal jöttek turisták.
Itt elhelyezni hagyományos ládát, a lehető legszerencsétlenebb dolognak tartom. Tényleg e helyhez méltó, hogy a kesser cimborák deréktól befelé a tujákat túrják egymás után? Több mint gyönyörű látvány!
Inkább a pótjelszót választottam.
scamel, Panka
Egy hosszú nap után még visszatértünk begyűjteni ezt a ládát, mivel elég késő volt már, a temetőben bóklászás helyett inkább az alternatív rejtést kerestük fel. :)
Úgy három évtizede már jártam itt, most sokkal rendezettebbnek tűnt a sírkert. Visszatérünk még ide. A dobozt nem találtuk, a póthely azonban biztos volt.
4/5
A temető nagyon tetszett, és ahogy a temető, úgy a település is, szép, tiszta, rendezett.
Viszont a ládát nem találtuk meg, hiába kerestük. Az alternatív jelszót olvastuk le.
Csodálkozva láttuk, hogy még ma is így temetkeznek a helyiek. És ugyanaz a rövidítés van minden fejfa legfelső sorában: A.B.F.R.A. (A Boldog Feltámadás Reménye Alatt)
A ládát sajna nem találtuk, maradt a leolvasásos műfaj.
Már majdnem teljesen sötét volt a tuják/borókák alatt így nem küzdöttünk sokáig, maradt az oszlop. Hiába láttam képeket, teljesen ledöbbentett a temető látványa.
Megtaláltuk, köszönjük! A hétvégi hét láda közül ezt leltük meg legnehezebben. Már épp készültünk feladni, amikor egyszer csak Gedeon pont oda nézett, ahová kellett.
Mutatósak a fejfák és a Kölcsey-emlékmű is. Szépen rendbe tették a temető növényeit, mióta legutóbb ott jártam, de sajnos rengeteg a szemét (több ilyen tárgyra is azt hittük, hogy a ládát rejti), ráadásul a rejtektől pár méterre az egyik bokrot nemrég vécének nézte valaki.
Kenutúrázás keretében. Köszönjük a rejtőnek, hogy elvezetett ide. A láda helyének leírása (WAP-on) nem volt számunkra egyértelmű, ezért a pótládát kerestük meg.
Sajnos a ládát nem találtuk meg, villanyoszlopoztunk.
A temetőlátogatás után átment a csoportunk, ahhoz a fafaragó mesterhez, aki ezeket a fejfákat készíti. Annyira érdekes volt, hogy szívem szerint visszamentem volna a temetőbe még egyszer körbenézni.
Az emlékszoba után megtekintettük a sírhelyet, ahol a Himnusz eléneklése után az egész csoport keresni kezdte a dobozt. (én találtam meg a segítséggel ellentétben sem borókabokorban, sem padban) Köszönjük a rejtést!
I.GC vízitúra alkalmából kerestük meg csapatosan. Kb. 20-an kerestük vagy 20 percig, végül kiderült hogy sem a koordináta sem a növény meghatározása nem pontos. :)
A temető egyébként érdekes, egyedi látvány.
I. GC Vízitúra keretében levadászva.
Nagyon érdekes és hangulatos temető, gyönyörű fejfákkal.
20 kesser 20 perc keresés után az előző busz utasaitól kért segítséget. Se nem boróka, se nem az adott koordinátán, de legalább meglett.
Köszi
I. Geocaching Vízitúra közben csoportosan
levadásztuk. Nem pontos a koo, már majdnem feladtuk,
amikor egy kiskesser (kisWildpig) előbújt vele.
Köszönjük a rejtést!
Kárpátaljáról jöttünk hazafelé és itt megálltunk, mert régóta szerettük volna látni a csónak alakú fejfákat. Nagyon megindító volt a 8 hónapos kisbaba kisebb, keskenyebb csónakja.
Mivel előtte Huszton is jártunk, Kölcsey már ismerősként üdvözölt minket.
Köszönjük a lehetőséget!
HEURÉKA! Megtaláltuk, köszönjük! [wapon beküldött szöveg]
Kisvárdai családi látogatás keretében a környék érdekes helyeinek felkeresése.
Végre ide is eljutottunk.
A temetőbe folyamatosan érkeztek a látogatók.
Csak a pótjelszóval, a ládikót is kerestük, de nem találtuk.
Lehetséges, hogy eltűnt a láda, mert 4-en kerestük a kispadtól 1-2 méterre a tuják tövében, továbbá már az összes tuja és az egész mindenséget bekerestük fent is, lent is, a tuja alatti muhar alatt is, már gilisztákkal is találkoztunk :) Úgyhogy sajnos a pótjelszót vettük igényba, ami valóban nagy betűkkel van írva :)
A temető hangulata egyedülálló. Sajnos nagy volt a forgalom, így a ládát nem feltünés nélü nem tudtuk volna megtalálni, a pótjelszóra hagyatkoztunk. Köszönjük. pozoli1 és ancsa
Megtaláltuk.
A ládát az ésszerűség határain belül próbáltuk megtalálni. Temetőben elég kellemetlen a bozótharc.
Végül a pótjelszót kerestük meg, a három lehetőségből az egyiken.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából jártunk itt. A koszorúzás és hivatalos programok után kerestük a ládikát (vagy mit is?), de csak a fát találtuk meg. Virtuális jelszóval logolva. Fotók később lesznek majd.
K:Pisti *Andyval www.geocaching.LAP.hu
A ládát mi sem találtuk, igaz gps nélkül voltunk, pedig minden borostyánnal befuttatott fát megnéztünk. Nemcsak a temető nagyon szépen karbantartott, hanem a fás rész is kitisztították.
Turabringassal közösen rándultunk át Szastmárcsekére Tarpáról a Szilvanapon szervezett Tarpa Trapp teljesítmény túra keretében egy 10 km-s extra kitérővel. Sajnos a ládát nem találtuk meg, pedig Turabringas aug. 15-n már egyszer megtalálta. Szerinte a környezet azóta megváltozott. Az alternatív jelszó rendben volt.
Egyedi hangulatot ad a temetőnek, hogy nemcsak a régi, hanem az új síremlékek is fejfák.
A borostyánnal benőtt fa nem volt egyértelmű, mert minden fa olyan a környéken, a kütyün a távolság pedig ugrált. Azért néhány fát megnéztünk, aztán a pótjelszót választottuk, amit a következő log fényében jól tettünk.
Idei szatmári bejárásunk 24/15. ládája.
Többször voltunk itt, utoljára pont egy évvel ezelőtt. Akkor a fél rokonsággal megnézegettük a szatmár-beregi táj nevezetességeit.
Számomra ennek a temetőnek semmivel össze nem hasonlítható hangulata van, amit nem tudom biztosan minek köszönhet, de az egyedi csónak alakú kopjafáknak biztos részük van benne. A Himnusz költőjének emlékhelye pedig fokozza ezt az érzést. Ezt mindenkinek látnia kellene.
Kenuval eveztünk le a Tiszán. A kempingben vertük fel a sátrakat. Onnét sétáltam el, hogy megnézzem a Kölcsey-síremléket, a csónak alakú fejfákat és megkeressem a ládát. Tetszett minden, csak rengeteg volt a szúnyog és kezdett rám sötétedni.
Megtaláltam. Barátnőmmel az Országos Kerékpáros Körtúra Kisvárda-Nyíregyháza kb. 300 km-es szakaszát csináltuk meg 4 nap alatt. Gyakorlatilag bejártuk egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Aludtunk a lónyai Tisza parton, Túristvándiban a Vízicsiga Kempingben és Bátorligeten az Öko-Centrum Vendégházában is.
Beregi biciklitúra 3/x.
Egy ideig ácsorogtunk a ládától 2 méterre, hogy itt nem lehet, mert ez szemétlerakó volt. Aztán az egyik szemétnek látszó dolog volt a láda. Jó sok pókháló van - pókkal.
Mi nem találtuk meg, ezért a pótjelszót vettük igénybe. Viszont a temető nagyon mély benyomásokat tett bennünk. Kösz a rejtést! (Főleg a pótjelszót...)
Anyával és Margitkával a Szatmár-túránk 3. állomása. A keresés előtt betértünk a Szatmár Fogadóba, kötözött tészta leves, kukoricás puliszka túróval és szalonnával ... hmmm :) Miután összegyűjtöttük az erőnket, nekiindultunk az 50fokos keresésnek- vizes törölközővel a fejünkön... Meglett, de az utat a legnagyobb jóindulattal sem nevezném gyalogútnak... egyébként teljesen jó rejtek. Kifelé vettünk egy faragott kopjafát. Nagyon hangulatos kis falu és még gimnáziumban a magyar órán határoztam el, hogy egyszer eljövök, úgyhogy most nagyon örültem hogy sikerült :) És hazafelé menet a polgármester úr saját kezével töltött nekünk pálinkát :) Egyszóval köszi a rejtőnek!
Tivadari kenutúrázásra jöttünk a környékre, aminek ma sajnos nem kedvezett az idő, így elindultunk alternatív programként bejárni a környék látnivalóit. Egyik ámulatból estünk a másikba. Jó társaságban elkövetett vidám kirándulás, némi ládázással, LGT-s tempóban! ;-)
Köszönjük a rejtést!
Egészen fantasztikus a temető, meg a múzeum is, felejthetetlen és pozitív élmény lett volna, ha nem akarjuk megkeresni a ládát! De akartuk! :-(((
Embermagasságú csalán, vizesárok, másik oldalról magánterület(ek)! Végül a napraforgóföld és az árok közt mentünk be, nem voltam hajlandó sem a kukoricást végigtaposni, sem a cseresznyéskerten átmászni. :-(( Elnézést a kifejezésért, de konkrétan *********(önmoderálva) rejtés! :-(
A koo-k pontosak, de a doboz szétázva, berohadva(volt nálunk csereláda az autóba, de ezt nem vagyok hajlanadó!!!), de miért pont oda???? Rengeteg alkalmasnak tűnő hely volt a közelben. (körbejártuk) :-(((
Tivadar vízitúrázás esőnapja.A Szatmár-Beregi szilvaút 3. állomása. Valóban különlegesek a fejfák. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy mennyivel szebb ez az egyforma, ámde különleges fejfa, mintha hivalkodó márvány sírkövek sorakoztak volna. A sírfeliratok is különösen meghatóak.
Méltó hely Kölcsey sírjának. Elindultunk a ládát megkeresni. Párszor. Nem értettük, hova és miért oda?? Mindig emberméretű csalánba, dzsindzsába futottunk, pedig a mérce-ember nem éppen alacsony volt :) A piros turista út egyáltalán nem járható. Megkerültük a temetőt, mert az árokban elég sok víz volt, hogy átkeljünk rajta. Körbejártunk egy bekerített kertet, majd visszatértünk és begázoltunk a szántóföldre a vetemény szélén. A logbook elázott, nem lehetett írni bele. Kölcsey múzeum viszont élmény volt.
Lackics szervezésében töltöttünk Tivadarban pár napot; bejártuk a környéket.
Köszönöm a lehetőséget!
A környezet pontosabb osztályozása: A temető 5, a láda 1.
Második nekifutásra találtuk meg, elsőre gps nélkül esélytelenek voltunk. A láda teljesen elázott, aki célul tűzi ki, hozzon magával log-füzetet, esetleg vmi műanyag zsákot. Köszönjük a rejtést!
A magas belvíz miatt már az árkon való átkelés is meghiúsult, tíz méteres ugrásra pedig én sem vagyok képes, szörnyű érzés volt a gps szerint a céltól 22 méterre visszasétálni a pótjelszóért a 92-eshez. Pedig nagybátyámnak, Eleknek már elmondásunkból nagyon tetszett új hobbink, sajnálom, hogy nem találta meg első ládáját. Majd ősszel.
Édesapán itt született Csekében, itt nőtt fel, mégis a Dél-Alföldön talált otthonra. Évente kétszer visszajárunk nagyszüleim sírját gondozni, akik itt nyugszanak a református emléktemetőben A Boldog Feltámadás Reménye Alatt.
Hegyaljáról indított szatmári körutunk mai első állomása. A művelődési háznál csupán egy fotó erejéig álltunk meg; mivel ebédidőben érkeztünk, nem akartunk senkit a kiállító terem kinyittatásával zavarni. A temetőnél nagy volt a forgalom: több külföldi magyar család is sétálgatott benne. Egy rövid séta és fényképezgetés után indultunk a doboz előkerítésére. A temető hátsó kapujától megpróbáltunk eljutni az árokig - úgy gondoltuk, találunk valamiféle ösvényt. Tévedtünk: az utca végén csak derékig érő gaz fogadott bennünket. Nejem úgy döntött, ő nem is jön tovább, én pedig először az elhagyott út helyén, eléggé ragaszkodó gazban próbáltam haladni, majd fokozatosan "toronyirányra" váltottam. Amikor azonban bokáig érő vízben találtam magamat, sürgősen visszafordultam a temető felé, és inkább a pótjelszót kerestük meg. Nagyon sajnálom, hogy e nemzeti zarándokhelynek számító helyen olyan geoláda "található", amelynek "felkutatása" erősen rontja nagy költőnk sírja és a nemében páratlan, szép temető nyújtotta élményt. Kár, mert gondolom, nem ez volt a cél...
Egyébként a környéken élt Kölcseyekkel kapcsolatos egy másfél századdal ezelőtti anekdota, miszerint Szilágyi István, a máramarosszigeti református főiskola igazgatója, Arany és Petőfi jó barátja, egymás után három éven keresztül kapott Kölcsey nevű új tanítványt. Csak hát mindannyian igen középszerű tanulók voltak. Kifakadt végre Szilágyi István, egy régi angol tréfát idézve:
- A ti családotok is olyan, mint a krumpli: ami jó belőle, a föld alatt van.
A második láda, amelyet gps segítségével találtunk meg. Sárban gázoltunk, árkot ugrottunk, logbookot szárítottunk... De a lényeg, hogy fejet hajthattunk Kölcsey emléke előtt.
A temető hangulatát emelő időjárási körülmények között, hóban, őzikék őrző tekintete mellett süppedtünk bele az árok befagyott vizébe. A láda mindannyiunknak nagy örömet okozott, köszönjük a lehetőséget! Az oszlopot végigkutattuk, gyanús h a jelszó rejtése óta újrafesthették, mert semmi felirat nem volt rajta, pedig egy hősies mászással is megpróbálkoztunk (köszönet Krisztiánnak érte).
A gyerekek imádták, kérték, fotózzuk le őket a ládával, úgyhogy mellékelek egy képet, amin balról jobbra láthatóak: Majka, Lóczy és az ölében Samu. A csapat felnőtt(ebb) tagjai: Nelly, Krisztián, Zsolt, Lóránt és én, Réka.
A füzet nagyon átázott, nem is tudtunk írni bele, ráférne egy jobb szigetelés. Sajna nem volt nálunk eszköz. Dínó velünk akart jönni, helyébe más maradt a fészekben.
200. jelszavas megtalálók lettünk! A leírás alapján nehezebbnek tűnt a láda becserkészése, a valóságban gyorsan rátaláltunk, bár végül mélyszántással próbálták utunkat állni, persze sikertelenül. Sajnos a láda belül is vizes volt (eső után), érdemes lenne jól visszazárni a tetejét! A temető meg ugye maga a szomorú csoda.
Két nap alatt kétszer találtuk meg. Először én egyedül, aztán a családdal a szilvalekvár főző fesztivál után. Egészen különleges hangulata van a temetőnek, olyan, mintha egy ősi indiánfalu temetőjében kószálna az ember. Ki ne hagyjátok!
Köszönjük a rejtést!
Viki, Geri, Krisz', TZ
Szatmári fürdés - dobozkeresés 2/5.
Érkezés a Túr-bukótól. A helyszín remek, a temető nagyon érdekes, különösen a fejfák feliratai, a továbbélő hagyomány. A 2 m-es csalánok közé rejtés szörnyű, méltatlan a helyszínhez, a bozótharc elvonja a figyelmet a látnivalókról. Célszerű lenne áthelyezni a temető szélére.
A túri bukógáti fürdőzés után rövidnadrágba és papucsba indultunk neki és mivel egy régebbi nyomtatott verziót vittünk magunkkal ezért nem tudtunk az alternatív jelszókról tehát belementünk a nagy dzsindzsába. A piros jelzés megy a rejtés közelébe, azon az útvonalon közelítettük meg a ládát, de az is 2 méteres csalánnal van benőve. Az árok is tele csalánnal. Aztán a kukoricásba gázolás ott is volt egynéhány csalán. Láda megvan teljesen el van ázva a logbook meg minden... Ki kéne cserélni, de nemvolt kedvünk visszamenni a kocsiba és még egyszer megtenni ezt az utat, szóval gyors logolás és vissza ugyanitt mivel jobb utat nem találtunk....
Életem legnehezebb cache volt...
Véleményem szerint jobb helyre is lehetne telepíteni a ládát, hogy ne kelljen ennyit szenvedni..
Keleticsücsök napunk 4. ládikója. Hát ez a temető nagyon érdekes, egy bácsi még a temetkezésről is mesélt. Nem láttam még ilyen fejfákat soha, de még csak nem is hallottam róla korábban.
Mivel az elmúlt napokban volt részem némi dzsindzsázásban, és a lábaim szépen be vannak rácsozva karcolásokkal, meg gps sem volt, így inkább az egyszerűbb villanypóznás jelszóleolvasást választottam.
Köszönjük a rejtést, nagyon érdekes hely!
Érdekes, különleges a temető és meglepően kedvesek a környékbeli emberek. Kellemes meglepetéseket hozott a Túr menti horgász-hétvégénk.
A rejtek "szájbarágós" leírása pontos, de így hosszúnadrágba is kellemetlen a megközelítés!!!
már régóta szerettem volna eljutni a fejfákat megnézni, de a terep 4.0 az nem is tulzás... rövidnadrágban, plusz a koordináta 5-6 méterre mutat be a kukoricásba :)
A láda megkeresése komoly elszántságot igényel. Készüljön mindenki jó kis szúrós, csalános, susnyás terepre. Nem egyszerű a sok levágott akáctő között megtalálni az igazit. A szatmárcsekei temető kultúrális szempontból Magyarország egyik legizgalmasabb pontja. Aki erre jár feltétlenül látogassa meg!
vízitúránk első ládája.
másokhoz hasonlóan rövidnadrágban, át a csalánoson. ráadásul az árokban hanyatt is vágtam magam, szóval még a hónom alján is megcsíptek :)
A csepeli Kölcsey Ferenc általános iskola 6.a osztályával, osztálykirándulás közben, a kerékpártúra alkalmával.
Felderítettem a terepet, (biztos, ami biztos megnéztem az oszlopot is) és öt-hat vállalkozó kedvű leányzóval megcsípettük magunkat a csalánosban. Nem is olyan vészes, még rövid nadrágban sem... :)
Tiszaháti háromnapos tekergés.
Amikor ideértünk, esett az eső. Elkezdtünk a láda felé haladni autóval, de a földutak elején feladtuk. Éhes is volt mindenki, így először bevettük magunkat az étterembe, utána indultunk a ládához (nem volt sokféle étel, de mind finom volt!). Éppen nem esett, de a láda helye nagyon messzinek látszott az esős bozótban, így megkerestük a pótjelszót rejtő oszlopot. Sétáltunk egy nagyot a temetőben, nagyon hangulatos, és nagyon jó, hogy megtartják a csónakos sírokat.
Szép hely volt nagyon, köszönjük!
Mackka & Péter & a tekergők
Osztálykirándulásra kísértem a budapesti Gregor József Ált. Iskola nyolcadikosait. Velük látogattuk meg a temetőben Kölcsey síremlékét, majd tettünk egy kis kitérőt "kincset" vadászni. Remélem sokan kaptak közülük kedvet a további ládák felkeresésére. :)
Nagyon "szép" volt temető, a zuhogó esőben pedig mindent áthatott a szomorúság. Matóval közös találat. A rejtés szerintem a lehető legrosszabb helyen van. Az akácos még most is nagyon kellemetlen, a tenyerem még mindig sebes. Célszerű lenne máshova áthelyezni. Köszönjük a rejtést.
Fattilával közösen, szakadó esőben, bőrig ázva, térdig sárosan. Az árokugrálással és az akácossal megküzdöttünk. Köszönjük a rejtést!
(Hogy értsétek: a láda egy kb. 3 méter széles akácos-sávban található, aminek egyik oldalán van az árok, továbbá mindkét oldala szorosan fel van szántva, tehát nem igazán működik a rejtő által leírt szájbarágos megközelités. Vagy derékig sáros leszel, vagy szétszabdal az akácos... Az árokban meg közel fél méter mély és egy méter széles víz van, így tavasszal... Szóval nem egyszerű...)
De nem lehetetlen :)
Viszont a terep az 3-mas nehézségű. Szerintem. Legalábbis ilyenkor, kora tavasszal...
Útban a 300 felé...
Nekem a láda nem tetszett túlságosan, bár könnyen megtaláltam. A temető feéül érkeztem, ahol teljesen feltúrták a környéket, így nem találtam rendes bejáratot a csészéhez. Persz sötét is volt, ls visszafele megijesztettem egy fácánt, meg ő is engem, kb egy méterrel mellettem szállt fel az erdőben. Lehet, ha nyáron jövök, és nem sötétben, többet láttam volna, meg a rejtés is más értelmet nyer...
A művelődési háznál található egészalakos szobornál nagyon megkapó volt, amikor felfedeztem, hogy Kölcsey csizmájánál van a szobor a legjobban kifényesedve.
A temetőben található síremlék és a sok-sok egyforma csónak alakú fejfa nagyon szép, méltó környezet a költő emlékéhez.
A láda nincs meg, legalábbis én nem találtam. Az oszlopról olvastam le a jelszót.
A ma begyűjtött két, amúgy 401. és 402-ként megtalált dobozkához Kata is elkísért - főként abból az apropóból, hogy már régóta érdekelte ez a kincskeresősdi, no meg holnap disznóvágás, és ki tudja, mikor érünk rá legközelebb.
Enyhe, napsütéses időben autóztunk ki Szatmárcsekére. A dobozt hamar megtaláltuk, bár először a kukoricatábla rossz oldalán kerestük (legközelebb előre átolvassuk a leírást). Kata szívesen elcserélt volna egy-két apróságot, de sajnos nem volt mit betennünk helyette... Sebaj, majd legközelebb!
A temető mellett parkoltunk a beígért dzsindzsa nem egy nagy szám, simán lenyomható. Ami nem tetszett az a weben a vastaggal szedett rész. Szerintem a geocaching nem egyenlő a bozótharccal.
Nem riadtunk vissza és a temető felől toronyiránt közelítettük a ládát. Merészségünk jutalma a ládán kívül egy nagy akác tüske volt a kezembe. Sikerült azonban komolyabb véráldozat nélkül megúszni. Nagyon érdekes a temető.
Megpróbáltuk levadászni a ládát, de a temetőben is jelentős forgalom volt, illetve a kukorica földön is dolgoztak a láda közvetlen közelében, így a pótjelszót voltunk kénytelenek megkeresni.
Nem hallgattam a jó szóra, rövidnadrágban vágtam neki. A leírás szerint ott az ösvény és a csalán... Egyébként könnyű találat.
A család megvárt a temetőben, aztán együtt folytattuk a nézelődést. Érdekes volt.
A rejtés feleslegesen nehezített, ráadásul a terep/nehézség értékelés enyhén szólva túlzó. Rövidnadrágban is gyorsan lejárható, ha nem is csalánmentesen.
Szépek a fejfák, a rájuk írt "versikék". A láda helyszínére nem voltunk felkészülve (wap-ról szedtük le a környék ládáit), de azért sikerült átmászni a tengernyi csalánon és egyéb bokron. Rövid gatyás lábunk még az esti logoláskor is sajog:)
A GCBUKO-tól kerekeztünk be Csekére a gáton. Mint a megtaláláskor kiderült el kellett volna fogadnunk a GPS légvonalban tervezett javaslatát a ládához, mert így kevesebb bozótharc lett volna az eredmény. Ellenben mi a temető felől indultunk neki. Egy kicsit furcsáltuk, hogy a kukoricásban van a rejtekhely, de mint kiderült ez nem teljesen így van:-)
Meganeklub tali keretében néztük meg a csónakos temetőt, és kerestük meg a ládát.
Hosszúnadrág tényleg kellett volna, de másnap már nem égett a lábam a csalántól :))
De annyira nem volt vészes a dzsinzsa. Hosszúnadrágban semmi gond nem lett volna.
Két éve a magas belvíz miatt nem tudtunk elmenni a ládáig, ezért jelszó nélküliként logoltunk és kaptunk találatot. Most erre jártunk, és becsületből elmentem Phoere-vel és Koan-nal a ládáig. Én készültem, felvettem a hosszúnadrágot. Kicsit nehezen, de meglett az ösvény, és utána simán megtaláltuk a ládát. Nem értem a 4,5-es nehézséget. Nem igazán arányos mondjuk a Hernád-áttörés 4-es nehézségével, vagy a Rám-szakadékkal. Jó, volt egy kis csalán, de nincs emelkedő, szakadék, sziklatálca, létra, lánc és egyéb segédeszköz, és csak néhány métert kell menni... Persze, ha valaki tökön-paszulyon keresztül megy át a kukoricáson, az tényleg nehéz terep.
Egy hetes "Tisza túra" alatt próbáltam egy-két ládát megkeresni több kevesebb sikerrel. Én bevállalós voltam (természetesen rövid nadrág és állig érő csalán), és bementem a susnyásba, de a ládát nem találtam a negyedórás keresgélés ellenére sem (bár nem volt leírás nálam, hol is kellene keresnem). Kérlek a képek alapján fogadd el a megtalálást.
Nem értelek benneteket kedves hisztiző kessertársak!
Nagy dzsumbujra készültem, de van egy kényelmesen járható ösvény a ládáig. Még a leírásban is szerepel. Mi akkor a gond? Lehet, hogy tényleg a nyíl után mentetek tökön-paszulyon keresztül??
A láda közvetlen környezete elégtelent érdemel. A rejtekadó fák kivágva, ember magasságú fiatal hajtások nőttek, iszonyú szúrósak. A Tisza felől repce és búzatáblán kell átgázolni, amit mi nem tettünk meg. Szerintünk ez a rejtés egy nagyon nagy szívatás. A rejtőknek sok ilyen ládakeresést kívánunk. Nem szokásom fikázni a rejtéseket, de ez már nekem is sok volt.(Rudi)
A gps furán elvitt egy földút felé. A hóban nem bevállalós. Kocsi maradt, gyaloglás. Ötszáz méter szántásban, illetve ebből harminc méter bozótharc is volt - aztán kiderült, hogy a temető kapuja előtt is meg lehetett volna állni. :) Kellemes séta volt ez szombat délben, alig járkált valaki a behavazott faluban.
A környék tényleg elég dudvás. Szerencsére a szárazság a csalánnak sem kedvezett. Már jártunk többször is erre, most csak a láda kedvéért ugrottunk ismét be Kölcseyhez.
A vízi túra alkalmával a szabad strandon kötöttünk ki. Onnan gyalog indultunk ládázni, ill. a készleteket feltölteni.
Egy kicsit több időt töltöttünk el a tervezetnél, ezért átvariáltuk a túra további szakaszait.
10/2 A megközelítés nem volt egy gyenge mutatvány. A leírással ellentétben mi megtaláltuk a csalánost is! Egy medúzacsordán kevesebb csípéssel lehet átkelni, mint ide mejutni.
Hát igen körülményes volt átvergődni a ládához, de végül is nagynehezen, de meglett. A küzdelmet leginkább a kukoricák jelentették. Ez volt ezen a napon a második ládikánk.
Kirádulás és ládavadászat a gyönyörű Szatmári tájon.
4/18
Több temető környékénis ládáztunk,de ez volt a legcsalánosabb és legtüskésebb!A csónakos kopjafák közt sétálni különleges élmény volt.
köszönjük a rejtést:Szbarna+csapata
A temető és a vele szembenlévő emlékmű szép, érdekesek a csónak alakú fejfák. Viszont a rejtek környezete iszonyú, tele van szeméttel, embermagasságú csalán és gaz átgázolásával közelíthető meg. A fát sem volt könnyű megtalálni, mert sok itt a fiatal fa.. Szerintem, ha már virtuális a láda jelenleg, jobb lenne egy sírfelirat, vagy az emlékműről egy szó, mert a "láda" környezete lerombolja a pozitív élményeket, melyeket nyújt ez a hely. Főleg így nyáron nagy gaz idején, rövidnadrágban megközelíthetetlen!
UI: Mi a wapos verzió után mentünk, ahogy látom van a leírásban más útvonal is, talán arról megközelíthetőbb lett volna rejtek...
A mai napra 16 pontot (a társaim csak 15-öt, mert egy már megvolt nekik) terveztünkmegkeresni a Tiszaháton autóval, amit lényegében teljesítettünk is (Mátészalkán odafelé és visszafeleé is zárva volt a kocsimúzeum, kívül pedig nem találtuk a jelszót). Az útvonal: Nyírbátor-Tarpa-Nagyar-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Milota-Túristvándi-Penyige-
Cégénydányád-Nagyszekeres-Császló-Csenger-Nagygéc-Mátészalka. Ez az 5. pontunk. A megadott koordináta a búzamezőbe mutatott, de végül is megtaláltuk a temető mögötti kukoricás és a búzamező közötti fasorban, átmászva egy árkon csalánok között, nem messze egy régi piros túristajelzéstől. A láda nem volt ott, csak a hűlt helye, de mellette egy vékony fácskán nagy nehezen észrevettük a feketével felírt jelszót.
(7/18)Zahy-ékkal közös megtalálás.
Itt fotokat nem mellékelünk, egy teljes sorozatot hamarosan feltöltünk a Fotoalbum-ba
Sajnos, a feliratot nem találtuk, pedig áttörtünk a csalánon, meg a sártengeren. Végül feladtuk a vizes bozotban bujkálást, és jelszo nélkül jelentjük be.
J&J
OK. Itt aztán volt minden ... csalán, meg csalán meg csalán.
Ha mondjátok, hogy nincs láda, vittünk volna. Igy viszont nagyon szegényes az a jelszó egy ágacskára felírva :((((((( De a sógorom után mentünk és a lábam még másnap is égett, amit szíverősítővel kenegettünk, felülről...:)))))
Szamosháti ládázásunk ötödik állomása lett volna ha a szakadó eső nem akadályozta volna meg a láda keresését. A magas aljnövényzet visszarettentett ettől. Temetőt, Kölcsey Ferenc síremlékét, felkerestük. Nagyon szép és érdekes volt, tetszett. Kérjük a Rejtőt, hogy fényképek alapján fogadja el megtalálásként.
Méretes csalánokon keresztül közelítettük a ládát. Sokáig kerestük, majd WAP-on megnéztük a láda oldalát, mivel a leírást a szállásunkon felejtettük. Miután kiderült hogy nincs kinn a láda, a jelszót gyorsan megtaláltuk egy faágon. A kopjafás temető nagyon tetszett.
Tegnap bevettük magunkat Túristvándiba egy teljes hétre, hogy innen indítva portyáinkat leraboljuk a környék geoládáit.
Szatmárcseke volt az első célpont. A temető, az emlékház, és az egész Kölcsey-legenda annyira megkapó, hogy a nagy álmélkodásban a jelszóról teljesen megfeledkeztünk. Csak napokkal később mentünk vissza érte.
Csekéről Nagyarba vitt az utunk.
Útközben egy kis baleset is történt: leestem a bicikliről miközben Hannussal törökmódra megcsodáltunk 3 tehenet (a városiak ...). Hannus karikázott elől, ő fékezett ...
Ok [wapon beküldött szöveg]
Szabolcsi ládázás II. Indulás hajnali 5-kor, érkezés 11:30. 800 km, 12 láda, tavaszias idő, sok élmény.
8/12
Nem teljesen értjük a wapos részt: Ha föl van írva a jelszó valahova, akkor miért van betegre állítva a láda. Vagy miért nincs átállítva virtuálisra? Kipróbáltuk, és működik!
A láda ill. a kis fácska megközelítése a Petőfi út-Rózsa u- földutakon történt, de mostanában nem javasoljuk ezt a részt, mert még a terepjáró is majdnem beragadt a sárba. Az út végén leraktuk a kocsit, majd gyalogasan közelítettünk. Sajnos a cipőnk csupa sár lett, mert az "utca" végétől már szántóföld kezdődőtt. Megpróbáltunk a szélén menni, de így is rendesen dagasztottuk a sarat.
Szóval most ez egy kereshető- de betegre állított virtuális, dagonyázós láda.
A temető gyönyörű. Sajnos néhány fejfán már látszik az idő, ez az érték mindenképpen megőrizendő.
Sajnos virtuálisként leltük meg eme ládát, remélem minél előbb visszakerül a valódi doboz, mert ez a hely megérdemli.
Kollégák.
Hiába beteg a láda, gyertek el. A jelszót megkapjátok, és a láda pillanatnyi hiányát pótolja a hely.
Megtaláltam, köszönöm! Hazautam előtt szándékosan utolsónak (6/6) terveztem a ládát. Már szégyenlem is kissé, hogy a kesser-láz hozott ide először, a konzervativ, keresztyén gondolkodású reformátust. Még1szer köszönöm a rejtőnek! A "hajó"-król nekem elsőre a penyigei ballada futott be, amit tegnapelőtt ismertem meg. (nincs messze!!)
Jó lenne a láda pótlása, a logbook!
Egy napot még kibírtam úgy, hogy megyénkben van egy szűz láda (Nagygéc)-s teendőim is voltak szombaton- de vasárnap reggel fiammal szatmári, beregi kirándulásra indultunk. Ez az 6/11 láda, kütyü nélkül, javarészt drive-in találatokkal :-(.
Nekem nagyon tetszik ez a táj. Tökéletes síkság, itt még a TERMÉSZET is jelen van, csöndes, nyugodt falvak, kis forgalmú utak. S mint bringás ember nagyon irigylem az utak minőségét, úgyhogy jövő nyáron visszajövök, természetesen bringával (aki kedvet érez ehhez, írjon, hívjon!).
Nagyon ifjú koromban jártam a síremléknél, s már ideje volt, hogy újra elzarándokoljak.
A környezet-rejtés 3 pontját magyaráznom kell: nagyon nem tetszik az, hogy egy fontos(mert ez az!) hely mellett a hagyományos láda a jellegtelen, értéktelen dzsindzsában legyen! Tudom és értem, hogy így könnyebben kaphat zöld utat a láda, de épp ez a baj, hogy ez kell a szabad jelzéshez-pedig egy virtuális is jó lenne!
Jelszó a fácskáról leolvasva!
A ládához vezető út tele van csalánnal, érdemes hosszú nadrágot venni. Az erre kirándulóknak ajánlom, hogy nézzék meg a szatmárcsekei Tisza-partot is, nyáron a fürdést sem szabad kihagyni. Tiszabecs-Szatmárcseke kiváló kenus útvonal, érdemes kipróbálni.
Az első ládám.Kissé a megközelítés tényleg dzsindzsa a végén, de nem olvastuk el az útmutatót.Szóval az emlékműtől egyenesen indultunk a rejtekhelyhez. Ezt az irányt csak a bozótirtóval rendelkezők válasszák! Köszönet a beavatásért magpetnek és kulisznak.
Felső-Tiszai vízitúra alkalmából a Tisza-parttól sétáltunk fel a temetőig és a ládáig a 9 fős csapatból négyen. Időnk annyi volt, mint a tenger, ugyanis redukáltuk a tervezett vízitúrát, és mégsem mentünk el Tivadarig. A hajók elszállítására viszont várni kellett kora délutánig. Így aztán szép nyugisan, stresszmentesen sétáltunk, ahogy az illik is vidéken, hétvégén.
Először hátulról próbálkoztunk a láda megközelítésével, de végül a temető felé mentünk. Nagyon érdekesek a fejfák! Itt aztán egy kis baki került a rendszerbe, ugyanis az emlékműtől egyenesen a csészére haladtunk. No de így jár az, aki nem olvassa el az ajánlott útvonalat. Egyébként ez sem annyira veszélyes, a rejtéssel sincs semmi gond, észrevétlenül lehet ténykedni, a rejtekhely az évek alatt bizonyított. A ládára ráfér egy karbantartás, ami időközben folyamatban is van. Visszafelé söröztünk egyet, és a falun keresztül mentünk a Tisza-partra, a Kölcsey-ház mellett elhaladva.
Éves nyári nyírségi nyaralásunk első ládája (mármint idén). A szokásos gyerekcsapat (11) és szülői kíséretük (8) "csenben" megcsodálta a temetőt, aztán Kutyi a legelszántabb gyerekkel megkereste a csalánosba rejtett ládát is. A többiek kinder-tojással vigasztalódtak.
Szerintem ez a hely a világ nyolcadik csodája. Köszönjük a segítséget,a hőség ellenére kisnadrágban és papucsban a megadott csapáson némi kitartással elértük a ládát.
Imámba foglalom BoGár nevét! Remek volt az útvonalötlet barátom, köszönet érte! Különösen azért tetszett, mert nem volt nálam hosszú nadrág, így a csaláncsípések 90 %-át megspórolhattam. Másrészt, a sírnál éppen egy csapatnyi tizenéves zajongott, a bejáratnál el is haladtunk egymás mellett, folyamatosan hallottam minden szavukat, közel voltunk egymáshoz, de nem láttuk egymást, és ez remek volt! Nyugodtan, zavartalanul ládázhattam. Csak megerősíteni, és ajánlani tudom én is: itt (N48 05.263 E22 37.921) a bejáratnál fordulj balra, ennél a pontnál (N48 05.298 E22 37.865) jobbra, majd itt (N48 05.364 E22 37.865) ismét jobbra fordulva már légvonalban is haladhatsz. Én bringával voltam, az utolsó száz méter kivételével még nyeregben is lehetsz.
A koordinátákat nem találtam nagyon pontosnak, de egy jól kivehető kesserösvény gyorsan eldöntötte a kérdést.
Szatmárcseke nagyon jó hely, sokszor voltam már itt, de még jövök. Akinek van rá ideje, látogasson ki a Tiszához a "kempingbe" is. A Tisza-túrázók kedvelt kikötő- és bulihelye.
Én most csak a sinyáshoz szólnék hozzá. Ha a temető bejáratánál állunk, akkor a jobbra lévő háznál, az árok felé volt derékig érő csalán. Végül átvágtunk rajta, de utána visszafelé megkerült a kis fás helyet, és a temető bejáratától balra jöttünk ki. Ott egy mezőgazdasági út van, a föld is megművelt, így azon az úton könyebb felkeresni a ládát.
A temető tényleg lenyűgöző.
Az akácfa melletti árok még mindig vízzel teli; nekifutásból is alig tudtam átugrani. Aztán a kocsiban észrevettem, hogy hiányzik az övcsipeszből a GPS, irány vissza, újabb 2 ugrás és megtaláltam a dágványba esett kütyüt, a közkútnál lemostam, kutya baja.
Megtaláltuk, bár eléggé át van ázva a láda, nem ártana kiszárítani, és lecserélni a dobozt. A jelszót nem találtam benne, bár eléggé siettetett a család (kicsit nyargalni kellett a temető végén, mire a hidat megleletem , meg nagyon sok volt a szúnyog is). Remélem a ládatulajtól megkapom azengedayt :)
A fénykép magáért beszél.
Üdv Bartáék
Nagy volt a sár és a víz. Nem tudtunk átmenni a vízzel teli árkon, csak 35 m-re tudtuk megközelíteni a ládát. A képek bizonyítják, hogy ott jártunk, kérjük a megtalálás elfogadását. PEx2-ék
Évek óta szerettem volna ide eljutni, most végre sikerült. Nagyon megérte, azt hiszem, vissza is fogok térni. A napsugarak is kegyesek voltak hozzánk, a lencse is meghálálta.
Kedvemet szegni csak a szántóföldet borító mély sár tudta. Ahogy közeledtem a rejtekhez, úgy alakult át a föld először sárrá, majd sáros vízzé. Mivel minden oldalról több méternyi szélességben körülölelte a fákat, így lehetetlen volt a logolás.
Háromnapos, rokonlátogatással egybekötött kelet-magyarországi hétvége Fűkockáékkal, 2. nap, hatodik állomás. Kyra-ládákat vesszük most szépen sorra. Először a ládáért mentem. Azonban az utolsó 40 méteren megtorpantam: Mindenütt viz. Ugy tűnt, hogy a láda egy 'szigeten' van. Nem adtam fel. Találtam egy kis hidat és azon keltam át a vizen: szerencsém volt, a láda 'félszigeten' volt :D Ezután a temetőbe vetettük be magunkat. Egyszerűen lenyűgöző, csodálatos helyszin. Fotóztunk 1000el. Köszönjük!
Sikerült egy jót pancsolnom. Egy árok huzodik a rejtek és a temető között, ami most tele van vizzel. MIkor a GPS azt mutatta, hogy a viz tuloldalán van a láda gondoltam egy laza szökeléssel megoldom. Találtam is egy alkalmasnak tünő pontot. Remek ivvel kivitelezett ugrás volt, pontos célbaérkezéssel. Sajna a célnak kinézett partrész csak a viz fölé kinyuló jégdarabnak bizonyult igy aztán landolás után sikerült térdig elmerülni a vizben. Remekül mutattam, ráadásul onnantól hangos cuppanásokkal sikerült járnom. Visszafelé már vizmentessen sikerült az ugrás, mert az előzőleg kitaposott nyomokból látszott, hol van a másik oldalon szilárd talaj. Aztán futottam még egy kört, mert a kocsinál vettem észre, hogy eltüt a GPS. A visszafele landolás pointján viritott a hóban.
Flektogonnal indultunk a mai nap a Nyírségbe kis ládázásra. Reggel fél ötkor indultunk Pestről, és fél kilencre értünk vissza. Nem gyakran utazik errefelé az ember, így próbáltuk a legtöbb helyet meglátogatni, de a ládák nagy távolsága miatt, nem sikerült az összes betervezett helyet végigjárni. Teljesen elszegényedett ápolatlan településeket vártam, ennek ellenére meglepően sok volt a rendezett, ápolt takaros kis falucska az úton. Az idő egész nap fagypont alatt volt, így nem kellett sárban dagonyáznunk. Hamar eltelt a nap, klassz helyeken, jó hangulatban.
Csodás hely, ha egy temetőre lehet ilyet mondani, nem voltam még ilyenben. NAgyon meglepett. Van már egy két kő fejfa is a temetőben, pedig jó lenne, ha megtartanák ezt a szép temetkezési hagyományt.
Hajnalban DC3 e-mailja várt: nagyszabású ládázást javasolt a Hajdúságban és a Nyírségben. Mivel még nálam volt a Jeep Wrangler terepjáró, amelyet vétek lenne nem kihasználni, persze azonnal igent mondtam. Délután kettőkor tudtunk elindulni, másnap négykor értünk haza, 26 óra alatt 900 kilométert mentünk és 29 rejtést találtunk meg, jórészt sötétben, jeges terepen, ráadásul délutántól hajnalig cudar havaseső zuhogott. Jó mulatság, férfimunka volt!
Általában nem szeretem a sírkultuszt és a temetőket, de ez itt egész más! Egészen különleges hangulatot teremtenek az egyöntetű kopjafák. Köszönöm a rejtést! A leírás szerint mentem, jó is volt, de a végén szántásban kell haladni. A néhány centis jegeces hó jól járhatóvá tette, de sáros állapotban nem szeretném kipróbálni.
Zemplén 26/17
Meg Nyírség. Érdekes volt látni, hogy manapság is a régi hagyományok alapján temetkezik a falu. Egészen friss sírokat is találtunk a csónakos fejfákkal.
Nekünk különösebb gondot nem okozott a láda megtalálása, igaz, nem is toronyiránt mentünk, hanem egy nagyobbat kerültünk. A temetőből vissza a főútra, ez a Petőfi utca, majd balra az első utca, ez a Rózsa utca, majd itt megint balra (név nélküli utca), és egy földúton megint balra. Ez már a ládához vezet, ami a faluszéli fasorban van. Itt csak a temető vonalát kell belőni, és hipp-hopp megvan a láda. Semmi dzsindzsa, semmi küzdelem.
Nekünk csak annyi problémánk volt, hogy éppen egy nagy lovasszekeret két falubéli szénával pakolt, és úgy kellett a földúton, a kukoricás mellett észrevétlenül menni, meg az erdősávba beosonni, hogy ne vegyenek észre. Mert mit mondtunk volna, mit is csinálunk itt a falu szélén a bokorban, mint idegenek. Sajnos a ládát igen pucér állapotban találtuk, semmi álcázással. [gps nélkül]
befi
Nagy nehézségek árán megtaláltuk a ládát, keresztül a lehető legnagyobb dzsindzsán, gazon, és még szúrós ágak is nehezítették a dolgunkat. A kukoricást sikeresen kikerültük, legalább az nem okozott rajtunk több karcolást. Talán lehetne könnyebb megközelítésbe rejteni. (Mi, és szerintem többen gyerekekkel keresünk, hát nem is tudom, lehet hogy haza beszélek?)
A temető igazi kuriózum. Ígyekeztünk minnél több kopjafát elolvasni. Nekünk nagyon tetszett és örülünk, hogy a láda révén ide is eljuttottunk.
Kis dzsungelharc volt a bejutás, mivel a túristaútvonalat benötte a gaz, és a csinár. Csekén épp most rendezték a Szilvafesztivált is, ezért egyértelmű volt, hogy ezt a ládát is beveszem a sorba. Sajnos a harmadik ládára és a Bukós multiládára sem maradt idő.
Nagynehezen, de sikerült megtalálni. Másodszor jártunk arra, mert előző nap átvert a sarkon lako ember, aki a piros turista jelnél lakik. Azt mondta, hogy nincs tovább út. Persze ott kell tovább menni. Közben eleredt az eső, így másnap tértünk vissza. Ákos, Vali, Áki
FROGIRL barátommal eredménytelenül kerestük GPS nélkül fotó alapján,
de végül Tandrill-el megerősödve meglett.
Hááát, nem csoda, hogy nem találtuk elsőre a síremléket eltakarta a susnya..... sajna.....
Kenutúra csapattal. Fontos láda, ha a kereső veszi a fáradtságot a környezet (temető) megcsodálására. Maga a rejtés .... (legalább senki sem találja meg véletlenül a ládát).
AZ első GPS-es megtalálásom, amit Tandrill adott a kezembe.
Tegnap este már kerestem brezkoval, de a fénykép helye nem volt megállapítható, mivel az teljesen átalakult növényzet szempontjából!
A közelben levő háznál igen meglepődtek, mikor késő este bolyongtunk a temetőben!
A hétvégi nyíregyházi pihenőnket vendéglátóink megszínezték egy kis szabolcsi körsétával. A gps-be persze orvul betöltöttem a keleti ládákat. Miután megmutatták nekünk Kölcsei síremlékét, kissé meglepődtek, amikor mondtam, hogy itt az erdőben hever egy geoláda, ha már itt vagyunk tőle néhány méterre, keressük már meg. Rövid ismertető után, hogy mi is ez, vendéglátóink is kíváncsian vetették magukat a csalándzsungelbe, majd a szétázott kukoricaföldön keresztül az erdőcskébe. A ritkás fáknak köszönhetően a kütyü hajszálra rávezetett a dobozra. Meglepve mondta Béla, hogy: "jé, tényleg itt van egy uzsonnás doboz".
Kifele menet már kérdezte, hogy hol a következő láda, feltétlen szóljak, nehogy elmenjünk mellette. Nagyon élvezték a keresést Ők is.
Fehérgyarmatról a RegösCserkész táborból ugrottunk át Vacakossal és PumaJulival. Őrült szép az egész! Vágyakozunk itten Húsvét szigetek, meg egzotikum iránt... mikor ilyenek vannak itt. Érdemes elolvasgatni sírfeliratokat - hátborzongató. A láda rejtését nem értjük és nem szeretjük : (
Különleges látvány a csónakformájú fejfák között megbúvó apró mauzóleum.
Kyrával kerestük fel a temetöt, bóklásztunk a fejfák között és kerestük meg a csalánosban megbúvó ládát.
Vizitúránkon éppen Szatmárcsekén kötöttünk ki.Az egész társaságot elrángattam magammal,nagyon tetszett nekik a temető.A csalánban való ládakeresés talán nem annyira de nem panaszkodtak.A ládát Tami találta meg,akinek annyira megtetszett a dolog hogy a navigálást is boldogan magára vállalta.Nekem nem maradt más dolgom mint odasétálni és kényelmesen logolni.Remélem személyében hamarosan új tagot avathatunk.
A ládától ezt látni c. fotó jelenleg kicsit lehangolóbb. Fejmagasság fölé érő csalánerdő, és áthatolhatatlan sűrűségő bozót van jelenleg a láda és az emlékmű kozött. A piros túristajelzést követve azért elértünk a ládához, bár túrista nem igen járt az ösvényen egy ideje.
Megtaláltam a gyerekekkel. Csak hosszúnadrágos kutatást ajánlok. Mi a nagy melegben rövidnadrágban indultunk felkutatni ( igaz toronyiránt), így rengeteg csaláncsípést gyűjtöttünk be. A kutya tényleg büdös, szerencsére a gyerekek nem látták meg, csak érezték. A temető nagyon különleges, a Kölcsey-síremléknél épp egy túristacsoport énekelte a Himnuszt. Megható volt...
A túristvándi szállásunk megkeresése (és a lecuccolás) után nem a helyben levő ládával indítottunk, mivel éppen molnártalálkozó volt, ami azt jelentette, hogy vagy ezer ember kolbászolt a vízimalom körül. Mentünk hát másfelé, először Szatmárcsekére, a Kölcsey-sírhoz. A temetőben elég nagy forgalom volt most is, szinte csak annyi időnk volt, hogy egy-két gyors fényképet készítsünk a síremlékről, mert már jött is a következő csoport... Így aztán még az is nehéz volt, hogy a fejfákról látogató-mentes képeket fotózzunk.
A ládához toronyiránt mentünk, mert nem gondoltuk, hogy ilyen távol van a temetőtől, és közben még egy szántás is van. Emiatt a következő keresőknek azt tanácsoljuk, hogy inkább próbálják a szövegben is említett turistajelet követni!
Sajnos a doboz közvetlen közelében, az árokban egy erősen oszladozó, nagytestű kutya maradványai vannak, így a logolás nem tartott sokáig. :-/ A koordináták egyébként nekünk a szántásra mutattak, jó 10-15 méterrel arrébb, így átlagoltam egy rövidet (a szag miatt csak 60 mérésnyit vártam ki), talán ez pontosabb lesz (bár a doboz így is könnyen megtalálható!):
N48° 05.3270'
E22° 37.9993'
107m
A kutyát leszámítva nagyon kedves kis hely ez, nagyon tetszett, szépek a fejfák, és a temető is jól karban van tartva. Köszönjük, hogy ellátogathattunk ide!
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
3. Kelet-Magyarországi Geokesser Találkozó után.
A közelben garázdálkodtunk, így jutottunk el ide is. Csak ámultunk. Ha lehet egy temető szép, ez az. Egyszerűen csak álltunk és elöntöttek az érzések. Maga a rejtek az ér túloldalán van, sajnos egy hatalmas kutya teteme pont a láda mellett utazik Oslóba a vízben. Így némi öklendezés közben loggoltam.
Szatmár-Beregi ládázás 6/3.
Igazán különlegesek a fejfák, nagyon szépek, nem láttunk még ilyen temetőt.
A rejtés már kevésbé tetszett (szántóföld, vizesárok, nagy csalán), de legalább nem virtuálisan van megoldva.
Ági, Béci, Peti, Nóri
Nagyon tetszett! Érdekes a temető, valahogy emberibb, mint máshol a sok beton és márvány, stb. Köszönet a rejtőnek, érdemes volt ide is ellátogatni! A ládát rejtő akácsort tüzelőnek ritkítják:-(( ... mint mindehol Szabolcsban:-((
Nagyon különleges a temető ennyi kopjafát még nem láttam egy helyen. Érdekes hogy elvétve hagyományos síremlékek (kövek) is vannak. Kár hogy a láda egy kevésbé kellemes helyre került amit szántóföldön és vízesárkon keresztül kell megközelíteni, ez valahogy rontotta a hely hangulatát. ( Bár hamarjában én sem tudnék jobb helyet a rejtésre)
Este 5 óra volt, mire odaértünk, kicsit elhuzódott a Petőfi fa ládájának megtalálása. Sötétben, GPS nélkül, első nekifutásra csak kb. 15m-t tévedtünk. De nem adtuk fel.....Csak majdnem. Végül meglett.
Aliz nem állt meg amig nem találtunk még egy ládát - gondolom nem ez volt neki az utolsó. Mivel már kezdett sötétedni, elindultunk nagymamáékhoz szalonnát sütni.
Zsuzsi és Balázs (meg Dani, Aliz, Abigél, Tomi és Benedek)
Először a kukoricásba mutatott a nyíl, de a lábnyomok útbaigazítottak.
Viszont a szemüvegem elveszett valahol útközben, kéretik óvatosan járkálni a tetthelyen:)
Afejfák tényleg eredetiek. Már nem ebben a temetőben egymáshoz képest... Meglátva a zászlót, azt hittem, hogy Kölcsey kapta, de nem... Kölcseynek miért nem jutott csónak, csak kőszikla? Vagy csak nem találtam meg?
És az utolsó házban lakó nő, mit tud rólunk, mert olyat kérdezett, hogy "én is a túristautat keresem"?
Itt is csalán... és nem nagyon értjük, miért pont ide került a láda. De azért köszönjük! Láttátok a temetővel szemben a "világ magyarsága" emlékhelyet? Csodálatos élmény volt! Aztán meg háromnapos túránk ezzel a ládával fejeződött be. Pontosan 20 szebnél szebb helyet járhattunk be ezidő alatt! Köszönet a kesser-társadalomnak!
Gyermekkoromban többször jártunk itt osztálykiránduláson. Jó volt ismét látni a környéket. A temetőben lévő egyedi fejfák látványa megéri a rászánt időt.
A ládát viszont lehetett volna valamai könnyebben megközelíthető helyre rejteni.
A láda megkaparintásához árkot ugrottam, már azt hittem, túl öreg vagyok az ilyesmihez, de mégsem ;)
Dici ezt a mutatványt kihagyta, hiába, az ő állapotában nem ajánlott az ilyesmi... :)))
A sír és a kopjafák valóban egyediek, sokukat megcsodáltuk közelebbről is.
Innen a közeli Túristvándi felé vettük az irányt...
A kétnapos ládavadász út megfáradt délutánján kutattunk itt ládika után.. A GPS bevitt minket - lánykori nevén - erdőbe, ám ez mára szántóvá morfolódott... Imi hitt a csudakütyünek, s további kutatás helyett álomba relaxálta magát egy temetői padon:o) ...ám Igaz Vándor és Vándora nem adták fel, s fülsüketítő piiiiijjjogás bosszantotta éberre Imit, de a láda az láda, hát talpra fel, s irány logloni:o) Gyönyörűek a kopjafák és a temető előtt ékeskedő szoborkompozíció, sok pszichiáter dugájába dőlne analizálásuk során...Láttunk szabadstrandot - még nudit is szemlélhettünk végül:o))) -, gyönyörű ablakokat, álmos nádfedelet... olyan igazi, népmesébe illőt:o)
Szerintem a koordináták nem helyesek, bár sok lehetőség nincs a rejtés helyére, így is megtalálható. Véleményem szerint a helyes meghatározás az első képemen látszik. A nylonzacsi már nagyon elhasználódott, ezért kicseréltem.
Az előttem szólóhoz hozzászólva én most épp onnan jöttem hazafelé, ahol a Tisza ered. Örültem, hogy beiktattam ezt a kis kitérőt, mert a csónakokat idéző kopjafejfákról már sokat olvastam, de látni még nemigen láttam.
A csalánnal volt egy kis gondom, a doboz viszont teljesen elő volt kotorva, először eldobált szemétnek néztem. A tartalma érintetlennek tűnt, valószínüleg valami érdeklődő állatka húzta ki a rejtekből.
East End után Tiszabecs felé jövet két határőr csapat is "check"-olta vajon lakunk-e valahol. Tiszabecsnél megnéztük, honnan indul a Tisza. (Amikor ifjú koromban innen indítottuk őrült kenutúráinkat, még vonat sem járt errefelé. Lovaskocsin szuszakoltuk fel a hajót, mert elvi kérdést volt, hogy határtól határig evezünk. Az utolsó 50 méteren feleveztünk árral szemben, és neki nyomtuk a hajó farát a belógó szögesdrótnak, mert bizony akkor még az is volt. Tiszabecs után tisztelgés Kölcsey előtt a "csólnakos" temetőben. A cache viszont a mi méréseink szerint meglehetősen pontatlanul van regisztrálva. A koordináta az út mellé, de a temető felé eső nyílt tisztásra mutat. Már sötétedett, így keresést lerövidítendő, gyorsan elkezdtük olvasni az előttünk jövők feljegyzéseit. Amikor a "hosszú nadrág" tanácshoz értünk, már tudtuk hol kell folytatni a keresést. Húsz másodperc alatt meglett a láda.