A templom közelében, villanypózna alatt megbúvó filmesdoboz rejti a kálvária közelében rejlő, 10x10x5 cm-es doboz koordinátáit. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
A Nógrád megyei település alig egy kilométernyire fekszik a 22-es számú főúttól. Tömegközlekedéssel buszjárat segítségével lehet elérni az első pontot, ahol az ajánlott parkoló is található. A Nagyboldogasszony templom közelében, egy valaha volt villanyoszlop maradványánál találod a kálvária közelében rejtőző doboz koordinátáit.
Az információ birtokában akár autóval is eljuthattok a temető bejáratáig N 47° 56,840' E 19° 11,970' 210 m [GCTtk+parkoló], ahol választhattok a temetőn keresztül átvezető rövidebb út, és a kerítés mellett vezető ösvény között. Mindkét esetben a futballpálya mögött megbúvó "U" alakú kálváriánál találjátok magatokat.
Az egykori kápolna közelében rejtőzik a jelszót tartalmazó doboz.
Tereske már az ősi időkben is lakott volt. Az itt élő szlávok Trist, Tristi, Tristke, Triskai, Triske, Tottriske, Tottreske néven is említették a települést, mely a honfoglalás első éveiben került a magyarok birtokába. Mivel a magyar nyelvben nem divat a mássalhangzók egymás utáni sorjázása, ezért a név átalakult Tereskére. Azonban rálelhetünk Thereske, Tereskő, Derecske, Barát-Tereske és Apáca-Tereske néven is ugyanarra a helyre.
Az idők során szinte mindenki megfordult itt. Tatárok, törökök, kurucok, labancok és persze a magyarok. A falu mégsem néptelenedett el egyik támadás után sem, ami a település alatt húzódó alagútrendszernek köszönhető. (Legalábbis több forrás hivatkozik erre.)
Borovszky leírásában ez olvasható:
"Tereske. A Cserhát-hegység alján fekvő magyar kisközség körjegyzőséggel. Házainak száma 154 és róm. kath. vallású lakosaié 994. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása pedig Rétság. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. A XVI. század közepén a helység a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-85-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt. 1593-ban felszabadult a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferencz özvegye volt a birtokosa. 1715-ben 14 magyar és hét tót, 1720-ban 12 magyar és négy tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a Frideczky család, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a földesura, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly. Jelenleg Huszár László dr.-nak, Egresy Aladárnak, Pápa Zsigmondnak, a Szmrecsányi örökösöknek és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Herminnek van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka 1848-ban épült. Az 1710 január 22-én lezajlott romhányi ütközet e község határára is kiterjedt. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el. 1866-ban itt is pusztított a kolera. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak a már említett Dennek-pusztán kívül Farkasvölgy-, Ilonka-, Károly-, Kormos és Ledér-puszták."
Amit szeretnék megmutatni a rövid séta keretében
- Huszár-kastély N 47° 56,975' E 19° 11,625' 210 m [GCTtk+Huszar]
Talán meglepő, de nevét nem a katonasághoz kapcsolódóan kapta, hanem a tulajdonos, Huszár László után. Sajnos ma csak messziről, fák között vehető szemügyre, mivel jelenleg iskolaként működik.
- Frideczky-kastély N 47° 56,970' E 19° 11,680' 210 m [GCTtk+Frideczky]
A területnek van gazdája, de az utcafronti részt már évtizedek óta nem használják.
- Árpád-kori templom, N 47° 56,955' E 19° 11,812' 210 m [GCTtk-1] amely 1031-ben - vagy száz évvel később - épült. A leírások alapján a korábbi Bencés apátság épületének helyére építették.
1962 és 1974 között Kozák Károly végzett kutatásokat. A mellékelt "Alaprajz" is az Ő munkája.
Az eredeti templom szélességében ugyan nem tért el a mai állapottól, azonban lényegesen rövidebb és torony nélküli volt. Legkésőbb 1219-ig felépültek az apátság épületei, és két torony emelkedett a homlokzaton, a hajó két oldalán. 1485 és 1508 között Bajoni István commendátorságának idején jelentősebb átépítések következtek. A szentély csillagboltozatot kapott, áthelyezték a diadalívet és a déli oldal nyílásait is átrendezték. A szentély északi falában faragott fali szentségtartót helyeztek el. Ezt követően a templom sekrestyével és támpillérekkel bővült. A toronypárt 1847-ben elbontották, és a templom 1852-ben elnyerte mai képét.
A feltárások során találtak rá Szent László király legendáját bemutató freskó-ciklusra. Magyarország területén csak három helyen látható ilyen, de közülük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15. század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. A templomhajó bal oldalán látható a legnagyobb, legjobb állapotú freskó, a sorozat a szentély falán lévő festménnyel ér véget.
A templomot talán leginkább ismerő Pálos Frigyes ismertetőjét először 2000-ben adták ki. Az ebből készült rövid ismertető a templomban is megvásárolható. (Pálos Frigyes emlékszobája a művelődési házban kapott helyet.)
A templomot belülről a vasárnapi misék idején, vagy előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni. Mi a Kirándulás tippek oldalán javasolt telefonszám segítségével jutottunk be a templomba. Az az információ is valós hogy, a sekrestyés hölgy sokat tud mesélni a templomról és a faluról. A templom búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én van.
- Kálvária N 47° 56,790' E 19° 12,110' 200 m [GCTtk+kalvaria]
A kálváriák általában egyenes vagy körkörös útvonalat követnek az Ítélettől a Golgotáig. Ez a hely azon kevesek közé tartozik, ahol a Golgota nem a vége, hanem "fókusza" a Jézus kálváriáját ábrázoló stációknak. A kereszt felirata szerint a kálváriát 1905-ben építették.
A stációk sajnos elvesztették képeiket, csupán feketére festett vaslemezek láthatóak a téglaépítmények boltozatos üregében. A megcsonkított kereszt melletti lator keresztek mára ledőltek.
A közelben egykor állt egy kápolna is. Mára csak egy sírkő és a kápolna aljzata maradt meg belőle, illetve a harangja, mely az Árpád-kori templomban lelt otthonra.
Egy börzsönyi kirándulásra vágytunk Zsuzsival, de előtte felkerestük Tereskét és a templomnál parkoltunk. Szép épület, gondoltuk zárva van... Zsuzsi lenyomta a kilincset és az ajtó nem nyílt. Na, sebaj, megyünk a második pontra - gondoltuk - amikor egy kedves hölgy bentről kinyitotta az ajtót. Indulni készült, de felajánlotta, hogy bemutatja a templomot. Kapva-kaptunk a ritka alkalmon! Nagyon kellemes kis mini-vezetést kaptunk, még az altemplomba is bejutottuk. Sok érdekes info és adalék a templom történetéhez. Alagutak vezettek az altemplomból a szomszédos településekre. Jó volt itt lenni és látni, amit az első pont bemutatni kívánt!
A második pont, a kálvária - sajnos nagyon romos állapotban. Remélem lesz pénz és akaraterő annak a rendbetételére is. Szurkolok érte.
Köszönjük a kis mini-multit, remek volt! Szívesen jöttünk!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]
Vasárnap reggeli csend és kihaltság a kis faluban. Csak a rengeteg kutya ugatása kísérte utamat.
A pontok rendben voltak a helyükön. A templom szépen karbantartott, a kálvária ahogy a térkép is jelzi romos, elhanyagolt állapotú. Különösen a rendhagyó módon- a kör alakban felállított stációk- közepén elhelyezett kereszt szomorú látvány.
Biztosan lehetne a kis doboznak valami tartósabb, stabilabb rejtekhelyet találni.....
Visszafelé a temetőn keresztül mentem Tereske felé.
GCSFZA után maradt még időnk egy kis ládázásra. Gondoltam ez az új láda pont jól jön. Nem sejtettem, hogy amint átérünk Nógrádba, olyan köd fogad, hogy az már szinte ijesztő. És kitartott Tereskéig is. Sajnos. Napsütésben biztos élvezetesebb lett volna.
Tegnap GCKAS-t szerettem volna Velencén elrejteni, de mindhárom kastély megközelíthetetlen bozót mögé bújt, nem tetszettek a helyszínek. Hazaérve láttam meg az új tereskei ládát és az is kiderült, hogy Tereskén is van(nak) kastély(ok). Ezzel eldőlt a vasárnapi program, az unokákkal, apai és nagybácsi felügyelettel megkerestük GCTtk-t és utána elhelyeztük GCKAS-t. Mennyi szépséget, érdekességet rejt egy ilyen pici település is, ha jól körülnézünk ... :)
A Mátrába menet kapóra jött ennek a közeli multinak a levadászása. A végládához a temető előtt parkoltam, majd a külső ösvényen közelítettem meg a romokat a telefon fénye mellett. A rejtekhely szinte beleolvadt a környezetébe, de azért gyorsan előkerült a láda. Éppen logoláshoz készülődtem, mikor az ösvényen kocsi közeledett a kálvária felé, és egy kissé távolabb megállt.
Már visszafelé ballagtam, amikor két durranás törte meg a temető csendjét; ő nem az új ládára vadászott...
Köszönöm a lehetőséget!
N 47° 56,840' E 19° 11,970' 210 m [GCTtk+parkoló]
N 47° 56,975' E 19° 11,625' 210 m [GCTtk+Huszar]
N 47° 56,955' E 19° 11,812' 210 m [GCTtk-1]
