A templom közelében, villanypózna alatt megbúvó filmesdoboz rejti a kálvária közelében rejlő, 10x10x5 cm-es doboz koordinátáit. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
A Nógrád megyei település alig egy kilométernyire fekszik a 22-es számú főúttól. Tömegközlekedéssel buszjárat segítségével lehet elérni az első pontot, ahol az ajánlott parkoló is található. A Nagyboldogasszony templom közelében, egy valaha volt villanyoszlop maradványánál találod a kálvária közelében rejtőző doboz koordinátáit.
Az információ birtokában akár autóval is eljuthattok a temető bejáratáig N 47° 56,840' E 19° 11,970' 210 m [GCTtk+parkoló], ahol választhattok a temetőn keresztül átvezető rövidebb út, és a kerítés mellett vezető ösvény között. Mindkét esetben a futballpálya mögött megbúvó "U" alakú kálváriánál találjátok magatokat.
Az egykori kápolna közelében rejtőzik a jelszót tartalmazó doboz.
Tereske már az ősi időkben is lakott volt. Az itt élő szlávok Trist, Tristi, Tristke, Triskai, Triske, Tottriske, Tottreske néven is említették a települést, mely a honfoglalás első éveiben került a magyarok birtokába. Mivel a magyar nyelvben nem divat a mássalhangzók egymás utáni sorjázása, ezért a név átalakult Tereskére. Azonban rálelhetünk Thereske, Tereskő, Derecske, Barát-Tereske és Apáca-Tereske néven is ugyanarra a helyre.
Az idők során szinte mindenki megfordult itt. Tatárok, törökök, kurucok, labancok és persze a magyarok. A falu mégsem néptelenedett el egyik támadás után sem, ami a település alatt húzódó alagútrendszernek köszönhető. (Legalábbis több forrás hivatkozik erre.)
Borovszky leírásában ez olvasható:
"Tereske. A Cserhát-hegység alján fekvő magyar kisközség körjegyzőséggel. Házainak száma 154 és róm. kath. vallású lakosaié 994. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása pedig Rétság. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. A XVI. század közepén a helység a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-85-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt. 1593-ban felszabadult a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferencz özvegye volt a birtokosa. 1715-ben 14 magyar és hét tót, 1720-ban 12 magyar és négy tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a Frideczky család, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a földesura, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly. Jelenleg Huszár László dr.-nak, Egresy Aladárnak, Pápa Zsigmondnak, a Szmrecsányi örökösöknek és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Herminnek van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka 1848-ban épült. Az 1710 január 22-én lezajlott romhányi ütközet e község határára is kiterjedt. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el. 1866-ban itt is pusztított a kolera. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak a már említett Dennek-pusztán kívül Farkasvölgy-, Ilonka-, Károly-, Kormos és Ledér-puszták."
Amit szeretnék megmutatni a rövid séta keretében
- Huszár-kastély N 47° 56,975' E 19° 11,625' 210 m [GCTtk+Huszar]
Talán meglepő, de nevét nem a katonasághoz kapcsolódóan kapta, hanem a tulajdonos, Huszár László után. Sajnos ma csak messziről, fák között vehető szemügyre, mivel jelenleg iskolaként működik.
- Frideczky-kastély N 47° 56,970' E 19° 11,680' 210 m [GCTtk+Frideczky]
A területnek van gazdája, de az utcafronti részt már évtizedek óta nem használják.
- Árpád-kori templom, N 47° 56,955' E 19° 11,812' 210 m [GCTtk-1] amely 1031-ben - vagy száz évvel később - épült. A leírások alapján a korábbi Bencés apátság épületének helyére építették.
1962 és 1974 között Kozák Károly végzett kutatásokat. A mellékelt "Alaprajz" is az Ő munkája.
Az eredeti templom szélességében ugyan nem tért el a mai állapottól, azonban lényegesen rövidebb és torony nélküli volt. Legkésőbb 1219-ig felépültek az apátság épületei, és két torony emelkedett a homlokzaton, a hajó két oldalán. 1485 és 1508 között Bajoni István commendátorságának idején jelentősebb átépítések következtek. A szentély csillagboltozatot kapott, áthelyezték a diadalívet és a déli oldal nyílásait is átrendezték. A szentély északi falában faragott fali szentségtartót helyeztek el. Ezt követően a templom sekrestyével és támpillérekkel bővült. A toronypárt 1847-ben elbontották, és a templom 1852-ben elnyerte mai képét.
A feltárások során találtak rá Szent László király legendáját bemutató freskó-ciklusra. Magyarország területén csak három helyen látható ilyen, de közülük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15. század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. A templomhajó bal oldalán látható a legnagyobb, legjobb állapotú freskó, a sorozat a szentély falán lévő festménnyel ér véget.
A templomot talán leginkább ismerő Pálos Frigyes ismertetőjét először 2000-ben adták ki. Az ebből készült rövid ismertető a templomban is megvásárolható. (Pálos Frigyes emlékszobája a művelődési házban kapott helyet.)
A templomot belülről a vasárnapi misék idején, vagy előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni. Mi a Kirándulás tippek oldalán javasolt telefonszám segítségével jutottunk be a templomba. Az az információ is valós hogy, a sekrestyés hölgy sokat tud mesélni a templomról és a faluról. A templom búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én van.
- Kálvária N 47° 56,790' E 19° 12,110' 200 m [GCTtk+kalvaria]
A kálváriák általában egyenes vagy körkörös útvonalat követnek az Ítélettől a Golgotáig. Ez a hely azon kevesek közé tartozik, ahol a Golgota nem a vége, hanem "fókusza" a Jézus kálváriáját ábrázoló stációknak. A kereszt felirata szerint a kálváriát 1905-ben építették.
A stációk sajnos elvesztették képeiket, csupán feketére festett vaslemezek láthatóak a téglaépítmények boltozatos üregében. A megcsonkított kereszt melletti lator keresztek mára ledőltek.
A közelben egykor állt egy kápolna is. Mára csak egy sírkő és a kápolna aljzata maradt meg belőle, illetve a harangja, mely az Árpád-kori templomban lelt otthonra.
Fogtam!
A Pásztón kapott Pfizer oltás után szárnyakat kaptam:). A rekkenő hőségben ide is elvetődtem. A templomon nem lepődtem, a kálvárián annál inkább! Ez a majd' kör elrendezés középen a kereszttel, fákkal szokatlan.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Ami nem tetszett, hogy a susnyásba muszáj volt bemenni, viszont cseréb láthattunk közelről őzikét : )
A rejtekhely jópofa volt, de a rejtekhelytől a gpsek mindig picit arrébb vittek... [Geoládák v3.11.0]
A templomnál parkoltunk. A filmes doboz nem okozott gondot. Alaposan megszemléltük a templomot, figyelemreméltó építmény. A temetőn keresztül a focipálya, majd a sajnos igen elhanyagolt kálvária. Ha már a fociöltözők rendbetételére sincs keret, mit várhat a kálvária. A koo-k alapján a láda gyorsan meglett.
A templom tetszett. A láda helye kevésbé. Azért mert a kálvária elhanyagolt, nem kellene derékig érő gazban gázoltatni a kessereket. A láda rejtése jó, a helye nem tetszett.
Megtaláltuk nonow22-vel, köszi a rejtést. Nem kritika, de talán a derékig erő susnyas helyett a kálvária közelében is lehetne rejteni. 1-2 nagyobb eső, aztán csak kaszával kereshető.
Elfelejtettem, hogy Nógrádban milyen rázósak az utak. aranyos kis templom és elhanyagolt kálvária. A dobozt egy csiga őrizte. Ahhoz képest, hogy viszonylag új láda, elég leharcolt a logfüzet. Köszi a rejtést!
Egy könnyed szombat délelőtti séta gyanánt a 2-es úttól át a falun, nézelődés, ládakeresés. A látnivalók listáját egy vasaló és darálógyűjtemény is erősítheti! :) Az első fiolát először a részletes leírásban olvasható elárvult betongyám mellett kerestem, de ez egy előző verzió lehetett, most a villanyoszlop a nyerő. A temetőn át értem a most szerencsére kihalt pályához, majd a különleges kálváriához, és a szuper ládarejtekhez. Ebben a csendben igazán jó elmélkedőhely a pusztuló kőegyüttes, megdöbbentő felkiáltójel a világ dolgainak folyásáról.
N 47° 56,840' E 19° 11,970' 210 m [GCTtk+parkoló]
N 47° 56,975' E 19° 11,625' 210 m [GCTtk+Huszar]
N 47° 56,955' E 19° 11,812' 210 m [GCTtk-1]
