Rejtés
A 16x11x6 cm-es, 680 ml-es átlátszó konyhai műanyag dobozt a barlangot is rejtő töbör szélén, az ismertetőtábla mögött 30-35 méterre egy kivágott fa csonkja rejtekében keresd! Kérlek, gondosan takard vissza a ládát!
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!
Köszönöm V_Gábornak hogy felhívta a figyelmem a természeti képződményre!
Megközelítés és parkolás
Ajánlott parkoló Ajka irányából a Köles-Kepe-Árokban
a Hubertus lak mellett 
N 47° 3,821' E 17° 35,983' 350 m [GCOKVB+1parkoló]
Ajánlott parkoló Szentgál - Nagyvázsony - Zsófiapuszta irányából
a Kab-hegyre vezető műút és az aszfaltozott erdészeti út csomópontjánál N 47° 3,878' E 17° 40,020' 445 m [GCOKVB+2parkoló]
A láda megközelítése gyalogosan az 1. parkolóból, kerékpárral a 2. parkolóból optimális, mert az első parkolóból a táv rövidebb, 3,3 km, a szintkülönbség nagyobb, de sokkal változatosabb a táj, több a látnivaló. A második parkolóból közel öt kilométert kell megtenni, a szintkülönbség nem jelentős, végig széles aszfaltozott és murvás úton haladhatunk, de van az útvonalban egy három kilométer hosszú nyílegyenes "unalmas" szakasz!
Autóval az erdészeti aszfaltos utakra már nem lehet felhajtani, mindenhol sorompó állja utunk és általában zárva is vannak! Fokozott a fát szállító kamionok forgalma, ottjártamkor is dübörgött lefelé egy kamion, több baleset is történt már.
Ajánlott útvonal gyalogosan
A Hubertus laktól elindulva az aszfaltozott úton haladunk gyenge, majd erősebb emelkedőn végig a sárga kereszt
jelzés mentén a Szőke-forrásig. Innentől
N 47° 3,625' E 17° 36,075' 385 m [GCOKVB+1leágazás] rátérünk az erdei útra és továbbra is felfelé kaptatunk a kék tölgylevél
jelzésen. Egyenesen átvágunk egy széles nyiladékon a magasfeszültségű vezetékek alatt. Ismét beérve a fák közé mintegy 200 méter megtétele után a széles dózerúthoz érve azon balra fordulunk és 800 méteren követjük, ahol
N 47° 3,312' E 17° 37,006' 430 m [GCOKVB+2leágazás] jobbra fordulunk a kék tanösvény
jelzésű erdei útra. 300 méter múlva az iránymutató tábla bal kéz felé vezet tovább minket. Majd újabb 300 méter megtétele után sűrű fenyves- és nyírfaerdőben kanyarogva elérjük célpontunkat, mely a Bükk-fennsík töbreihez hasonló elvarázsolt környezetben fogad minket.
Mindenképpen ajánlatos a láda megkeresését követően folytatnunk a kirándulást és felfedezni a Kab-hegy lentebb ismertetett látnivalóit, melyek kivétel nélkül a bazaltkarszthoz kötődnek és egyedülállóak az országban.
Ajánlott útvonal kerékpárral
Autónkat hátrahagyva nyugat felé vesszük az irányt és könnyű terepen haladunk a kezdetben aszfaltos, majd döngölt talajú széles erdészeti magánúton. Kis emelkedők és lejtők teszik változatosabbá a három kilométeres nyílegyenes szakaszt is tartalmazó utunkat, mely a kab-hegyi kerékpáros körtúra egy rövid szakasza is egyben. Végig a kék kerékpár
jelzésen haladunk, kezdetben az OKT
jelzése, majd a kék kereszt
, míg végül a kék tanösvény
jelzések is mellénk szegődnek rövidebb időre. Utunk elágazópontjához érve
N 47° 3,312' E 17° 37,006' 430 m [GCOKVB+2leágazás] balra fordulunk követve a tanösvény jelzését. Innentől megegyezik az utunk a gyalogos megközelítésben írtakkal. A kerékpárt hagyjuk az ismertetőtáblánál. A találat és a víznyelő felfedezését követően akár valamelyik kab-hegyi kerékpáros kört is megtehetjük.
Öreg-köves-víznyelőbarlang 
N 47° 3,193' E 17° 37,304' 442 m [GCOKVB+1víznyelő]
A Kab-hegy bazalttakarójához kötődve, annak peremein, vagy a bazalt övezte mészkőablakokban alakultak ki ezek a víznyelők egymáshoz igen közel. A víznyelőt 1960-as években fedezték fel és már akkor feltűnt a víznyelő különlegessége, mely egyúttal magyarázat a nevének keletkezésére is. A környékbeli víznyelők kivétel nélkül középső eocén nummuliteszes mészkőben képződtek, míg az Öreg-köves ettől élesen eltérő triász dachsteini oolitos mészkőben keletkezett, mely sokkal idősebb "öregebb" kőzet. 378 méter hosszú, 59 méter mély, a csemetekerti víznyelőcsoport legjelentősebb tagja. Az objektum morfológiája összetett, három részre osztható. Az első részen a víznyelőhöz vezető árok hirtelen meredek esésűvé válik 100 méterre az első tölcsértől, mely lefűződött és ma az árok talpa mélyen bevágódva elkerüli azt. A második szakaszon a főtölcsér 60 méter átmérőjű és 12 méter mély. Három aktív nyelőpontja működik hóolvadáskor vagy nagyobb esőzéskor. A harmadik rész szakadékszerű, északi irányból 10 méteres sziklafal és meredek hegyoldal határolja. Ez lehetett az egykori őskarsztos kúp maradványa. Ilyen kúpokat találhatunk a közelben az úrkúti őskarszton. A jóval fiatalabb - körülbelül 5 millió éves - bazaltról lefolyó csapadékvíz alakította ki. Szinonimái: Macska-liki III.sz. víznyelő barlangja, M-4-es víznyelőbarlang, Gyűrkőzős-nyelő, Csemete-kerti-víznyelő, Ménesakol-árki 4.sz. víznyelő barlangja, Öreg köves-barlang. Barlangkataszteri száma: 4430-9.
További megtekintésre érdemes látnivalók a közelben
M-1-es víznyelőbarlang N 47° 3,113' E 17° 36,992' 436 m [GCOKVB+2víznyelő]
50 méter hosszú, 15 méter mély. Szinonimája: Ménesakol-árki 1. sz. víznyelő. Barlangkataszteri száma: 4430-103.
Nyírtó N 47° 2,803' E 17° 36,704' 427 m [GCOKVB+tó]
Rendkívül érdekes természeti látványosság a turistaúttól pár méterre beljebb nyírfákkal övezve huminsavas feketés víz csillog. Ez egy nagyobb depresszió a bazaltfelszínen, ahol is a bazalt vízzáró rétege meggátolta a víz elszivárgását.
Halász Árpád-barlang N 47° 3,301' E 17° 36,675' 433 m [GCOKVB+1barlang]
N 47° 3,317' E 17° 36,671' 430 m [GCOKVB+2barlang]
Nem karsztos barlang, a bazaltbányában található, vízzel kitöltött, 72 m hosszúságú, 6 m mélységű
lávacsőbarlang. A lávacsőként is ismert barlangok geológiai léptékkel mérve pillanatok alatt, egy-két év vagy akár néhány hét alatt is létrejöhetnek. A lassan, szirupszerűen hömpölygő láva alakította ki. A kiömlő láva felszíne a hűvösebb levegővel érintkezve lehűl, megszilárdul, és rugalmas, bőrszerű réteg képződik rajta. A föltorlódó felső réteg alatt a forró anyag továbbhömpölyög, és mögötte alagút jön létre. A levegőtől elszigetelve, akadálytalanul áramlik a mélyben, gyakorta - Hawaii-on - akár több tíz kilométeres távolságba is eljut. Ahogy aztán a vulkáni tevékenység alábbhagy, és a láva is elfolyik, csak a járat marad hátra. Szinonimája: Kab-hegyi bazaltbánya barlangja. Barlangkataszteri száma: 4430-8.
Halász Árpád (Budapest, 1921. július 3. - Veszprém, 1985. december 12.) Geológus és barlang kutató. 1953-ban szerezte meg a geológusi technikusi végzettséget, a Földtani Intézetben, majd Komlón a bányánál dolgozott. Magánszorgalomból összeállított kőzetgyűjteménye a Jovicza Ignác által létesített ófalusi helytörténeti gyűjteménybe kerültek, mely gyűjtemény sorsa nem pontosan ismert. Kéziratait a Magyar Földrajzi Múzeumra hagyta.
Négyszög-akna N 47° 3,265' E 17° 36,611' 425 m [GCOKVB+3víznyelő]
Nevét formájáról kapta. Átmérője és mélysége is két méter. Szintén a bazaltbányában nyílik. Barlangkataszteri száma: 4430-51.
Macskalik N 47° 3,994' E 17° 37,692' 446 m [GCOKVB+4víznyelő]
A Kab-hegy, sőt talán a Bakony leglátványosabb víznyelője, tavaszi hóolvadáskor, vagy nagyon csapadékos időben látványos vízesésen zuhog be a víz a nyelőbe. Hossza 38 méter, mélysége 12 méter. A Kabhegy É-i lábánál vezeti le a bazalttakarón összegyűlt csapadékot a nummulinás mészkő mélyebb rétegeiben keletkezett üregekbe. Kútszerű aknájának akkori alján 1935-ben Bertalan K. és Szokolszky 1. kisebb melléküreget tárt fel, melyet a Markó L. vezette 1961. évi kutatások aknája már 5 m mélyen talált meg az újabb fenékszint alatt. Az akna 12 m mélységig hatolt a humuszos kitöltésbe, járható üreg feltárása nélkül. A nagy tömegű (3000 liter/perc) víz eltűnési útja tehát - egyelőre - továbbra is rejtély. Szinonimái: Macska-liki I.sz. víznyelő barlangja, Nagy-nyelő, Kab-hegyi-víznyelőbarlang, Nagy Nyelv-nyelő barlangja, Kö-1-es víznyelőbarlang, Köves-árki 1.sz. víznyelő. Barlangkataszteri száma: 4430-7.
Tönkölyös-víznyelő N 47° 4,170' E 17° 39,037' 440 m [GCOKVB+5víznyelő]
85 méter hosszú, 28 méter mély. Különlegessége, hogy a kréta tenger elöntésről tanúskodó tengeri liliomok váztörmelékei olyan hatalmas mennyiségben halmozódtak fel itt, hogy ebben alakult ki a barlang! Kikristályosodott kalcit-vázaik szikrázóan ragyognak a fényben. Szinonimái: Fortuna-barlang, Zsófiapusztai-barlang, Kis-vasúti-víznyelő, Kis-vasúti-víznyelőbarlang, Zs-5-ös víznyelőbarlang. Barlangkataszteri száma: 4430-6.
Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.
Bazaltkarszt és a Bazaltkarszt tanösvény
A tanúhegyekkel ellentétben a Kab-hegy bazaltja viszont jóval korábbi kőzetekre ömlött. Az alapkőzete felső-triász korú üledékes kőzet, ami a kréta korban szárazra került és karsztosodott, jellegzetes trópusi karsztformákat véve fel. Nyugati oldalán még egyszer tengerelöntés következett be az eocén korban, ősmaradványokban gazdag mészkövet hagyva maga után. Ilyen előzmények után következett be a pannon korú vulkanizmus, a láva eltemette az egykori karsztos felszíneket, a magasabb pontokat pedig körülfolyta.
A tanösvény mintegy 6 kilométer hosszú, a dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínét tárja fel a Kab-hegyen. A "bazaltkarsztnak" is nevezett speciális formakincs leglátványosabb képviselői a bazalt és a mészkő határvonalához kötődő víznyelőbarlangok. Az útvonal a legérdekesebb víznyelőket érinti a mintegy 400-450 m tszf. magasságú fennsíkon. Az útvonalat végigjárva meglátogathatjuk a Bakony legszebb - csapadékos időben vízeséssel működő - víznyelőjét is, melynek jól rétegzett mészkövében nyílik a Macskalik és mellette a kisebb Kis-Macskalik. Az Öreg-köves-víznyelőbarlang szomszédságában a felszínen egyedülálló formakincs jött létre. Karsztosodással kialakult, több száz méter hosszúságban kanyargó, közel tíz méter mélységű, nagyon meredek oldalú vakvölgyek kötik össze a töbrök sorát. Némelyik üledékkel eltömődött karsztos mélyedés fölött időszakos tavacskák képződtek, mert a bazalt vízzáró rétege itt is sok helyen meggátolta a víz elszivárgását. Az egyik leglátványosabb és legnagyobb ilyen tó a Nyírtó. Közelükben több méteres tereplépcső formájában még felismerhető a körülbelül ötmillió éves lávafolyások homlokzata.
Kab-hegy
A Kab-hegy a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, 599 méter magas. A hegy bár vulkanikus, de a híres tanúhegyeknek nem rokona, legalább is felszín-morfológiailag, hanem egy
hawaii típusú pajzsvulkán, amely folyamatosan ismétlődő vulkáni aktivitás során jött létre. A dunántúli bazaltvulkánosság legnagyobb összefüggő területű képviselője, mintegy 33 négyzetkilométeres kiterjedésű. A bazaltláva feküképződményei elsősorban eocén és triász karbonátos képződmények, csupán a Ny-i és a D-i peremén jelennek meg vékony felső-pannóniai képződmények. A lávatestek között vörös talajszinteket azonosítottak. A bazaltos kőzetek újbóli megjelenésük során eltérő szöveti jellegzetességű lávafolyásokat alkottak.
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)
Gratulálok a P1 találathoz juzso-nak! 
