Az eltűnt alföldi láperdő egyik utolsó szigete. Azért különleges, mert ugyan a Dunától jónéhány kilométerre található, mégis az árterek képét idézi a puszta közepén. Élővilága változatos, hiszen itt, a Duna hajdani árterén égererdő zöldell, a sztyeppesedő lápréten pedig tömegével teremnek ritka növények, például árulkodó nevű orchideafajok: légybangó, méhbangó, amelyek virága megtévesztésig hasonlít ezekre a rovarokra. A vízben álló erdőben nagy esőzések, hóolvadás után állítólag akár csónakkal is lehet közlekedni. Itt tavasszal és nyáron a vízben tömegével virágzik a békaliliom. A közelben található kisebb vízfolyásokban a mocsári teknős lelt otthonra, az árkok szélein fátyolos nőszirom virágzik. Érdemes a láperdő mögötti borókásban is barangolni - itt is különleges növényekre lelhetünk.
-o-
klo leírását kiegészíteném még pár dologgal. A várostól az erdőig tartó területeken az '50-es években Rákosi elvtárs "kérésére" rizstermelés folyt. A próbálkozás a magyar naranccsal egyetemben egy évtizedig sem tartott, de a vízelvezető árkok nyomait ma is láthatjuk. Ezen a területen a hozzáértők nyártól ősz végéig rengeteg csiperkét szedhetnek. A nyáron "kivezényelt" tehenek remek táptalajt adnak e finomságnak, a gombaköröket már messziről láthatjátok. Az út melletti idős fák kb. 1,5 emberfejnyi gévagombának is otthont adhatnak. Augusztusban és szeptemberben az erdőhöz közelebb eső területek lila takaró alá bújnak. Ekkor virágzik a gyönyörű, de erősen mérgező őszi kikerics.
Rejtek/megközelítés
Természetvédelmi terület miatt át kellett helyeznünk a ládát a turjános mellé. Egy kilátó felfordítható padja alatt vár Titekeket a henger alakú doboz. Darázsveszély lehet!
A ládát 2012.11.23-án örököltem meg klo-tól. Addigi statisztika: 395 megtalálás, 328 értékeléssel 4,4 átlag.
A ládát 2013.08.25-én áthelyeztük, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest Környéki Természetvédelmi Tájegysége a korábbi helyén nem engedélyezte.
Jó keresést kívánunk!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Szép napsütésben sétáltam át a réten, kellemes volt. Valaki telenyomta a ládát szaloncukorral, ami viszont nem igazán jó ötlet.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megvan!
Tavaly már ládáztunk ezen a környéken, de akkor sajnos besötétedett és ide már nem jöttünk ki. Most itt kezdtük a napot. Jó séta volt, az út elején jó volt gyönyörködni a gyurgyalagokban, nagyon sok volt a környéken. Jól tettük, hogy meghagytuk ezt a ládát világosra, így élvezetesebb volt.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Erre nem sok eső lehetett, mert száraz volt minden. Csend és nyugalom, hatalmas aljnövényzet, sok madár és pókháló, szúnyog. És sok-sok gyönyörű mezei virág.
Átjáró2-nél parkoltunk, és a kört megtettük. Szép a táj. Elhullott birkatetemmel mi is találkoztunk--kicsit lehangoló
Ötletes rejtés.
Érdemes megnézni Dabas elején az Áldó Jézus szobrát is (Aldi mellett).
Köszi: Cilu & Gyurkóó
Már volt a lábunkba pár kilométer, hisz a Szent-Jakab sétautat végig jártuk. Kocsival az átjárónál megállva gyalogoltunk el a vadászlesig. Az ébredező természet és az elmúlás egyszerre volt jelen. Öröm volt itt lenni, köszönjük.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! [g:hu 1.6.4]
A Kossuth László utca felől indultam, ami először jó ötletnek tűnt, de 400 m után fordulhattam vissza útra dőlt fák és a hatalmas susnyás miatt. Viszont a Bercsényi utca felől egészen a ládáig egyhuzamban tudtam tekerni, le sem szálltam a montimról.
Tetszett a rejtés módja, ötletes, remélem sokáig bírja majd...
/a ládát a .com-on is belogoltam/
Köszi a rejtést! :)
Sajnos az aszály miatt már nincs láp, sőt kaszálják a láp helyét...
Szép lenne, ha jönne az eső!
A Bercsényi utca felöl egész sokáig be lehet menni kocsivál, onnan már csak 1km séta oda.
Mivel nincs víz, így légvonalban átmentünk a láp helyén.
Tikkasztó a kánikulában, azért kemény volt, vizet vigyetek!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
"Döglesztő" melegben jutottunk el a ládáig, de kárpótoltak bennünket a vadvirágos rétek, amelyek mellett elhaladtunk. Az út mellett néhány szépséget le is fotózunk. A láperdő az idei évben vízhiánnyal küzd, de azért így is élmény volt itt lenni.
Épp nem munka miatt volt dolgom Dabason így gondoltam, hogy meglátogatom. Nagyon nyugis hely és szép a környezet. Az átjáró 2 pontnál nem mertem tovább menni kocsival, mert ott egy természetvédelmi terület tábla, ezért otthagytam és a többit gyalog folytattam. Megtaláltam, köszi a rejtést! :) [Geoládák v3.12.7]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]
Városi autóval az Átjáró2-ig aránylag könnyen eljutottunk (nem mostanában volt eső) de tovább nem mertünk - szerencsére mellette van egy rét, aminek a szélén kényelmesen lehetett pakolni, és gyalog menni tovább.
Finom tavaszi időben több futóval is találkoztunk. A rejtés nincs szem előtt, de könnyen megtalálható - ötletes.
Kellemes, nyugis hely. Főleg így a korai órán.
A ládák (mivel két cső van) rendben a helyükön vannak. Bár a rejtek valóban amortizálódott már, de nem tudnek kiesni. Köszi a rejtést.
mmlvii.
Izzasztó párás melegben gyalogoltunk a tűző napon a már messziről feltételezett cél irányába, ahol végül gyorsan megtaláltuk a rejtést (sajnos a tartója erősen rongálódott, így könnyű észre venni) és gyors logolás után menekültünk az árnyékban hagyott gépjármű felé. Még gyors víztöltés az utcai kék kútról és irány tovább.
Köszönöm a rejtést.
Kalandos keresgélés szakadó esőben, úttalan utakon.
Láttam: nyulat, őzeket, gólyákat, rókát és egerésző ölyveket.
A rejtek javításra szorul!
Nem értem azokat a kesser társakat akik még mindig firka füzetnek gondolják a logbook-ot.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.0]
Autóval a Bercsényi u. felől közelítettük meg, de még az Átjáró2 előtt leparkoltunk, onnan kellemes séta a virágos mező mellett. Egy láperdei, ráérős lakossal mi is találkoztunk...
A láda a padon hevert. A pad aljára lévő felerősítést biztosító rész megsérült, de azért igyekeztünk mégis oda visszarejteni.
A "dobozból" kivettük a (szerintünk) oda nem illő dolgokat, úgy mint: szájmaszk(??), üveg kupak, 10 Ft-os, csomagolatlan cukorka..... Ez egyébként miért kell???
Egyébként nyugodt, kellemes hely.
A mai napon Dabas és környékének ládái kerültek sorra. A megadott parkolótól 4,5 km volt oda-vissza a séta, láttam nyulat és szarvast is. A 2 db henger a kilátó padlóján feküdt csak úgy, visszatettem a helyére, de a rögzítője el van törve.
Autós kör: GCHOPP, GCGYAT, GCRUKK, GCBFE, GCBOPU, GCOCST, GCOCSA, GCFbab, GCZAUT, GCLAPE egy fantasztikus, szikrázó napsütésű napon, meglepően jó alföldi élményekkel. Ma egyrészt megértettem, hogy miért költöznek ide hollandok: síkság, csatornák, homokon növő fenyők - pont, mint Hollandiában, viszont sokkal kevesebb ember. Másrészt kedvet kaptam az Alföldi Kékhez is, ha az is olyan szép, mint a ma látott dobozok környéke, akkor remek élmény lesz!
Méltó zárása volt geocachingtúrámnak ez a láda. A tervezettnél hamarabb meg kellett állnom az autóval, mert egy gigantikus kátyú állta az utat nem sokkal a lőtér után, amin max. terepjáróval tudtam volna áthaladni. Sebaj, a természetvédelmi terület határán kívül vezető földúton rövid sétával elértem a ládát, és elámultam a végtelen TÉRen, amit itt láttam, végtelen, de változatos: erdő, lápos rész, fák, rétek, stb. És sehol senki. Nagyon jó volt itt elidőzni, köszönöm, remélem, még lesz alkalmam visszatérni ide.
Apró megjegyzés, hogy a láda által bemutatni kívánt terület tulajdonképpen teljes egészében fokozottan védett, "belépés csak engedéllyel", szóval nem tudom, hogy hogyan lehetne igazából megnézni. De ez nem baj, mert amit megmutat, az önmagában is remek volt nekem ezen a napon.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]
Köszönöm a rejtést!
A láda tökéletes állapotban van, a logfüzet borítójára vigyázni kell.
Csendes nyugodt környék, ahol örömet jó kikapcsolódást kínál a ládához vezető séta.
A Kossuth háztól indulva közelítettem meg az 1. jelű átjárón keresztül.
Útközben 7-8 helyen fotóztam a lápot.
Szívesen jövök máskor is ide vissza.
No trade
Képek később... rengeteg kép készült...
Cicapapa51
Megtaláltuk, köszönjük! A doboz kb. 4 cm átmérőjű henger, csak ekkora meglepetések férnek bele. A hely nagyon szép, láttunk búbosbankát, őzet, még helikoptert is :))
Kocsival egy alternatív utat is javasolnánk: Dabas felől a Wellis Zrt. közelében még a csatornán átkelés előtt fordulj balra, személyautóval is járható földút vezet végig a csatorna mellett. Mi a 47,17374 19,27363 kereszteződésnél álltunk meg. [Geoládák v3.3.2]
Kis vasárnapi séta a tavaszias napsütésben.
Tetszett a láp, a hosszabb úton közelítettünk. A magaslest azért túlzás kilátónak nevezni. :)
Jól megérdemelt jutalom gyanánt hazafelé meglátogattuk a Rétesházat is. Igazán megérte.
Köszi
Bringatúrás ládázás. A 2. megközelítés járható volt, az 1. csak gyalogosan lett volna lehetséges.
Odafelé toltam a bringát, így tudtam gyönyörködni a tájban. Ötletes rejtés, máskor is el fogok ide jönni kirándulni a szép környezet és a hangulat miatt.
Köszi.
Még a főiskolai terepgyakorlaton látogattam a láperdőre, szerencsére jelentősen az elmúlt 20 évben nem romlott a környék állapota. Autóval mentünk a jelzett elágazásig, majd onnan elsétáltunk a magaslesig. Láttunk őzet és fácánt is, nem is egyet. Ezt a megközelítést egy frissen telepített villanypásztor akadályozhatja, ami most szerencsére nyitva volt. Érdemes távcsövet, teleobjektívet vinni, mert van bőven látnivaló. Köszönjük a hely bemutatását!
Mi vizet találtunk az erdőben, és valami csoda tünemény!!!! Aki fogékony az érdekességre menjen nézze meg. Bóklásztunk a "pusztaságban" eleinte több mozgolódást vártam a környékből,miért nincs pacsirta, őz, ragadozó madár. Aztán csak szép csöndben tovább kellet sétálni. A fák között találkoztunk egy őzzel, látványosan futott végig a vízben. Aztán jöttek a pacsirták, réti sasok, nyulak. Van ott minden csak szépen türelmesen ki kell várni.... Mindenkinek csak ajánlani tudom. Ja és az M5-ön 40 perc a fővárostól.....
A befele és kifele utunkon is villanypásztornál kellett átkelni. Befelénél még kiépítés előtt volt a földön, kifelénél a tarlóégetés fektette meg. Sajnos nagyon száraz volt minden. Éleslövészet nem volt.
A száraz idő következtében víznek csak nyomát láttuk. Egyébként kellemes környék. Új villanypásztort húztak ki a mező köré, ami megnehezíti a les megközelítését. Köszi a rejtést.
Nem gondoltuk volna, hogy ennyire nehéz terep lesz biciklivel, két gyerekkel. Sajnos az esőzések után eléggé saras volt az út teli traktor nyommal, sokszor csak tolva a biciklit. A hatalmas gaz miatt nem tudtuk megközelíteni a célpontot, talán legközelebb. Viszont a kalandot így is köszönjük, a gyerekek nagyon élvezték! [Geoládák v2.2.4]
A 2-es átjáró irányából közelítettünk. A Bercsényi utcán át autóval a következő térképen jelzett elágazásig tudtunk elmenni, mert bár július volt, nem kockáztattuk meg a mély traktornyomokat és az iszapos sárfoltokat. Odafelé torony iránt átvágtunk a gyerekekkel a réten, ami kezdetben jó ötletnek tűnt, de a végére hónaljig ért a növényzet és a zoknink telement szúrós szöszökkel. A láda nagyon kárpótolt, gyönyörű helyen van, tele ajándékokkal, egy mini pikniket is tartottunk. Vissza az erdő alatt jól járható traktornyomokon jöttünk.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. Bővebben otthonról, fényképek később. [g:hu 1.5.4]
Ez egy elég kalandosra sikerült ládázás volt! A rejtő által ajánlott gyalogos útvonalon indultunk el. Már a kifelé vezető szekérúton utunkat állta egy kidőlt fa. Kissé visszamenve, volt egy nyiladék a szomszédos kaszálóra, melyen átgázolva kikerültük a fát. Már előttünk is járt arra valaki, így az ő csapásán haladtunk. Az igazi problémák a szekérút végén kezdődtek. A mezőn át csak egy traktornyom volt, beálltunk abba, de az a térképen jelzett útvonaltól eltért. Sebaj, gondoltuk majd lesz lehetőség korrekcióra. Sajnos a traktor egyszer csak megfordult és véget ért a járható csapás. Ekkor felfedeztünk egy feltehetőleg valami vad által hagyott csapást és ezen folytattuk az utat. Mivel a területet nem elefántok lakják, ez gyengécskének bizonyult, helyenként derékig érő fűben gázoltunk az átjáró felé. Végül az erdő határa mentén jutottunk el az átjáróhoz, amit, - mint kiderült - egy fehér nyloncsík is jelöl. Ha ezt tudjuk, akkor jóval rövidebb úton juthattunk volna ide, így is, úgy is a fűben gázolva. Az átjáró után sem lett jobb a helyzet. Az utat régen nem járták járművel, helyenként nagy volt a sár/víz a keréknyomban. Szerencsére ezt némi, ismételt fűben gázolással ki lehetett kerülni. A célobjektum közelében javultak a terepviszonyok, fellélegeztünk. V-t a magasles alatt állva vezettem célra, mert lentről látszott a láda vége. Ekkor egy visítás, majd szentségelés következett, mert V ujját egy darázs megszúrta. Szerencsére csak egy példány őrizte az üres fészket, amit eltávolítottunk a láda helyéről. A lesről nézve a másik irány jobbnak tűnt, ezért visszafelé ezen út mellett döntöttünk. Választásunk jónak bizonyult, mert erre az út a járművek által jobban kijárt volt, egészen a láperdőn átvezető szekérútig. Az bizony elég járatlannak tűnt, sok helyen sár és víz borította, de mindenütt ki tudtuk kerülni. Kissé elcsigázva értük el a szilárd utat a lőtér mellett. Összességében nagy kaland volt. Talán célszerű lenne a ládaoldalon feltüntetni, hogy melyik évszakban, merre érdemes menni, mert a kevésbé elszánt kessereket visszafordulásra késztethetik a terepviszonyok. Az erdő és a nyugalom csodálatos volt, sokáig üldögéltünk a "ládán". Visszafelé egy amatőr régész gazdálkodóval is találkoztunk, aki elismerően nézett ránk, miután kiderült, hogy a láperdőben jártunk. Mesélt a terület múltjáról is, ez külön érdekes volt.
A Kossuth utcától indultunk, és már az elején látszódott, hogy nem lesz egyszerű a történet. A befelé vezető szekérúton még csak 2-3 méteres pocsolyák voltak, de később már az úton se lehetett haladni, csak a belvízzel elárasztott réteken (persze olykor itt is bokáig gázolva a vízben). A logolás után próbáltunk kerülőúton visszajutni, hátha úgy egyszerűbb (nem). Ennek eredményeképpen volt olyan szakasz a láperdőben, ahol a bakancsomat levéve mezítláb kellett a barátnőt, kutyákat átjuttatni a túloldalra, hogy lehetőleg minél kevésbé ázzunk szét. A hely egyébként csodás, rengeteg vadat láttunk, egy lélekkel sem találkoztunk - ami így abszolút érthető. Nagy esőzések után nem ajánlom, mert ide még a túrabakancs is kevés, utólag kellett volna az a gumicsizma. Ilyen körülmények között inkább egy ügyességi játék volt a tóméretű pocsolyák kerülgetésével, vízelvezető árkokon való átugrálással na meg a járható utak megtalálásával, szóval összességében jó móka volt! Kullancsokra készüljetek, már most kapitális példányok akadnak!
Köszönöm a játékostársaknak a visszajelzést. Ma behoztuk száradni a logfüzetet, a csapadékos idő után újra kiviszem. A jelszót felírtam egy kártyanaptárra.
Ma 4 őzzel találkoztunk.
Délutáni séta Dabason. A Kossuth-ház felől közelítettük a ládát és a másik irányból tértünk vissza. Azért jó, hogy nem eső után vagy a reggeli harmatban jártunk itt. Így szárazak maradtunk. Ügyes rejtés! A logfüzetet egy kicsit megszellőztettük, nyirkos kezd lenni. Lovasokkal találkoztunk.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Szép időt kihasználva kerékpáros ládakeresés. Teljes táv 83,9 km, 9 láda begyűjtésével.
Első ládám volt. Miután baránőm mesélt a geoládákrol az első láda feltalálása során nem értettem mire kell a jelszó, majd utolag vágtam bele magam a weboldal elolvasásában ezért a jelszót nem néztem. ( már ha volt )
Gyalog a faluból. Persze nem olvastam el a megközelítést, így bandukolhattam vissza az átjáróhoz. Láperdőből most nem jutott. Le volt fagyva minden. Amúgy is egy mezőn kellett keresztül menni. A rejtek és a rejtés tetszett. Kíváncsi lennék a rétre ha virágos! A rét másik végén furcsa tábla figyelmeztetett arra,hogy talán nem is lehetett volna arra járnom.
Mi gyönyörű időben barangoltunk erre. A megtalálás kicsit kalandos volt, de a kilátó bőven megérte. kb 1 órát beszélgettünk benne, és közben őzeket láttunk legelni, nyulak rohangáltak a réten, és megfigyelhettünk egy rókát, amint fácáncsibére vadászik. A rengeteg madárról nem is beszélve. Nálam ez ma 15/15.
Megvan! Köszi!
TFTC
Mondjuk sajnos a tehénpásztorok rajta ültek így meg kellet kérnem őket hogy áljanak fel. Megeskettem a muglikat, hogy nem árúlják el senkinek! Tehénpásztor szavukat adták!!! 😂😂😂😈
Mondhatnám, hogy Dabason meg vagyok átkozva :) az eső nem hagyott bennünket. Innen szó szerint rohantunk, elfelejtve jelszót , logolást, fényképet :)és minden egyebet. Nem volt nagy élmény, de majd egyszer... köszi a rejtést!
A rejtés jó, no, de az oda vezető út... :-( Eső után, séta a SEMMIBE: a csípőig (és néha nyakig!) érő gazban közelítettük meg a "kilátót".. Az út során az 1etlen pozitívum egy őzike + a mezei virágok látványa volt... THX!
Kicsit kalandosra sikerült a megküzelítés. Sajnos a leírás részemre nehezen volt érthető Előszőr déli oldalról próbáltuk kocsival megközelíteni, de egy munkagéppel találkozva szóltak nekünk, hogy nagyon felázott a talaj, nem javasolt ez az utvonal.
Majd észak felől támadtunk. Innét 1.5 km sétával tudtuk a rejteket megközelíteni, itt viszont elnéztük a befordulási pontot, majd a mocsár közepén találtuk magunkat.
Végül meglett a rejtés épülete, ahol nagyon tetszet a doboz kivitelezése. Láttunk őzeket, fácánt siklót, és rengeteg virágot.
Köszönet a rejtésért.
TFTC!
Hű de rég járt erre kesser, majd' 5 hónapja!
Klassz a rejtés! Végre nem egy "bokortövébenkövekkelálcázva" típusú láda! Megérte ide is elsétálni, annak ellenére, hogy a mai napon csupa ehhez hasonló helyeken jártunk...mivel a kilátók a kedvenceim - még ha ez inkább egy vadászles, mint kilátó - nekem bejött ez a hely!
A megközelítés leírása kissé zavaros, de sikerült odatalálnunk. Kicsit gondban vagyok az ilyen ládákkal, mert ha szabályos vagyok, akkor nem nézhetem meg amiről szól (mert tilos), ha meg megnézem...
Mai napon "Vica" mindhárom ládája meglett.Mindegyik tetszett ,ez is ötletesen van rejtve!Köszönjük! Szerencsére a lápvidékből elszivárgott a láp, így teljesen szárazon megközelíthető a magasles. Csak a fű ami burjánzik, de annak az a dolga. Kocsival óvatosan közelítsünk, ha már kopog az alján a kő ,ne erőltessük a dolgot :)
A rejtés maga jól kivitelezett, de a semmi közepén lévő magaslesben és az odáig vezető útban, ahol nyakig ér a gaz (szó szerint, semmi túlzással), én nem találtam meg a szépet. Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést :)
Valóban nagy a sár, de gyalog azért meg lehetett közelíteni. Nekem tetszett a rejtekhely is, jó volt kicsit leülni és nézelődni: mindenféle vadak szaladgáltak. A kártyagyűjtésben nem hiszem, hogy nyerek, de köszönöm a "Kiváló Túrázó" címet :D
Monorról Taksonyba kerékpároztam, közben 6 ládát találtam meg. Volt cípő elázatás, sárban kerékpározás, a vége 65,6 km lett.
A mai nap LEGBORZALMASABB ládája. A gumicsizma használata kötelező!!! Mindenhol lápos vizenyős a talaj, kivéve a láda helyét. A következő ládakeresők, ha nem gumicsizmával jönnek, akkor várják meg a fagyot! Köszönöm a rejtést!
Megpróbáltunk 1. számú átjárónál továbbmenni az úton személyautóval, de mikor észrevettük, hogy vissza kéne fordulni, tolatás közben elkapart az első kerék. Végül egy kellemes órát töltöttünk azzal, hogy emelővel megemeltük a járgányt és fadarabokat pakoltunk a kerék alá, hogy kievickéljünk. Végül sikerült kijutnunk, de a ládát meghagytuk egy későbbi időpontra, rajta van a listánkon! :)
Nem bántam meg a baráti bringatúrát (bár nekem kicsit kemény volt Irsáról ..., nem szokta a cigány a szántást!) Köszi Vicáéknak a jópofa rejtést, a szép környezetben: NXTBoti.
A GCFA levadászásakor lyukra futottam ( a régi koo-k voltak a GPS-emben), de most családi nekibuzdulással megtaláltuk. Köszi a firnyákos rejtést, a szép környezetben: easy.ICEman.
Még a régi helyén levadásztam, de most családi tekerés keretében, az új helyén is felkerestem. Szép környezetben, okos és csalafinta rejtés. Csak azt nem tudom, *Vica* és *Moka* mivel tudták rávenni a darazsakat, az örző-védő melóra ;-) Köszi az invitálást: Paparazzy48.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Nem akartam nagyon megkeresni ezt a ládát mert féltem, hogy a hely tele lesz ilyenkor szúnyoggal. Szerencsére egyel sem találkoztam. A rejtés az jól ki van találva.
Meglett ez is.
kb. 70 km-es motoros geocaching 3. állomása
Mivel a motorokat nem tudtuk idáig behozni, egyedül kellett elsétálnom a célig. Hatalmas nyugalom várt a ládánál. Köszi
Köszönnöm a lehetőséget, még ezen a szomorkás (esős) napon is nagy élmény volt kimenni a turjánosba. Láttam 5 őzikét +1 nyulat. Ez volt az első ládám. Nagyon élveztem! Köszönöm!
A Kossuth utca végén parkoltunk, és onnan sétáltunk a ládához. Csak két lovas keresztezte az utunkat, nem találkoztunk mással (legalább szúnyogokkal sem). Nagyon szép ilyenkor is a természet. Köszönjük a rejtést!
Köszönjük a rejtést nagyszerű séta volt. Igaz egy darabon kocsival közelítettük, de egy részen ahol szép lila virágok (őszi kierics) voltak, megálltunk, és onnan gyalogoltunk. Igen érdekes, hogy egy hónapig senki sem kereste fel ezt a szép rejteket, most meg mindjárt ketten is. :)
Angyali-szigetről hazafelé menet kis kerülővel jöttünk el a láperdő széléhez. Jó volt sétálni a színesedő lombok alatt és a tarka réten. A sok-sok virág mellett láttunk békákat, és egy őzsutát is megugrasztottunk.
A kilátóból egy panorámafotót is készítettünk.
Furcsa, hogy egy hónap után mi voltunk az első megtalálók. Köszönjük a rejtést.
Igen érdekes egy ilyen láperdő belülről, sőt az időjárás miatti védőöltözékben a szúnyogok közül is csak 1 példány volt sikeres. Nagyszerű a láda is, megérte a kiadós sétát a vasútállomásról. :)
Igazi KIHÍVÁS volt a láda felfedezése, mert azóta tudom, hogy léteznek mocsári szúnyogok, és ott nem is kevesen. De nagyszerű érdekes helyszín, köszönöm!
Az első hengeres dolog amire rámozdultunk, egy pont a megadott koordinátákon földön fekvő biciklipumpa volt. Húztam, vontam szétszedtem kerestem magam igazolását, hogy ez az. Nem az volt. Köszi a lehetőséget, manager felejtő, jó séra volt
Már régóta fájt a fogam erre a ládára. Egyszer már nekifutottam, de akkor időhiány és az útviszonyok miatt feladtam.
Ma a kecskeméti munkából hazafelé minden összejött: jó út, kellemes idő és a végén egy jó rejtés.
A hely nagyon tetszett, mintha a fák között egy másik világba csöppenne az ember. Csodálkoztam a viszonylag alacsony vízállás miatt, kicist magasabbra számítottam.
--Ha majd kivágtuk az utolsó fát,
ha majd megmérgeztük az utolsó folyót,
ha majd kifogtuk az utolsó halat
rájövünk,
hogy a pénz nem ehető.-- [g:hu 1.4.23] [wapon beküldött szöveg]
De nagy szerencsém volt, hogy ránéztem a beteg láda bejegyzéseire!
Nagyon sajnáltam volna, ha ez a szép hely kimarad. Ide szívesen visszajövünk majd tavasszal is, mert megéri!
Felirat a fáról (halvány, de olvasható).
Végre ide is eljutottunk, köszönjük a lehetőséget!
Mónika és Gábor [g:hu 1.4.23] [wapon beküldött szöveg]
A Zöldsporttal voltunk egy Alföldi körtúrán Kakucsi kiindulóponttal. 83 km lett a túra hossza. Jó időnk volt, kisebb volt a szél, mint tavaly ilyenkor. Többiek nem tértek ki ide, mert ők nem ládáznak. Bánhatják, mert szép hely.
A feliratot sem, és a ládát sem találtuk. A hely nagyon szuper.
Kérjük a megtalálás jóváhagyását.
Szuper kis hely, sajnos én már a feliratot sem találtam meg!
Kérlek fogadd el a fotók alapján.
A mostani száraz időben szinte drive in, nem telne sok időbe pótolni.
Kellemes vasárnapi csavargás Gyurival /3.
Az ócsai láperdő után erre is kíváncsiak voltunk, hát besétáltunk az erdőhöz. A láda rejteke körül minden száraz volt, a vizes terület csak beljebb kezdődött. Az előző logokból tudtuk, filctollal fára írt jelszót kell keresni -, meg is találtuk az egyetlen sima felületen.
Olyan jó lenne, ha hamarosan újra igazi ládikó várná a kessereket!
Köszönöm.
Egy fára felirt jelszót keressetek.
Úgy gondolom, hogy csak az vállalkozzon rejtésre, aki később azt karban is tudja tartani. Igy elég csalódottan megy haza az ember.
Élveztem ezt a kis gyaloglást a ládáig. Bár így november végén már levetette a természet a szép gúnyáját, de azért el tudtam képzelni, hogy milyen lehet itt, amikor a fák viselik a szép gúnyájukat. És rég jártam már olyan helyen, ahol így lehet hallani a csöndet, mint itt. Köszönet a ládáért.
Kecskemét-Budapest felhozó ládázás.
Egyszer már kerestünk ezt a ládát, de sajnos a magas vízállás miatt feladtuk. Arról nem is beszélve, hogy akkor rossz irányból közelítettünk...
A hely nagyon szép, megérdemelne egy tisztességes ládát, mert ez nem az. Sajnos doboz nincs, csak egy fára filctollal felírt jelszó található a megadott koordinátán. Erről a leírásban szó sincs. Karban kellene tartani a dobozt, vagy átírni a típusát virtuálisra.
A hely szépsége miatt viszont mindenképp érdemes eljönni ide!
Köszönjük a lehetőséget!
Hát pontosíthatnál a leíráson:) mivel láda nincs, csak a felírt jelszó, azaz ez inkább virtuális láda...
A láp majdnem száraz volt, viszont szúnyog az így is dögivel...
Ez volt a nap első ládája a 18 tervezettből.
Köszönjük a rejtést.
A rejtek és a láda oldala, BORZALMAS!
A láda nincs ott ahol kellene lennie, a leírásban persze nem szerepel semmi erről, mi is csak a helyszínen vettük észre.
Műholdjel a sűrűben, elég nagy szórással volt, de miután kikövetkeztettük a láda helyét, én eljöttem onnan, mert olvastam, hogy nincs meg.
Utána Sziszko visszament és megtalálta a láda helyén, a láp felöli oldalról a jelszót felírva csípő magasságban.
A kocsit apuval az aszfaltút végén hagytuk, onnan séta. Az erdő melletti rétre érve hitetlenkedve néztük, hogy egy kis mikrobusz egész odáig bevállalta...
Az erdőben a vízállás nem volt túl magas, így különösebb nehézségek nélkül eljutottam a láda helyéig. A korábbi logok alapján dobozra nem is számítottam, a jelszó viszont valóban megtalálható. 2 példányban is. :))
Miután kigyönyörködtük magunkat a lápi erdő látványában, és a szúnyogokat is alaposan megetettük magunkból :), indultunk tovább mai utolsó keresésünkre.
Megvan köszönöm! A láda tényleg nincs meg, de a helyén megleltem a jelszót, aki ügyes és kitartó sikerülni fog. Kérném a rejtőt, hogy vagy a ládát pótolja, vagy a "tartalék" jelszó helyéről, megtalálásáról informáljon mindenkit, mert én ugyan elég kitartó voltam és cirka 45 percig kutattam módszeresen a mocsárt mire meglett, és közben nem tudtam hová lépni, mert rengeteg a csodaszép (és nem utolsó sorban védett, szigorúan védett) növény a területen !!! A nagy ládakeresgélés nyomai mindenhol látszanak, különösen, hogy a GPS a vizes felületek és a sűrű erdő miatt rendesen megkergül errefelé (javasolnám mindenkinek, hogy tegye le a földre, ne mozgassa, várjon 2-3 őercet és meglesz a helyes útirány, csak ilyen környezetben kicsit lelassulnak a készülékek, és nem szeretik ha mozgatják őket kalkulálás közben)
A hely csodaszép, láttam mocsáron átgázoló őzet, fehér gólyát, nagykócsagot, békákat, hangyákat..... rengeteg növény virágzik, szóval mindenki keresse élvezze ezt a környezetet, de NAGYON VIGYÁZZATOK RÁ.
A hatalmas szél és a nagy fák miatt a GPS-jel rendesen mozgott. A vélelmezett helyen sajnos a ládát nem találtuk, pedig ágakból készített híd miatt is sejtettük, hogy ott lehet. Visszafelé egy nagy nyúl ugrott ki a bokorból.
A fotók alapján kérném az elfogadást.
Száraz lábbal nem jött össze, az utolsó métereket mezítláb a jéghideg vízben kellett megtenni...a láda könnyen meglett, rejtés nélkül ott virított egy fatörzsön. A láda belseje egyébként teljesen vizes, úgy kellett kiönteni belőle. Köszi!
Úgylátszik mocsaras hetem van. Mezei bringával, Monorról szitáló esőben, az elmaradhatatlan comb csizmában. Letérve a betonról sárdagasztás, azután meg hídverés. A láda megvan, tele jéggel, logbook nuku, logolás nuku, jégmentesités és visszarejtés. Vágtatás tovább az ócsai mocsárba (csöbörből vödörbe), azért köszi a munkát, de kitavaszodáskor kérlek némi korrekcióra: Paparazzy48.
Láttam a Dabasi szobornál, hogy friss körbejárása történt, így - gondoltam - összefutok egy (vagy több?) kesserrel. . . . . nem ez történt.
A ládafelé - az úton elöttem - egy autónyomot követtem, hirtelen egy pocsolyakörnyéki jégtorlasznál végetért . . . . hová mehetett a gazdája???
A rejtekadó fa tövében lábnyomok voltak, de hozzávezető nyom nem látszott . . nagyot léphetett a gazdája :-D :D
A ládajeget kiöntöttem, felhívtam a Rejtőt, aki elöbb szabódott (HHm, dabasi láda .? .? . hhmm .. nem . . . ja.. a láperdő! Hát persze....!! ). Jót beszélgettünk, megadta a jelszót - én beírtam a dobozfedőbe, meg a doboz fölött kétoldalt a fatörzsre is. Bár a Rejtő igérte, hogy tavasszal tart egy ládakarbantartást (meglátjuk:-)), cserébe megigérte - meglátogatja az én két rejtett ládámat . . . . :D :D
Csendes helyszinen jártam.
utóirat 2012.05.15 12.oo -
Mint látható - Klo mester (a mai napig) nem javította ki ezt a ládát . . . és nem is kereste fel a két ládámat sem - sajnos -
:-(
Meglett a láda de nem volt benne logbook. Képet készitettünk. Kerjuk a találat elfogadását [wapon beküldött szöveg]
Nagyon készültünk erre a ládára, mert ez volt Dyan 600. ládája (éljenéljen!). Viszonylag messze kellett letenni a kocsit ahhoz képest mint amit számítottunk, főleg azért mert a nagy víz miatti áradás befagyott jege betört a kocsi alatt (elég félelmetes volt). Így megadva magunkat az elemeknek gyalog közelítettük meg a láperdőt, ami tényleg még most is vizes (és nem jeges) volt. Néhány fa végigtúrása után akadtunk a ládára, miután átugráltunk a faágakat használva. Sajnos a logbook eltűnt és a láda befagyott. A készített képet elküldtük a rejtőnek és kérjük szépen a találat elfogadását. Köszönjük az izgi találatot!
Megtaláltuk! Mivel szeretjük az ilyen lápos területeket, ez a rejtés is nagyon tetszett. Sajnos a logbook át van ázva, ezért nem lehetett bele írni. Köszönjük a rejtést!
A nap utolsó találata. Érdekes ez a hely. Az odavivő út viszont kicsit furcsa. A tisztásnál ugyanis úgy tűnt, hogy a - végül kiderült, helyes út - magánterület, ezért elindultunk a másik tisztás felé. Majd ott úgy döntöttünk, hogy az tényleg rossz irányba visz, gyerünk vissza. Majd amikor láttuk, hogy rossz irányba megyünk, ismét visszamentünk - a rossz irányba. Majd végül összeállít a kép.
A helyszín maga érdekes. A leírásból viszont nem egyértelmű, hogy rá kell mennünk az elkerített területre.
Kossuth háznál tettük le az autót, szeretem ezeket a ládaleírásokat, hogy van megadva parkoló, távolság...stb. Köszi!
Riskákat láttuk mi is, de viszonylag távol voltak. Rejtés külön plussz pont, rettentő ötletes. Nálam a top3 rejrésben benne van. Elöttünk kesser társak voltak nem sokkal. Mi a mezön picit tovább mentünk, de ők megmutatták a helyes irányt a ládához.
Nem volt betervezve, ebéd után elindultunk ládát keresni Gizussal ,Hajnival és az unokámmal Dórikával. Lányom első ládakereső útja és egyben megtalálója is ,remélve ,kedvet kap ehhez a sporthoz,hogy megismerje hazánk ismeretlen rejtett tájait ,és kincseit. Nagyon kellemes séta jó időben mindenkinek feltöltődés volt. A kis kerülővel tett út megérte mert sok érdekes látnivalóban volt részünk és jól éreztük magunkat kellemesen elfáradtunk. Köszi a rejtést.
Közös ládakeresés Ferivel, Hajnival és Dórikával. A lápnál hatalmas szúnyogok ebédeltek rajtunk. A láda könnyen meglett. Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Odafele simán ment. A mező gyönyörű. A láda ötletes, bár nem úsztam meg vízbe lépés nélkül. Visszafelé jöttek a bonyodalmak. A korábban az út egyik oldalán legelésző tehenek elfoglalták az utat, és mivel nem bíztam bennük, kerülnöm kellett. Láttam tán foglyot, nyulat, egy ménest, és még egy adag tehén mellett el kellet menni, de azok az út szélén voltak.
Nagyon szép környezetben, jó rejtés. Azt gondoltam nehezebb lesz megközelíteni, de két fadarab segítségével sikerült probléma nélkül hozzájutnom, egyik a lábam alatt, másik a kezemben. :)
Reptérről hazafele menet kiválasztottunk néhány ládát, amelynél még nem jártunk, így jutottunk el némi kerülő árán a láperdőhöz.
Úgy tűnik, a napok (hetek?) óta tartó kánikula nem tett jót a lápnak, hiszen teljesen száraz lábbal jutottunk el a dobozig, pedig nagyon szerettünk volna mocsárt járni!
Köszönjük a rejtést!
Már sötétedett, mikor odaértünk. Megérte, mert egy igényes ládát találtunk sejtelmes környezetben. Barátaink megijesztettek, mert viperával találkozhatunk -mondták, de meg is nyugtattak, mert a helyi gyógyszergyárban van ellenszérum. Megúsztuk...
6/6.
A kocsit a földút kezdeténél hagytuk onnan meg toronyiránt volt a láda. Szúnyogok mennyisége tűrhető volt viszont a ládát nem én bányásztam ki...jól is tettem;)
Szerencsére a napok óta tartó meleg miatt egyáltalán nem volt víz az erdőben. Érdekes volt, hogy amíg el nem mozdítottam a ládát a helyéről a szúnyogoknak jelét sem láttam, na de utána...mint valami Indiana Jones filmben :)
Nem is tudok mit írni ezen kívül. Ide már csak egyedül jöttem, barátnőm egy árnyékos helyet találva pihegett az Alsódabasi séta után. A helyszín lenyűgözött. Köszönöm, hogy itt lehettem.
A láperdő most száraz volt, így viszonylag könnyen tudtam keresgélni a fák között, de mivel eső után voltam, a vízmennyiséget megkaptam a réten oda és visszafelé menet.
Ha lett volna víz biztos sokkal látványosabb, így csak egy újabb pont. :(
Nagyon tetszett a környék, amennyire gyalog lehetett, be is jártam, megzavarva egy őz délutáni sziesztáját és felmászva egy rozoga magaslesre :).
A ládán semmiféle takarás nem volt, biztos feltúrta valami állat (mármint igazi állat, négylábú, nem homo sapiens), világított a lila fedő az erdőben :), de a belseje érintetlen volt, ahhoz nem fért hozzá.
A talaj most egész száraz volt (a korábbi kollégák elmés hídépítési tevékenysége erősen látszott :)), viszont aki ide készül, az készüljön fel nehéz taktikai szúnyogok támadására. Iszonyat sok van, borzalmasan nagyok és éhesek.
A pillangók viszont barátságosak, a logot konkrétan úgy írtam, hogy az egyik ráült a tollfogó ujjamra.
A ládát gyorsan megleltük, a hozzáféréshez viszont 5-6 percre szükségünk volt, mivel ugrálva elérhetetlen lett volna, maximum nyakig vizesek lehettünk volna. Így más megoldáshoz folyamodtunk, megtanultunk a vizen járni. :-))
Valakik a környéken elég nagy túrásokat produkáltak, próbáltuk helyrehozni, amit lehet. Egy pontonhíd nyomait is felfedeztük, valószínűleg volt a mostaninál is magasabb vízállás :D
Nagyon de nagyon klassz hely! Épp megfogalmazódott bennem, hogy: "Azt hittem ilyen csak a Helyszínelők-ben van! :)", mikoris megpillantottam több elhullott növényevő maradványait! Hát, mit mondjak... De a hely valami lélegzetelállító! Köszönjük szépen a rejtést!
Idei második ládánk. Hideg, de napos időben érkeztünk az erdőhöz. Eddig még sosem jártunk láperdőben, így a környezet számunkra lenyűgöző volt. A GPS lemerült, így kütyü nélkül keresgéltünk, sikertelenül. Muszáj volt visszamenni az autóhoz kicsit tölteni, addig is mászkáltunk a jeges-vizes fák között. Töltés után azonnal meglett a ládika, nevettünk magunkon, mert ott nézelődtünk mellette, de valahogy nem vettük észre. Tavasszal, a virágok nyílása idején szeretnénk még visszajönni. Köszönjük a rejtést!
Idei második ládánk. Hideg, de napos időben érkeztünk az erdőhöz. Eddig még sosem jártunk láperdőben, így a környezet számunkra lenyűgöző volt. A GPS lemerült, így kütyü nélkül keresgéltünk, sikertelenül. Muszáj volt visszamenni az autóhoz kicsit tölteni, addig is mászkáltunk a jeges-vizes fák között. Töltés után azonnal meglett a ládika, nevettünk magunkon, mert ott nézelődtünk mellette, de valahogy nem vettük észre. Tavasszal, a virágok nyílása idején szeretnénk még visszajönni. Köszönjük a rejtést!
Eléggé drájvinre sikeredett a megközelítés, de a réten azért átsétáltam. Örülök, hogy innen is bepillantást nyertem a láperdők világába - igaz, nem a legszerencsésebb időpontban.
(A segéd koordinátát jobb lenne coord formátumban megadni.)
Több hónapos kínzó ládaéhségemet sikerült csillapítani ezzel a találattal. A leírásokból és a képekből GPS nélkül is könnyedén megtaláltuk. Nagyon jó volt az idő és szerencsére az erdő is teljesen száraz volt.
Rámesteledett mire kiértem a Kossuth László utca végére. De elhatároztam hogy nem adom fel. Parkolás, utána loholás a sötétben árkon-bokron (szó szerint), majd mezőn, erdőn át. Matatás a sötét erdőben.Koordináták tökéletesek. Szerencsére a Mitac Mio fénye. akár az elemlámpa. Jelszó bevitel a PDA-ba, Loholás visszafelé is a sötétben. Összesen 2 és fél km a sötétben.
Az odavezető úton rengeteg szép virágot találtunk. Az erdőt hamar megtaláltuk, majd bementünk a közepéig, és ott köröztünk egy darabig. A GPS pontossága kb. 40 méter volt ezért nem igazán találtuk a ládát. Ja és a gyerekeket (3, 4 és 6 évesek) is vittük magunkkal, akik nagyon jól érezték magukat (telepisilték az erdőt). Igazán szép családi progi volt.
A rejtekhelyet a leírás szerint a Kossuth utca felől közelítettük meg. A földút nem tűnt barátságosnak autós közlekedésre, de csak az eleje ijesztő a belógó növények miatt.
Mindenkinek ajánlom most a keresést, a kikericses rét az erdő előtt gyönyörű, és a láp is elég száraz (így aztán bóklásztunk is benne egy darabig, míg rátaláltunk a ládára). Visszafelé gombát is sikerült találni az egyik öreg fűzfán, így a vacsoránk is meglett. :)
Azt hiszem, hogy nem a megadott úton mentünk. Kb. 400 méterre megközelítettük a ládát szuper földúton. A kocsit a természetvédelmi terület táblánál hagytuk majd egy harsogó zöld mezőn át elértük az erdőt, de pont a másik oldalán. Itt egy kicsit megijedtem, de szerencsére a láp eléggé ki volt száradva. Minden süppedt, de nem lettünk vizesek.
Gyönyörű volt! Még a 6 éves Lili is teljesen el volt ájulva. Úgy éreztük magunkat mint valami sejtelmes mesében.
Kicsit nagyobb, mint a korábbi volt, a visszarejtésnél az aprólékos álcázásra buzdítok minden megtalálót! Az eredeti helyre tegyétek vissza, mert a korábbi (ahová valaki lerakta) időről-időre víz alá kerül, így nem csoda, ha elázik. Ugyanakkor senki sem lehet tökéletes: csak logbookot tettem az új ládába, írószerszámot nem - kérem, pótolja a következő megtaláló. Cserébe iskolakezdéshez szabott, csodálatos ajándékok közül választhat. :-)
A láda szétázva, a jelszót nagy nehezen kiolvastam. [wapon beküldött szöveg]
* * *
Ócsáról jöttem, a megadott helyen leparkoltam és nyílegyenesen előre elmentem a ládához. Útközben láttam a vihar nyomait: kettétört-, kidőlt fák formájában. A láda lehangoló állapotban volt, szétázott a tartalma, a füzetből alig bírtam kiolvasni a jelszót. Azt csak később vettem észre, hogy belülről a láda fedelére is rá van írva. Azt meg már csak itthon olvastam egy-két korábbi megjegyzésben, hogy a jelszó a ládát őrző fa egyik derékmagasságban eltört törzsére is fel lett írva.
Hát!? Nagyon rendbe kéne tenni a ládát!
A vakáció utolsó hétvégéje!
Elsődleges célunk a ceglédi élményfürdő tesztelése volt, másodsorban pedig a közeli ládák levadászásával a környék megismerése. A három nap alatt kaptunk hideget, meleget, szépet, csúnyát, hosszút, rövidet, szúnyogcsípést, parlagfű allergiát és még sok más élményt.
KÖSZÖNET ANNAK, AKI A RÖVIDEBB FA VÉGÉRE RÁíRTA A JELSZÓT!
No, akkor majd' 200 láda után hazai terepre is eljutottunk; ezt mindig afféle lazulós 'majdcsak leszedjük egyszer' pótládának tartogattuk - most jött el az egyszer ideje. Köszönjük a lehetőséget!
Gyermekkorunk világa, márcsak a közeli iskola miatt is - bár régebben eléggé szigorúan tiltották, hogy mélyre merészkedjünk, a lőtér miatt.
Kedves Rejtő, a ládád még mindig nincs rendben. Beázott, a tartalma egy darab bűzölgő massza. Mivel ehhez e rejtéshez csak hónapokkal ezelőtt nyomtatott leírás leledzett a kocsiban, nem készültünk fel ládagyógyításra. Nem tudom meddig fogja őrizni az ázott szivacsként kinéző logfüzet a jelszót; mindenesetre azt a ládát őrző fa egyik derékmagasságban eltört, lehántott kérgű, halott törzsére (lásd R.Guszty logja) is felírtuk a biztonság kedvéért.
Bár igazából nem kedvelem őket utaztatni, Cathy's TB-t kimentettem a ládából, s a következő hetekben keresek neki egy szép helyet.
Egy kissé tartottam a ládától. Vagyis inkább attól, hogy magas lesz a vízállás. Ahogy közeledtünk, sorra tűntek fel a különböző fafajtákból álló csoportok. Ezek között lavíroztunk közelebb. A hangulatos, virágoktól és tücsköktől dús réten hamar átvágtunk. A fák közé érve látszott, hogy nincs sok víz; inkább csak sár van. A vegetáció azért elég dús volt. A rejtek már messziről látszott. Sajnos a láda tartalma teljesen szét van ázva. A füzet nem nyitható. Azt gondoltam, hogy közel két hónap alatt csak sikerül kijönni és rendbe tenni... Így nálam sem volt csere; pontosabban a kocsiban maradt. A rejtekhez igen közel sok Planorbis-csigát találtam. Ezeknek Bibis is örült.
Nagyon szép hely, köszönjük a rejtést. Sajnos a läda nagyon be van äzva. A rejtőt tájékoztattam, hamarosan javítja.[wapon beküldött szöveg]
Útban hazafelé sűrűn megálltunk az álmossággal küzdve. A gyerekek alig láttak ki a fejükig érő fűből (ld. fotó). Az erdőben kellemes hűvös fogadott minket. Sajnos az említett virágokból nem láttunk éppen nyílót, de a lombok közt akkor is nagyon kellemes volt megpihenni a nagy forróságban. A ládához közel egy őziketetem feküdt (csont és bőr már külön ...).
Köszönjük a rejtést.
Peti bá' és a lányok
Az Alföldről hazatérőben láttam a kütyümön a közeli ládát, ezért letértem az "egyenes" útról kis pihenő gyanánt.
Egy szép és egy szomorú élménnyel lettünk gazdagabbak. A láp erdő mint maga a természet alkotta képződmény, érdekes. A megközelítése sem a szokványos ilyen nyáridőben.
A rejtés és a logbook lehangolt, a doboz belülről gyöngyözik a párától és minden vastagon átázva. A logolás kizárt dolog.
Mégjobban lehangolódtam amikor a korábbi logokat olvasom. A láda karbantartása már régóta időszerű lenne és még mindig várat magára. Nem egy félórás dolog, hogy míg a közelben tartózkodom meg is szárad, ezért nem is tettem rá kísérletet a kiszárításra.
Örkényi-Dabasi esküvő utáni 5 ládás pack első állomása, utána megyünk a GCOCSA-hoz. A rejtés szívatós - de nagyon tetszik.
Már a település láda felőli oldalára nehezen jutottunk át, mert épp futóverseny volt. Szerencsére a polgárőrök megértették, hogy csak keresztezni szeretnénk az útvonalat, így segítettek átvágni a futókon.
A ládához vezető (gyalog)út első nyolcszáz méterét egyszerűbb volt megtenni, mint az utolsó tízet. Az erdőbe érve majdnem hasraestem egy kimúlt őzben, ami fölött már legyek köröztek, úgyhogy másik "csapást" kellett választanom. Pár percig kísérleteztem az ágak segítségével eljutni a több lehetséges ládarejtek-sziget egyikére, de aztán levettem a cipőmet. A vízben térdig állva nem láttam a lábfejemet, de legalább nem kellett vigyázni, hogy ne legyek vizes. A visszaút első háromszáz méterét aztán mezítláb tettem meg a fűben, hogy megszáradjak. Ákos kisfiamnak nagyon tetszett, hogy a Apa kézben viszi a cipőjét.
A láda rejtve volt, de teljesen elázott, úgyhogy nem lehet logolni a füzetbe. A jelszó - még - olvasható. Sajnos nem volt nálam eszköz a javításhoz, úgyhogy ilyen állapotban kellett visszarejtenem.
Erről nem is tudtam. Nagyon tetszett. Igazából már naplemente felé sétáltam odafelé, kis vízpára a távolban a mező felett, a nap átvilágít a növényeken, virágtengerben sétálgatva nyugis helyen.. Szuper. A ládát beljebb kellett volna tenni a lápban, hogy jobban bemenjek.
Masodik lada szombaton.
Nagyon jo ez az erdo! Koszi szepen a rejtest!
A lada sajnos teljesen elazott, igy nem tudtunk logolni. Ki kellene cserelni a fuzeteket. Ugy lattuk, a ladat valaki mar cserelte, mert semmi felirat, nev, koordinata nincs rajta. Sajnos nem gyorsan szarithato, lehet, napok kellenenek hozza. Ezert jo lenne, ha a rejto, vagy vele egyeztetve a kovetkezo kereso - aki elotte el is olvassa a logokat (nem ugy, mint en) - rendbehozna a ladat, mert megerdemelne.
Megvan a láda, csak nem tudtam kiszedni, nem tudom, az igazi rejteke hol van, de a parttól 5 m-re bent lebegett a vízben, nem mentem be érte. De elrejtve nincs, már messzebről is látszik.
Az aszfalt végéig mentem autóval, ott elővettem a kétkerekűt. Kellemes , de rövid tekerés után a kütyü szerint pár méterre a rejtektől leraktam a bringát a láperdő szélén. A fák között megkergült a GPS, össze-vissza bolyongtam a kis száraz szigeteken ugrálva. Aztán megjelent két kiránduló kissrác és letelepedtek a közelemben. Utólag kiderült, hogy pont a láda fölött. Az is kiderült hogy ők nem muglik de nem is kesserek, a láda ottlétéről is nagyon jól tudtak, rendszeresen találkoznak ládászokkal. Így már nyugodtan logolhattam és indúltam vissza az autóhoz.
A hely lenyűgöző, remélem még sokig megmarad ebben az állapotában ez a csoda. Bízom benne, hogy nem pont ide akarnak majd egy plázát, ipari- vagy lakóparkot építeni.
Köszi a rejtést!
Éppen akkora volt a vízállás, hogy néhány ágon keresztül el lehetett érni a ládát. Érdekes a Dunától ennyire távol ilyen vizes helyet találni. ("Bangokat" nem láttunk, vagy csak nem ismertük fel) Köszi a rejtést.
Kellemesen csalódtam, nem tudtam mit várhatok egy ilyen helytől? Már tudom! Nagyon szép hely, bár az odavezető úton egy kutya tetemet találtunk, ami nem igazán dobott fel.De a nyugalom, amit a ládánál tapasztaltunk feledtette velünk. Sietnünk kellett, mert az eső vészesen közeledett...Köszönjük:kalóz+-né
Úgy látszik, hogy ma a láperdők látogatásának napja van. GCOCSA után jöttem ide, gumicsizmával felszerelkezve, ami természetesen a kocsiban maradt. Célhoz érve láttam, hogy igen csak kétesélyes a dolog vagy belecsusszanok a vízbe, vagy nem.No de szerencsére az utóbbi jött be.
Szuper volt! Köszi a rejtést.
Végre elállt az eső, és kimozdultunk! A lápot megpillantva hirtelen a gumicsizmánk kezdett hiányozni. A ládát végül vízbe merülés nélkül megszereztük. Tul.képp nagyon tetszett.
A rejtéshez vezető környezet nem túlzottan érdekes, de a rejtés környéke igazán vadregényes. Nem is gondoltam volna, hogy az alföldi homokon is léteznek ilyen lápok és nem nyeli el őket a homok.
Az odavezető úton találkoztam egy öreg bácsival, aki rőzsét gyűjtött és biciklivel tolta haza a zsákmányt. Elszomorító volt látni.
Ettől függetlenül megérte eljönni, köszi a rejtésért.
Csend (madárdal), nyugalom, naplemente unokával és az első TB-nk!
Elhoztuk Buffy-t!
Balt fliege ich von Budapest nach Berlin!!!
(der Baerenstadt)
M.F.G Buffy 16.02.2008
Ládázós kör zöldfülű és dc3 vezetésével, kosárfonó, L@zy radpeter, SagiK és scele társaságában. :o)
Most egy alternatív útvonalat választottunk: Egy fasoron közelítettünk. Egy idő után nem tudtunk járművel továbbmenni, ezért gyalogosan folytattuk az utat. Zöldfülű nagyon finom kókuszgolyóval vendégelte meg a Társaságot, aminek a kiürült dobozát később scele bukósisakként viselte. :o)
Amikor először jártam erre, teljesen ki volt száradva a láp, most viszont volt benne víz, bár a láda száraz lábbal megközlíthető volt.
Ezúton is köszönöm szépen zöldfülűnek és dc3-nak az egész napos utat, a Többieknek pedig a vidám Társaságot! :o)
Nem is olyan szerencsétlen szám a 13! Főleg jó társaságban.
MÁS: mivel a nap folyamán jónéhány nagyon gyenge rejtésnél jártunk (ez nem tartozik közéjük), megfogadtam, hogy csak akkor pontozok, ha a láda minden tekintetben a szeren van, mert nem szeretek 3 alá menni... Ide érdemes volt eljönni :)
Köszönöm a rejtést
A mai megtalálsaim közül ez a hely tetszett a legjobban. Sagik mondta, hogy most nincs is igazán víz benne. Javasolta, hogy nézzem meg az Ő logjánál a képeket. Megtettem. Több vízzel még szebb és még érdekesebb. Köszi a rejtést.
Én vagyok a lápimanó!
Már megint beigazolódott, hogy visszafelé sokkal egyszerűbb az út. Még jó, hogy megtanultam vízen járni, mert a hó ugyan ellepi a lápot, de alatta azért nedvesek a pocséták.
Az út, és a környezet gyönyörű volt, ha az egész év ilyen szép lesz, mint a kezdet, meg leszek elégedve. Bővebben 366 nap múlva!
Jót gyalogoltunk az erdőig, hogy kiszellőzzön a fejünk a szilveszteri "BULI" után. A Macsix az erdőszélen befelé mutatott 78m-t. Be is mentünk, elől MaciMac, mi utána. Pár méter után kiderült, jobbra 78m. Némi vita után, hogy ki merre ment, a leírás alapján próbáltunk a fák tövéhez lépni. Lábnyomainkban megjelent a víz a hó alatt. Számoltuk az őzek lábnyomainál, hogy az ő lábának 1 négyzetcentijére hány kg esik, és viszonyítottuk a mi adatainkra, az eredmény azt mutatta, mi sem süllyedünk el. A ládánál kiderült, csak pár méter az erdő széle, de így sokkal érdekesebb volt. Tetszett a rejtés. Visszafelé már a nap is kisütött egy pillanatra és 4 kutyus örült nekünk amikor visszatértünk a házuknál lévő autónkhoz.
Hát ez nagyon buli volt. Falu végén parkoltunk, onnan séta lápig. GPS szerint 72m fél2 irányába... Úgy bekavartunk a lápba, mint a huzat. De így utólag visszagondolva így volt izgalmas. Ha máshonnan közelítünk, nem sétáltunk volna ennyit az ismeretlenben. Hó takará el a...
MaciMac-ot kinveztük lápi manónak.
A tegnapi, 13. ? szülinapomra, kaptam egy ajándéknapot a családtól. Így ma, magányosan vágtam neki :)
A hely nem igazán fogott meg, lehet, hogy a hideg tél az oka. Próbáltam előcsalogatni a láperdő lakóját, de én biz egy árva cinegével sem találkoztam. Biztosan téli álmát alussza...
Ajándékot nem cseréltem.
Igazi borongós időben, jellegzetes síksági környezeten átvágva találtunk ide. Szép az erdőcske, víz ugyan nem volt, de a használati utasításban előírtak szerint kicsit ugráltunk néhány fa tövében, biztos ami biztos. Kis csalódás volt hogy Dabasi Túr Jánossal mink nem találkoztunk, biztos e'ment mer' dóga vót.
Gyönyörű hely, és szinte hihetetlen, hogy itt a lőtér mellett ami már majdnem sivatag, van ilyen hely. Igaz most ez is száraz. Amig bóklásztam, találtam hajótörött gumicsónakot.
Kocsival kb 500m-re közelítettük meg. Mehettünk volna tovább is, át a mezőn, de a sok gyönyörű virágért kár lett volna. Csak közvetlen a ládánál mentünk be az erdőbe és egy darabig csak bámultunk.
GPS nélkü vágtunk bele a keresésnek. Szándékosan hamarabb mentünk be a sűrűbe,mint kellett volna, mert így könyebb volt neogeo "itt kellett volna bejönni" fényképe alapján megtalálni a rejtekhez bevezető utat, hisz belülről fényképezte a bejáratot.
:-))))))))))))))
Ez is megvan :-)
Sajnos a már szokásos rossz itt is megvan: ösvény vezet a kincsig.
Pláne, hogy valaki úgy kirándul, hogy egész a kincsig kocsival megy. Igy csak a keréknyomokat kellett követni.
Vízzel és láppal nem találkoztam, de a kincs környékén érezhető volt, hogy ruganyosabb a talaj.
huba
Nekünk csak láp-light jutott, talán nem bánjuk. Pont lehetett járni a tetején, vigyáztunk a RENGETEG békára is, bár nehéz volt.
A cél fele kis GPS zavar, de megleltük.
A láda külsősök- és akkor még finoman fogalmaztunk- áldozata lett, nagy adag kakát raktak bele, melyet eltávolítottunk, a trágár bejegyzéseket kitéptük a logbookból. A külső láda oldala kiégetve, cserére szorul! Megpróbáltuk normálisan visszarejteni, bár nem tudjuk, eredetileg hogy helyezkedett el. Jó lenne kicsit máshová vinni a területen belül, hátha bunkókáék visszalátogatnak.
Víznek még nyomát sem láttuk, csak elképzelni tudtuk a mocsaras területet, sajna.
A vége susnyásra sikeredett, viszont ha megvan a bejárat akkor könnyen megy. Odafelé menet csináltam egy bejáratot kifelé jövet már láttam hogy merre kellett volna mennem.
Maci kutyus nagyon élvezte a virágos réten való bóklászást, sajnos a kosborok virágzását lekéstük.:( A ládához most simán be lehetett menni, a meleg megtette a hatását. Megnéztük a Kossuth László ház után a Halász-Móricz kúriát is, gyönyörű!
Jó kis mocsár. :) Először elnéztem a gps-en az irányt és már csak a láp közepén bokáig gázolva a vízben jöttem rá hogy távolodok a rejtéstől. Visszafordulva konstatáltam hogy a láda egészen a mocsár szélén van. Jó volt, köszi. :)
Az ócsai láperdő után stílszerűen a láperdő lakóját is meglátogattuk. A leírás szerint közelítettünk, a kocsit a Kossuth László utca végénél hagytuk, onnan 1.2 km-es könnyű séta a láda. A koordináták pontosak, a rejtés jó, most száraz lábbal megközelíthető volt, persze ehhez egy kicsit azért ügyeskedni kellett az utolsó 2-3 méteren. Nem is gondoltam volna, hogy Budapest közelében ilyen helyekre lehet bukkanni. Petika, Maura, Eszti, Éva, Bammancs
Nagyon érdekes a láperdő. A Kossuth utca felől közelitettük meg. A réten át menet már csak 100 m volt hátra de nem gondoltuk volna, hogy - a képeken látott - teljesen más növényvilág egy perc múlva a szemünk előtt lesz. A rejtés is nagyon ötletes.
Ez nagyon tetszett! Log-olás után a terep bejárása következett. Ahányszor az erdő fele vettem az irányt, és megnéztem ott milyen a láp, mindannyiszor más más arcát mutatta a természet. Ide vissza kell még jönni! Köszönet a rejtésért!
Nagyon tetszett. Sok helyen jártam már az AMBK-val, de amiket a leparkolás után láttam, még soha nem. Húúú.
A láda helye, rejtése nagyon tetszett. Köszönöm! :-)
A századik után jónak tünt 101-nek ez a láda. Az iGO jóvoltábol távolabbi parkolási lehetőséget találtunk, de ezt kárpótolta egy régi temető és "benne" lévő kripta felfedezése.
A láda is nagyon érdekes volt, miután ide-oda rohangáltunk a kerge GPS jelet követve, egyszercsak a látványban gyönyörködve integetett a rejtek, hogy: "Itt vagyok!" Így lett meg!
Egy élmény volt! Köszönjük: Máté, Zsú, Gergő
4/3
Nagyon szép környezet és nagyon ötletes rejtés! Kivettük a geokereket. Haveri családdal találtuk meg a ládát, nagyon élvezték életük első geokessinges napját. Hihetetlen látvány egy ilyen láperdő! Köszönjük!
A Kossuth háznál parkoltunk, onnan kellemes sétával jutottunk a láphoz. A ládát most sikerült pancsolás nélkül megkaparintanunk. Nagyon tetszett a rejtés, jól szórakoztunk. Köszönjük!
Szakadó esőben a lápban...Bp.-felé menet ... egy kis kitérővel. Kiskapitánnyal együtt kerestünk és találtunk... Inkább így, mint nyáron, millió szúnyog, hőség közepette...! Az eső miatt a lápig terepjáróval. Inkább a sétát kihagytuk most. A láda hamar meglett. Kiskapitány ment be érte és már hozta is. Nem gondoltuk, hogy ilyen helyek léteznek a Duna-Tisza közén ! Nagyon tetszett az egész, a rejtés is okés. Köszi!
Megvan! Na, ezért kesselek! Még szeretnék sok-sok ilyen ládát!
A Kossuth háznál parkoltunk, onnan kellemes séta az erdőig. Az út nyíl egyenes, alkalmasint drive in, de mindenképp ride in. :) A szél ugyan fújt egy kicsit, de a csodálatos napsütés mindenért kárpótolt bennünket. Remek volt! Köszönjük!
Megtaláltuk.Nagyon hideg volt, és a dobozban levő toll nem ír:( Nem volt túl nehéz megtalálni, talán tavasszal, vagy magasabb vízállás esetén vadregényesebb lenne :)
Be a Kossuth utcan, majd vegig a foldesutig, amig lehet. Utana par szaz meter seta a ladaig.
Most a magas a vizallas, amit a cipom is bizonyit, mivel egy ovatlan pillanatban es egy rossz lepesnek koszonhetoen kicsit megazott.
Abacus-szal itt is egyutt logoltunk, majd irany Ocsa.
Utókarácsonyi kesselés 5/10.
A Kossuth László utca csak harmadszorra lett meg... :) Bambultam. Végigpattogtam az úton, szép nagyon a láp, meg az rét is előtte.
[wapon beküldött szöveg]
+ meló-előtti reggeli séta, friss mező-illatokkal, fácánfelreptetéssel. Szuper ez a játék, hogy kicsalogat a korareggeli tájakra, békés levegőzésre, nyugalmas gyaloglásra! Aztán persze indulhattam tovább, vissza a "dzsungelbe", az őrült száguldozók között... :( A ládában található toll nekem nem akart fogni, és sajna nem volt nálam másik, esetleg a következő kereső hagyhat ott egyet. Köszönet, üdv, Y.
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Keva, Zsorzs és SagiK társaságában.
A közelben parkoltunk le, majd amikor kiszálltunk a járműből, megpillanntottunk egy embert, aki a ládától nem túl messzire a láperdőben járkált. Mi is bementünk az erdőbe és a fák takarásában megkerestük a ládát. Logolás, körülnézés után távoztunk.
Most száraz volt a mocsár.
Amikor már eltávolodtunk, újra láttuk az emberünket, amint tanácstalanul állt az úton, mert leborult a bringájáról a kapkodva rákötözött farakomány.
Az ismertetőben leírt Kossuth-ház mellett parkoltunk. Nagyon kellemes délutáni séta volt, könnyű találattal. Lápnak sajnos (vagy szerencsére) nyoma sem volt, így a vizet odaképzeltük.
Hihetetlen! Igaz nekünk szerencsénk volt, mert a láp éppen száraz kedvében volt. Az elmúlt ládászásaim tapasztalata alapján elég kevés ládának igazán alkalmas hely van az erdőkben, itt meg minden fa gyakorlatilag kíváló rejtekhely. El is játszadoztam a gondolattal, hogy milyen érdekes lenne egy lápmulti :) Na jó ez valószínűleg csak száraz lábbal tűnik jó ötletnek. Szerencsénk is volt és hamar megleltük.
Kitűnő rejtés és ragyogó környezet :)
Andy & Sasy
Inárcsról jöttünk bicajjal és a Réce tanösvény felé mentünk tovább. A társaság a Kossuth háznál várt meg bennünket. A láda jó helyen volt, a talajt száraznak találtuk.
Melo utani kess Levinnel, aki mar a hetvegen nekifutott egyszer a ladanak, de a gps-lombkorona vicces kombinacioja kovetkezteben nem lelt ladat. Ezen felbuzdulva -olyan nincs, hogy nem keressuk meg a dobozt- elszaladtunk a szinhelyre, a mezon belottuk az iranyt es ravetettuk magunkat a dzsungelre. Kis szerencsevel hamar meglett a lada. Sajnos a sotetben nem sokat lattam a kornyezetbol, azt hiszem erdemes lesz egyszer nappal felkeresni es a tajra is koncentralni.
Egészen elképesztőnek tartom, hogy az ember vidáman sétálgat egy pusztán kezében a gps-ével és egyszercsak egy sűrű, sötét, műholdjel nélküli erdőben találja magát. Az egész olyan mintha egy mocsárba tévedtem volna, kicsit féltem is, hogy itt ragadok örök mementónak :-) Sikerült is egy nagyot perecelnem. Sajnos a láda kifogott rajtam, többször azt hittem, hogy:"na most megvan", de nem. Hiába túrtam.
Később ahogy visszafelé gyalogoltam a hátrahagyott autómhoz, felhívtam a ládagazdát, aki készségesen árulta el a doboz helyét. De mivel akkor már nem voltam a helyszínen így kiegyeztünk egy "jelszó nélküli megtalálás"-ban és megigértem neki, hogy még visszatérek ide.
És egészen biztosan így is lesz mert a hely és ez a láda megérdemli.
Köszönöm a kalandot és a pontot ;-))
Nagyon tetszett a hely, nem voltam még ilyen helyen korábban. Száraz idő lévén, még nagyon sárosnak sem lehetett mondani talajt, a ládát Geri találta meg.
Kicsi Joe ahogy már leírta, száraz láppal teljesítettük a küldetést. Felavattam az új fényképező gépemet is :) Tudnillik amikor visszaértünk az autóhoz -amit a rejtő javaslatára a főldút elején hagytunk- a gépet felraktam a kocsi tetejére és csak 2-300 m zötyögés után jutott eszembe :D. A szívem állt meg egy pillanatra... kocsiból ki... a jószág meg békésen pihegett a tetőn :D
Kifogtunk egy jó időt erre a ládára. Nem volt egy csepp víz a környéken. Száraz "láppal" tudtuk teljesíetni a "küldetést". Szúnyog annál több, de az nem volt gond.
Sajnos az iGO pontatlan az utcanevekben, mert két Kossuth utca is van a településen, de a László utónév hiányzik, így természetesen elsőre a 3 km-rel odébb levő másik helyszínen találtam magam. Ezt korrigálva megtaláltam az erdőt és a kincset. Bár nagy eső volt 20-án, ahhoz nem volt elég, hogy az erdőt feltöltse, így veszítettem a látványt illetően, de könyebb volt a keresés, amit száraz lábbal megúsztam.
Ok. [wapon beküldött szöveg]
Mai negyedik ládánk. Útközben láttunk egy őzikét, de sajnos mire elővettem a fényképezőgépet, addigra elszaladt. :(
Ennyi pókot még soha életemben nem láttam egy helyen. A ládához csak egy bottal utat törve sikerült a pókhálórengetegen keresztül mennünk.
Érdekes erdő. Víz sehol, száraz lábbal megközelíthető a ládika. Aki nem sajnálja a kocsi fényezését, vagy megtalálja az odavezető földút elejét az a ládától 15-20m-re tud megálni.
Közös ládászás Mayáékkal.
Amikor a házak végén kiszálltunk a kocsiból, csak pötyögött az eső. Látván a térképen, hogy csak egy km a láda füves úton, hát akkor vágjunk bele. Néhány méter megtéte után a fűmagasság az úton egyre növekedett, és egyre többször kellett mocsaras részeket kikerülni. Felülről az eső, alulról a nedves fű. A rétre kiérve már mindannyian eléggé csapzottak voltunk. Ez a rét pedig telis-teli ritkábbnál ritkább virágokkal. De ezek is csak gubbasztottak az esőben, hidegben. Az erdő fái közé belépve érintetlen őserdő fogadott miket. A ládát gyorsra fogtuk, mert elkapott minket egy "trópusi" eső. A fényképezők tönkrementek volna, így se fénykép, se körülnézés, csak igyekvés vissza a kocsihoz. Végig esett, felhőszakadt és egyebek. Esőkabát, bakancs, gumicsizma mit sem ért. A végére az ürgeöntéses Arany vers járt a fejemben. Bent a faluban egy viszonylag fedett helyen meg kellett állni, ahol pl fi a térdig érő gumicsizmájából liternyi vizet öntött ki. Így a mai napot ládázásilag befejezettnek tekintettük, és Alsónémediben egy nagy vacsorával kárpótoltuk magunk. Itthon meg evett minket a penész, hogy a Dunántúlon egész nap szép idő volt.
befi
A Nyíri erdőből hazafelé ejtettük útba a ládát. Megérte. Leírásunk ezúttal nem (sem) volt, így csak a koordinátákra hagyatkozva sokadik nekifutásra leltük meg a településről a lápvilágba kivezető helyes utat . A nap már lemenőben volt, előjöttek az ember idegeit pattanásig feszítő vérre éhes szúnyogok. Kénytelenek voltunk adni nekik egy keveset ebből is, abból is. A hangulatos földút nyílegyenesen vitt a rejtekhez, nem kellett sokat töprengeni merre haladjunk. A cél felé közeledve, s a terepviszonyokat egyre inkább megismerve reméltük, a láda nem lesz megközelíthetetlen, de ideiglenes hidak jelezték, a rejtek becserkészhető. Logoltunk, visszabattyogtunk.
Klassz volt. P
Bringás találat.
A ládától harminc méterre kellet - munkahelyi feladatként - a növényzet állapotát ellenőriznem, persze hogy nem hagyhattam ki a ládát. A láp mostanában - nyomokból itélve - nagyobb lehetett , de szerencsére a víz már visszahúzódott így csak mintegy 2-3 métert kellett megtennem vizenjárva. Nem is sikerült egyik lábam belecsúszott visszafelé jövet a vízbe.
Nem hagyott nyugodni a dolog, hogy tegnap olyan állapotban hagytam ott a ládát, ezért ma mivel nem lakom túl messze, visszajöttünk és megreparáltuk.
Bementünk autóval (némi tologatás után) egészen a ládáig, mert kellett a motor hője a füzet lapjainak a szárításához. A régi füzetből csak azokat a lapokat szedtem szét és szárítottam meg, amelyeken írás volt. Ezeket a lapokat szárítás után egy vízhatlan zacskóba csomagolva visszatettük, hogy a a Rejtők később tudják archiválni azokat. Került egy új füzet is a régi helyett, a lényeges adatokat ráírtam.
Mivel a doboz több helyen megrepedt, beletettem egy kisebbet, abba kerültek a vízre érzékeny dolgok. Mint a fényképeken is látszik, ez jóval kisebb, mint az eredeti, az ajándékok kiválasztásánál vegyétek figyelembe!
További kellemes kincskeresést mindenkinek!
Itt bizony a víz az úr. A ládán kívül és belül is. Szegény füzet komoly restaurálásra szorul, mint ahogy a láda egésze is. Ilyen vizes helyekre érdemesebb lenne dupla ládát (cache in cache) tenni. Ezt a ronda reklámízű kifejezést azért ne nagyon terjesszétek! Ez úgy ázhatott el, hogy nem tudott a vízszinttel együtt emelkedni, így a víz egyszerűen elöntötte. Kiöntöttem belőle a nedvet, de komolyabb javítást nem tudtam eszközölni rajta, ilyesmire nem készültem.
Mint ahogy arra sem, hogy valószínűleg nedves, sáros helyre megyek majd, (úgy látszik nem volt elég nyilvánvaló a láda neve, meg a láp szó) különben montival jöttem volna, nem egy "országúti cirkálóval", sima gumikkal, stb. Így volt némi járgánytolás. Persze ez nem katasztrófa, jól esett a mozgás, a hely is tetszett, ami viszont nem, hogy néhányan ott motoroztak vagy quadoztak a környéken, meglehetősen zajosan. Szerencsére egy idő után eltűntek.
Hazafelé menet Dabason majdnem statisztika lett belőlünk, mikor egy kissrác szétnézés nélkül átrongyolt előttem biciklivel. Otthon a fagyizó előtt még kihúztunk az árokból egy kisautót, mert tolatás közben lecsúszott a kocsibejáróról. Tehát kellemesen és hasznosan telt ez a nap is. De legközelebb ilyen nedves helyekre benzinmotoros mobil hajszárítóval felszerelkezve megyek. Logbook szárítás céljából.
Ja és ha valaki nem akar kocsitologatásban jeleskedni, 4WD jelzésű autó nélkül ne nagyon akarjon drive in cache verziót összehozni nedves időben ennél a ládánál. Tudom ajánlani a fly in cache módozatot, helikopterrel, sárkányrepülővel nagyon jól megközelíthető. Egy 747-essel azért ne nagyon próbálkozzatok.
Na befejezem, mert ki leszek moderálva.
Számtalanszor mentünk el a terület mellett, úgylátszik a "ládászás" kellett hozzá, hogy végre megnézzük. Az idősebb helyiek ugyan "Vizeserdőként" ismerik, de ez a megkeresést nem befolyásolta. Nekem nagyon tetszett, bár a környékre jellemző belvízhelyzet itt is erősen érezteti hatását. Az odavezető út járható volt ugyan, de a ládához már csak az odaépített "hidacskán" és/vagy combigérő gumicsizmával lehet eljutni. A láda tartalma sajnos el van ázva, nagyon körültekintő, késpengével történő lapozással lehetett csak a jelszót "kinyerni".
Fantasztikus hely. Éppen kezdenek kibújni a növények az avarból, éledezik a természet.
A logbook sajnos teljesen elázott, loggolni nem is próbáltam bele. A jelszó még olvasható.
Köszönet az elöttem járó utász-hidász csapat munkájáért. Nekik köszönhetően sikerült a ládáig külső-belső cipőmosás nélkül eljutni.
És természetesen köszönet a Rejtőnek is, hogy erre kalauzolt.
Sjna a jelszót elfelejtettem, de remélem megadják. Ennek érdekében feltettem néhány képet.
[Jóváhagyta: klo, 2006.01.23 10:49]
Kösz az igazolást!
Ajánlom figyelmetekbe: Idézet a FA-ból
Hogyan történik a terep osztályozása?
1-től 5-ig osztályozzuk, az alábbi iránymutatás alapján:
1: Sima egyenes felület - rét vagy beton. (Gördeszkával megközelíthető :) )
2: Bozótos, de sehol nem áthatolhatatlan, könnyű piknikes terep, kicsit esetleg lankás. (Biciklivel oda lehet menni)
3: Erdő vagy ahhoz hasonló nehézségű terep, domboldal. Menés helyett néha mászni is kell, óvodás gyereknek jó, babakocsival legalábbis kényelmetlen.
4: Kimondottan nehéz terep, sziklák, kidőlt fák, medrükből kilepett patakok, túrafelszerelés javasolt. Esetleg csak trükkösen megközelíthető (drótkerítéseken kell átugrálni :) )
5: Extrém terep. Minden, ami 4-esnél nehezebb. Extra felszerelés szükséges (hegymászócucc, búvárfelszerelés, hajó). (Lövészárok hadgyakorlat idején, Tisza közepe áradáskor :) )
És a magtalálás nehézségét?
1: Csak úgy "oda van téve" a láda, abban bízva, hogy a kutya sem jár arra. A környéken egyértelműen semmi más potenciális hely nincsen. Esetleg a láda fele le van takarva két faággal :).
2: Be van rakva egy fa odvába, vagy kicsit jobban álcázva van. (Nem látható bárhonnan, csak bizonyos szögekből)
3: Sok lehetséges dugihely van a környéken, lehet, hogy csak sokadikra lesz meg. (Nagyobb gyerekcsapat 2 perc alatt megtalálja... :)
4: Instrukció kell a megtálaláshoz. (Sehonnan sem látható.)
5: Bármi ami 4-nél extrémebb.
Milyen a jó ajándék?
A jó ajándék ötletes, poénos, nem drága. Olyan ajándékot vigyél, aminek Te is örülnél. Ne vigyél kaját, édességet. Az állatoknak kitűnő szaglása van, még a dobozban is megtalálják! Megromolhat, elolvadhat, a pár napig magára hagyott savanyúcukor pedig mindent ragacsossá tesz. És ezen a következő megtaláló fog bosszankodni.
Nagyon tetszik nekünk a puszta. Jó sima, nem kell felfele kutyagolni. Jó volt ugrándozni a vízben, meg rohanni a pusztában. A rejtés nagyon tetszett. Jól elbújt. De a zacsi kilátszott a levelek közül, így nem hagyhattuk ott! Hidat raktunk össze és Feri átment rajta. Meglett a láda, a nejlont kicseréltük egy újra, mert erősen szakadt állapotban volt. Köszi , a mai ládák közül ez tetszett a legjobban.
Geomitsu odavitt az erdő széléig, onnan fekete leves.
Magas vízállás: ugrani hosszú, a tönk széle meredek: hidat építettem.
A rejtés remek, a láda rendben, távozáskor a híd alkatrészeit a partra tettem.
Orizáék
Nagyon régen jártunk erre, de sohase találtunk volna vissza. Nagyon örültünk, hogy ujra felfedeztük ezt a helyet. Sajnos, virágok most nem voltak, majd tavasszal még visszajövünk.
J&J
Mai utolsó ládám. Sajnos már szürkületben érkeztem, így nem tudtam jó fotókat készíteni, de a megtalálás élménye annál jobban kárpótolt. Először rossz helyen keresgéltem, aztán ismét a gps-re tekintve már a jó fához mentem. Azt hittem, hogy a hülye szúnyogok már megfagytak, de sajnos itt még tartják magukat.
Kint a réten a helyiek épp az 5 éves gyereket tanitották motorozni...
Lopakodóval találtuk meg, kis Alföldi túránk keretében, másodikként.
Talán kevésbé lebilincslő, mint GCOCSA, mindazonáltal érdemes felkeresni. Bizonyságot nyerhettünk, hogy a tehénkaki nem esik az élére. Igyekeztünk Vízipók Keresztes Barátjának népét nem háborgatni, de a Pók Hálójában c. film főszerepét bizton elnyerhettük volna.
Ide hoztam végül a "Sunny Phone Home" TB-t. Útközben azt hittem geoládászok jönnek szembe, de saját bevallásuk szerint, orchidióták voltak. Sajnos orchideát nem láttam, de hihetetlen mennyiségű szúnyogot igen. Szent Sebestyénre gondoltam, miközben a rejtekadó fába kapaszkodtam és a dögök átszúrták a nadrágomat ezer és ezer helyen, szívva a véremet. Még három nap múltán is vakaróztam és kenegettem viszkedő csípéseimet. A rét azonban gyönyörű volt és a ládához sem volt nagyon nehéz most eljutni. Mindenesetre a saját kis logbukom megfürdettem a lápi vízben :-)
Mivel pár hete voltam a Kolon tónál is, tapasztalataim azt súgták, hogy jobb, ha nem az Armani öltönyömben jövök. A víz k... hideg volt. Kb. tíz percet kóvájogtam a lápban, mire meglett. Jelentem a szúnyogok előbújtak. Vége a kellemes nyugodt geocachingelésnek...
Mesés hely, csodaszép!! Nagyon tetszik. Amikor kiszúrtam a ládát, éppen megzavartunk egy őzikét, aki addig elbújt egy fa mögött, de már közel voltunk hozzá. Így megugrott, és pánikszerű menekülésnek indult, ami nem is volt olyan egyszerű neki legalább térdig de talán annál egy kicsit magasabb vízben. Hatalmas lármát csapott ahogy gázolt a vízben, meg nem haladt olyan gyorsan mint egyébként, ezért sokáig láttuk. A ládát rejtő fát, még víz veszi körül, így trükközni kellett, hogy meg tudjuk kaparintani, de nagyon jó kis kaland volt, szuper hely. És még a szúnyogog is elviselehető mennyiségben vannak
Megtaláltuk... ahol lennie kellett. Két hidat is építettünk a zsombékok között, de mindkettő zsákutcának bizonyult. Pedig keményen dolgoztunk. A mocsár nagyon ravasz, váratlanul elsüllyedhetsz benne. SagiK képei segíthetnek, most már látom így utólag. Mocsárszagom van, pedig még bele sem estem, bár néhányszor simán bokáig merültem. (Többre nem vállalkoztam, Ferkó kockáztatott volna - hiába az ifjúság vállalkozóbb.) Viszont a hely most garantáltan szúnyogmentes (mi lesz itt hamarosan!), légy az van. Irány Mo. közepe.
Egyszer már jártam itt vőmmel és unokámmal, meg Süsü kutyánkkal (ragalyi, 2003. 05. 01.), most eljöttem saját találatért is. Nagyon szép a télies láp, vastagon befagyott, de vigyázni kell, mert ahol havas a felszín, ott szuttyog alatta.
A másik lápos ládától jöttünk. A rejtő tanácsát megfogadva, a földút végénél tettük le a kocsit. Innen kellemes, bár elég unalmas 1 km körüli gyaloglás következett. Nem is hittem volna, hogy a ládánál tényleg láperdő látványa fogad majd. De tényleg az volt! Ott volt a mocsaras erdő teljes pompájában. Tetszett! Kár, hogy nincs egy kis ösvény keresztül rajta. A láda hamar meglett. Közelében egy helyi lakos ücsörgött. Általában nagyszájú, hangoskodó alakként ismerem az ilyeneket, de most nem nagyon ugrált! Biztos a hatalmas, izmos testem rettentette el, na meg a hideg is közre játszhatott! :-) A ládikó kicsit nedves volt belülről. Ezt papírzsepivel orvosoltuk. A szétázott sünit kivettük, és egy másik ládába (szemetes) helyeztük. Így sikerült egy aránylag száraz mikroklímát elérnünk a dobozbelsőben. Azért egy kis szárítás még nem árt. Az elázott süni helyett egy saját készítésű vázácskát hagytunk.
KLO telefon-supportjaval sikerült [wapon beküldött szöveg]
Vasárnapi túránk első állomása. A Kossuth-házba nem jutottunk be.
A rejtés kiváló, és a fák még tovább nehezitik.
Kecskemétről Budapestre tartva tartottam egy kis kitérőt és a Kossuth utca utolsó háza előtt leparkolva elsétáltam a ládáig. Kb. 1 km, nem több. Ki gondolná, hogy egy teljesen sablonos rétről a fák közé betérve mintha egy más világba lépne át az ember. Csodálatos a hely, még most is, hogy alacsony vízállás miatt nem állt a víz a fák között...
Viszont a doboz nem bírta ezt a "klímát", eléggé beázott szegény. Talán ki kellene cserélni a tartalmát és nejlonzacsiba tenni, ami sajna most nem volt nálam. Kedves következő erre tévedő kesser! Gondolj erre, kérlek!
Tök jó mesebeli erdő! Csodás fatörzsek, buja rovarvilág, rengeteg gomba, (a fényképező eleme lemerülve...) jó rejtés. Elsőre azt írtam a papírra, biztonságos rejtek, de a dobozt kinyitva szembesültem azzal, hogy bizony minden ázott volt benne. Mivel a családdal strandolásra készültünk, és én onnan szöktem meg ládázni egyet, csak minimál csomag volt nálam (GPS + 1db piros ceruza), így nem tudtam segíteni a helyzeten. Kedves rejtő, vagy ide tartó kesser! Kéne új toll, és egy új, vízhatlan doboz, és idő az ajándékok kiszárításához.
Az ajánlott földutat a fasor másik oldalán lévőre cserélve alig 200 méternyire megközelítettem a dobozt. A réten hatalmas friss csiperkék nőttek, amelyek ma este rántott gombaként a család hasában fejezték be pályafutásukat.
(Viki, Geri, Krisz'), TZ
Ezen a tájvédelmi területen még soha nem jártunk. A táj igazi magyar vidék a marhákkal, a kis síkvidéki falu képével. A turjános az ócsai láperdőre emlékeztet - nem csoda, hiszen annak folytatása. A láperdő igazi vadregényes ősi vidék: a fák között víz, benne vízi növények, szúnyogok, békák. A fák támasztó gyökerekkel vetik meg talpukat a lápban, a bőséges táplálék az élővilág több szintjének ad otthont. Nagyszerű láda, és lényegében otthonról a ládáig lehet menni kerékpárral.
Sajnos nincs profi fényképező gépünk, de a Vénusz Nap előtti elvonulásáról készített kép hadd álljon itt.
Az utolsó pár méter igazán kalandos volt, nagyon jó rejtés! Azért csak 4.5, mert az elrejtő nem gondoskodott a szúnyogok megfelelő elfoglaltságáról, így azok inkább minket bökdöstek. Az erdő csudajó!
Gyönyörű hely. Szerencsére a ládáért nem kellett mélyen bemenni, mert rengeteg a hatalmasra nőtt szúnyog. Egy 2 m-es rönköt fektettünk le, hogy száraz lábbal a ládához férjünk. (Aztán arrébb húztuk a rönköt.)
Viszont a láda nem volt álcázva és résnyire nyitva volt. Minden elázott benne. A füzetben van egy "02. 03"-as dátum írva de megjegyzés és aláírás nélkül. Sajnos nem tudtuk rendbe hozni a ládát, csak az ajándékokat és a füzetet választottuk el egymástól. A füzetet a üzenet zacskójába tettük, mert ez volt a legszárazabb.
Az erdő csinos, kilátszik minden fa gyökere. Ezért a hely potenciális rejtekek gyűjteménye. A talaj nem bírt süppedni, így egészen kellemes volt a keresgélés...
Mindíg (nagyjából) derékszögben fordulva konkrétan a harmadik fa az erdő szélétől. Egy horgász-úszó jelöli, a rejtekadó fát, azt otthagytuk. Víz vagy sár nem volt, de érezhető volt a rothadt hullott avar alatt a talaj különös állaga.
Az ócsai láperdőtől jöttünk át, de se ott, se itt nem volt víz. Majdnem rossz felé mentünk, pedig a gps mutatta a jó irányt, de nem akartuk elhinni. Valaki előttünk autóval ment el az erdőig, nyomot hagyva a földön - ez segített. A fényképek alapján a láda is hamar előkerült.
Ez volt ma a második ládánk.
Sikerült 150 m-re megközelíteni, és a Suzuki is jól bírta. A leírás autós szempontból is nagyon jó. A láda helyéről sokat nem tudunk meg belőle, de a rejtekhely olyan közel van az erdő széléhez, hogy nem nehéz rátalálni. Az erdő érdekes, de nem szeretnék benne lakni. Minden nagyon jó, majdnem tökéletes, de csak majdnem. Gyuri
Ötletes rejtés, a láda mellett tökéletes "fényképezőgéptartó" van késleltetett fénykép készítésére, majd rakok fel képet is. Jó hely, érdekes lehet ugrálva közlekedni a fák tövében ha áll a víz. Mi most vízzel nem találkoztunk, csak nyirkos volt a talaj. Páran sikerrel gombáztak a környéken, de természetesen nem a láperdőben.
Az ócsai láperdőtől jöttünk át. Itt sem volt víz! A Kossuth utcából sétáltunk és az erdő szélétől a harmadik fában egyből megleltük a ládát! Egész biztos bizarr lehet a vízzel telített lápban keresni, így csak a sejtelmessége maradt! A 29. bejegyzést tettem a log füzetbe, itt pedig csak 24. vagyok. (!?)
Krisz&ÖregTom
Nagyon frankó hely, köszönet érte. Hála az idei nyárnak, a láperdő most még csak erdő, de egyedi, misztikus hangulata van így is. Jól el volt rejtve a láda, GPS csak erőlködött. Ide érdemes eljönni!
Késő délután érkeztem, biztam benne, hogy gyorsan meglesz. Az ösvényt szegélyező nád hangja olyan volt, mintha valamilyen állat mocorgott volna a sűrűben. Átverekedve magam a bemelegítő szakaszon nagyon hangulatos kis út vezetett a rétre, amit bátran nevezhetünk a természet lágy ölének. Még így, szeptember igencsak hűvös napjain is temérdek csodaszép virág tarkítja ezt az eldugott gyöngyszemet. Beérve az erdőbe szerencsére aránylag hamar előkerült a láda. Gyors logolás után indultam volna kifelé, praktikusan a legrövidebb úton, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a jól kitaposott ösvényen kívül minden más utat termetes pókok uralnak, ráadásul ahogy megindultam kifelé, véleltlenül sikerült megzavarnom egy tőlem három méterre gubbasztó őzet. Nem tudom melyikőnk ilyedt meg jobban, de ekkor már kikivánkoztam a sötétbe burkolózó és lassan horrorfilmek helyszíneire emlékeztető erdőből. A hely éjszakai felkeresését bátran tudom ajánlani a rettegés szerelmeseinek. Még készítettem néhány képet a réten és vetettem néhány pillantást a nyugodt, rendezett utcákra és integettem a házak előtti padokon ücsörgő nénikéknek.
Szerintem még most is azon gondolkoznak, ki lehetett az a fiatalember, aki köszönt nekik. Pedig olyan ismerős volt...
Gergő és Szeder azt hitték a Fangornba értünk, amikor behatoltunk az erdőbe. Az egésznek van valami ódon hangulata. Nagyon tetszett mind a környezet, mind a rejtés. Csak egy dolog van hátra, vízborításos időszakban visszajönni. Köszönjük. [wapon beküldött szöveg]
Kb. egy hónapig törtem a fejemet mielőtt saját ládáimat elrejtettem, hogy olyan helyet találjak neki, ami mások számára is érdekes lehet. Kicsit irígylem "klo"-t, hogy az ő környezetében ilyen gyönyörű hely van! Lenne azonban egy jó tanácsom az elrejtőnek; Így a 20. megtaláló után, nem ártana a láda tartalmát egy kicsit felfrissíteni.
A megtalálásunkat kicsit hátráltatta, hogy az erdőben egy ponton állva a GPS hol 4m-t, hol 50 m-t mutatott az elrejtés helyének. Csak harmadik nekifutásra sikerült a rejtekadó fához navigálnunk, amelynek "természetesen" nem a tövénél kellett keresni a cache-t. Kíváncsi lettem volna, ha nem csont száraz az aljzat hogyan sikerül megtalálni....?
Ó, ez csodaszép volt, épp olyan, amilyennek vártuk! :-)
Bár most száraz a láp, de nedvességkedvelő növényekkel teli, és így jobban meg lehetett figyelni és csodálni a hatalmas fák szövevényes gyökérzetét is. Meg hát az is a víz hiányának köszönhető, hogy egy fia (ill. lánya) szúnyoggal se találkoztunk, odafelé egészen közel mehettünk viszont egy őzikéhez, aki a réten legelt, és az ellenszélben nem tűntünk fel neki. Odatalálni sem volt nehéz, a régi főúttal voltunk kicsit bizonytalanok csupán.
Köszönjük a csodás helyet!
Most száraz a láp. Ezért nem okozott gondot hogy a tuloldalra érkeztem.
Viz nélkül szerencsére a szunyog is kevesebb. Meglepetésemre a láp közepén egy ribizli bokor kinálta a gyümölcsét. Finom volt..
Muszáj volt Dáviddal, a kisebbik fiammal visszamennünk a 3CPO -ért (ajándék a ládában), nagy sikere volt, köszi az elhelyezőnek! Dávid lakótelepi kissrác, így a ládakeresés közben mellesleg rácsodálkozhatott a természetre, megismert egy csomó gyönyörű pillangót (olyan, mint egy repülő virág), színes hernyót és óriási bogarat.
Fontos!
Az odavezető út valószínű magánterület. Egy hete jártam már arra, akkor még rendesen járható volt, mostanra kis karókkal és dróttal lekerítették az utat. Mint később rájöttünk, ez a drót egy villanypásztor, vigyázzatok vele! És vigyázzatok a 30-40 bocival, köztük brutális bikákkal is, akik ezáltal az úton szabadon mászkálnak. Mi nagyívben elkerültük a mezőn keresztül.
Életem legelső ládakalandja! És állíthatom, ennél jobb kedvcsináló nem is kellett volna.
Ráadásul. Négy éve élek Dabason, és eddig fogalmam sem volt róla, hogy tőlem négy kilométeres távolságban ilyen csodák léteznek! Mondd, kedves elrejtő, Te honnan ismerted ezt a helyet?
További érdekesség: ki gondolná, egy láperdő környezetében micsoda szúnyogfelhőkbe lehet belebiciklizni :) ilyet is eddig csak TV-ben láthattam.
Szóval, köszönet klo a kellemes délutánért, az egyedülálló érintetlen természetért, a különleges madarakért!
Szuper ez a hely, nagyon gyönyörű a környezet, és szerencse, hogy ilyen közel a településhez még mindig ilyen érintetlen maradt! Süsü évezte a legjobban, meg is mártózott alaposan!
Útközben összefutottam micimaciékkal, ők már visszafelé jöttek a kestől. Olyan sejtelmesen beszéltek a ládáról, hogy valami különlegesre számítottam. Ennek ellenére, egyből megtaláltam. Jobb lenne szerintem egy kicsit beljebb rakni a ládát, úgy nagyobb kihívás lenne.
Bicaj, 162km, 6/8.
Hurrá! Megvan a 400.! Ráadásul milyen jó helyen! Először természetesen a láp túloldalán kötöttem ki, 70 m-re a ládától. Nem akartam belefulladni keresgélés közben a mocsárba, így megkerültem az egészet. Az volt a legizgibb amikor egy őzike meglátott engem, és úgy megijedt, hogy lazán keresztülszaladt a vizen, mintha ott se lenne a láp. Nagyon ügyes volt, és gyors.
Geoládához méltó, szenzációs hely! Ugyanakkor a rejtés is nagyon ötletes!
Az urbanizáció szinte közvetlen közelében egy meseszerű erdő, mely az élet számtalan formájának képes életteret biztosítani. Érdemes minél beljebb az erdőben letelepedni egy fa tövébe és tökéletes csendben maradni. Egy-két percen belül elmúlik a betolakodásunk által okozott sokk és megint hallható lesz a láthatatlan. Óriási élmény, viszont ezzel nem árt sietni, mert később mi fogjuk okozni ezt az óriási élményt a szúnyogoknak:-) Egyébként, ha már kinyíltak a virágok, szívesen elmegyünk egy kis véradásra:-)
Anikó Meli és Miki
Gondoltam, megpróbálok első lenni ennél a ládánál, de hát ahhoz azért korábban kellett volna kelni :)) Nagyon tetszett, egészen különleges hely, vissza fogok jönni olyankor is, amikor nyílnak a virágok! Egy helyes pingvint vittem el innen (és a következő mai ládámnál is pingvin lett a zsákmány!); cserébe másfajta állatkákat raktam a dobozba - az egyik már talált is egy égerfa-termést :).
Köszönet az elrejtőnek az extra érdekes helyért! Meg azért is, hogy túl sokat nem kellett a ládáért ugrálni - pont annyit, amennyi ahhoz kell, hogy a rejtés is a helyhez illően különleges legyen.
Végre sikerült a közelünkben egy olyan ládát találnunk amiről azt hittük, hogy mi találtunk meg "először". Mihul már gőzerővel kutatta a kincset. Az elsőbbség Őt illette! Nagyon szép helyen van a láda. Ötletes volt az elhelyezése is. Gratulálok hozzá!!:))))