Rejtés

8*13*6 cm-es fél literes, lila fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt keress a barlang felett. A köveket gondosan rakd vissza a doboz elé, de rá ne tegyél! Felülről közelítsd meg, még mielőtt körben az úton lemennél a barlanghoz! Nem kell kimenni semmiféle veszélyes peremre! Extrém időjárási körülmények között, (nagy hó, ónos eső, jegesedés esetén) ha nem vagy biztos magadban, akkor inkább készíts fotót és elfogadom a találatot!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

Megközelítés és parkolás

Gyenesdiásra beérve a megadott ponton  N 46° 46,161' E 17° 17,752' 127 m [GCVADL+kereszteződés] a Darnay utcába kell fordulni és itt balra akár rögtön le is lehet parkolni.  N 46° 46,177' E 17° 17,748' 129 m [GCVADL+1parkoló] De akár feljebb is megállhatunk, ha a Darnay utcán végig hajtunk és az utca végén a Jókai utcába jobbra fordulunk. Meg is érkeztünk a Tücsökdombra, ahol több helyen is félreállhatunk az autónkkal. Parkoló fent a Tücsökdombon  N 46° 46,508' E 17° 17,680' 145 m [GCVADL+2parkoló]
A láda megközelítése csak gyalogosan ajánlott a meredek és morzsalékos ösvények miatt! De mivel nem nagy a távolság, az kerékpárral tolva is teljesíthető. Ez fontos információ, ha a balatoni kerekezés közben szeretnéd megkeresni a rejtést.

Ajánlott útvonal

Ha a főútnál lévő parkolóban állunk meg, akkor északi irányba a sárga kör jelzésen kell elindulnunk a Dornay utcán felfelé. A Jókai utcához érve azon jobbra fordulunk és a sárga sáv jelzést követjük. Hamarosan elérjük az információs táblát, ahonnan kissé balra felfelé kezdünk kapaszkodni a morzsalékos vízmosta ösvényen. Körülbelül 250 méter megtétele után ismét egy útelágazáshoz érünk.  N 46° 46,643' E 17° 17,783' 184 m [GCVADL+1leágazás] A barlangot a jobb oldali ösvényen érhetjük el. A két baloldalra ágazó ösvény korszerű kilátópontokhoz vezet, ezt a látványosságot egy másik közeli láda GCGYDB taglalja. Ha engedtünk a csábításnak és megnéztük a kilátást, utunkat a barlang felé innen folytassuk. A turistaút leír egy jobb kanyart, majd a következő útjelző táblánál induló ösvényen a piros barlang jelzésre váltunk. Innen kisebb emelkedő leküzdése után felérünk a barlangot rejtő fenyves magaslatra. Gyerekekre fokozottan vigyázzunk! A ládát a rejtésben leírtak alapján keressük meg, majd ezt követően indulhatunk lefelé a Vadlán-likhoz vezető meredek kanyargós ösvényen. A meredek hegyoldalban óvatosan mozogjunk! Extrém időjárási körülmények között, (ónos eső, jegesedés esetén) inkább készíts fotót és elfogadom a találatot! Sajnos nagy turista forgalomra lehet számítani és a környéken nincs megfelelőbb rejtek.

Vadlán-lik

Magyarországon összesen négy Vadlán-lik nevű barlangot tartanak számon, érdekes módon mind a Keszthelyi-hegységben található. A másik három barlang Rezi, Vállus és Nagygörbő közelében keresendő.

A barlang keletkezése: a Kárpát-medence területét a késő-miocénben (10 és 5 millió évvel ezelőtt) egy fokozatosan kiédesedő óriási víztömeg töltötte ki, amelyet Pannon-tónak nevezünk. Ebből a (bel-) tóból hosszú ideig mintegy szigetként emelkedett ki a Keszthelyi-hegység, amelybe különféle alakú és méretű öblök nyúltak. A part menti áramlások és a víztömeg hullámzása komoly pusztító tevékenységet fejtett ki a partvonalra, amelyet idegen kifejezéssel abráziónak nevezünk.
Az erős hullámzás felőrölte a partok korábban lerakódott triász kőzetanyagát, s kerekded, úgynevezett abráziós kaviccsá formálta azokat. Ha nem volt elég ideje a dolomittörmeléknek lekopni, akkor szögletes murva formájában ágyazódott be a rétegsorba. Ezt a kőzetet nevezik breccsának. Ha kerekded lenne a beágyazódó törmelék, akkor konglomerátumról beszélhetnénk. Ezek a különféle módon koptatott karbonátos törmelékek vesznek részt a Vadlány-lik földtani környezetének kialakításában. Az előbbiekben leírt kavicsok szép számban gyűjthetők a barlang bejáratának környezetében. Az egykori Pannon-tó hullámzása a felelős a barlang kialakításáért is. Ez Magyarország egyetlen abráziós barlangja. Ezt jól mutatja annak horizontálisan megnyúlt, hosszú kiterjedése, valamint az üreg falain tanulmányozható ún. abráziós padka is. Ezek úgy jöttek létre, hogy a terület lassú emelkedése miatt a tó hullámzása mindig máshol érte a kőzetfalakat, ezért hosszú vízszintes "alakzatokat faragott" a dolomitbreccsa felszínébe. Szintén a hullámzás alakította ki a barlang környezetében található bizarr formájú "kalapos sziklákat" is. Azóta természetesen a szél, továbbá az inszolációs kipattogzás (különböző kőzetek eltérő hőtágulása) és a mállás egyéb fajtái részben módosították. Állítólag a XIX. század vége táján, a helybéliek titkos pálinkafőző helyként használták. Szinonímái: Vadlány-lik, Vadlány-barlang, Gyenesi Vadlány-lik, Diási Vadlány-lik. Barlankataszteri száma: 4440-87.

Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.

Legenda a hegyekben kószáló vadleányokról

A vadleányok madártojáson, gombákon és bogyókon éltek, esténként pedig sziklahasadékokban húzták meg magukat. Egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt, szép időben a Pad-kő szikláin melegedtek. Miközben a réteket, mezőket járták, énekeltek; aki meg a nyomukba szegődött, azt magukkal csalták. Sőt, a halászlegényeket egyenesen a györöki Szerelem-dombra csalták. A vadleányok - mint afféle természetfeletti lények - nem idegenek a közép-európai folklórban sem. Többnyire utazókat elcsábító és erejüket ellopó, ruhátlan, hosszú hajú, erdei lányokról van szó. Szerencsére manapság már nem vagyunk kitéve erdőjárás alkalmával efféle veszélynek! :)

Gyenesdiás

Az Árpád-korban három település alakult itt ki, név szerint: Falud, Gyenes és Diás. Falud a török időkben teljesen elpusztult, nevét a Faludi-sík őrzi. A másik két falu visszatelepült, majd a XVIII. században egyesültek. A község klímája szubmediterrán, mint ahogy a Balaton-felvidék Balatonra néző domboldalai Keszthelytől Füredig. Kedvelt üdülőtelepülés, nyáron nagy forgalomra kell számítani.

Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. A fennsíkot egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-fennsík területe kb. 350 négyzetkilométer. Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Ez utóbbiban található a fennsík legmagasabb csúcsa, a Köves-tető (444 m). A másik vonulatban a Rezi-tető (431 m) a legmagasabb, de a Rezi vár magaslatához kapcsolódó Meleg-hegy is 425 m-es. A Keszthelyi-fennsík hegyei főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből állnak. A triász időszakban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a Pannon-tenger is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a miocén kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A pliocén kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében a fennsík területe is kiemelkedett: ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-fennsík. A kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye például a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte Zalaszántó közelében. A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-fennsík mai, rögökre töredezett tönkfelszíne, és akkor keletkezett a területen is több helyen előforduló lösz. A Keszthelyi-fennsíkra a dolomit a jellemző. Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-fennsík bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazaltdolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. Legnagyobb barlangja a Csodabogyós-barlang, mely jelenleg (2020) 6150 méter hosszú és 144 méter mély.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez geoládászoknak!